Magyar merinó kosbárányok vérmérsékletének és néhány vágási tulajdonságának alakulása

Szerzők

  • Pajor Ferenc Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Szentléleki Andrea Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Tőzsér János Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Póti Péter Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Kulcsszavak:

vérmérséklet, ultrahang, bárány, vágás, magyar merinó

Absztrakt

A vizsgálatban magyar merinó fajtájú kosbárányok (n = 27) vettek részt. A vizsgálat kezdetén a bárányok átlagos életkora 55 nap, élősúlya 17,9 kg volt. A 40 napig tartó vizsgálat alatt a kosbárányok gazdasági abrak és hizlalótáp keverékét ad libitum fogyasztották. A bárányok vérmérsékletének értékelését választáskor, valamint a hizlalás végén a mérlegelésekkel egyidőben végeztük el a mérlegteszt segítségével. A vágás előtt ultrahang módszerrel megállapítottuk a bárányok faggyú vastagságát a 12–13. borda között, a bordák ívét követve (Falco 100, 18 cm lineáris fej, hullámhossz: 3,5 MHz, a képmélység: 7,5 cm). A bárányok vágása után lemértük a nyakalt törzs súlyát, valamint a hosszú hátizom területét. Közepesen szoros, negatív összefüggést tapasztaltunk a bárányok vérmérséklete és a hizlalás végi súly (rrang = -0,50, P < 0,01), a nyakalt törzs (rrang = -0,57, P < 0,01), valamint a hosszú hátizom területe (rrang = -0,75,
P < 0,001) között. Továbbá pozitív összefüggést számítottunk az állatok vérmérséklete és a faggyú vastagság (rrang = 0,55, P < 0,01) között. A nyugodt vérmérséklető bárányoknak természetesen nagyobb volt a hizlalásvégi súlyuk (27,41 kg), a nyakalt törzsük (13,70 kg), vékonyabb volt a faggyúvastagságuk (0,13 cm) és nagyobb volt a hosszú hátizom területük (20,05 cm2), összehasonlítva az ideges vérmérséklető bárányokkal (23,2 kg, 11,18 kg, P < 0,05; 0,21 cm, 14,10 cm2; P < 0,01).

Információk a szerzőről

  • Pajor Ferenc, Szent István Egyetem, Állattenyésztés-tudományi Intézet, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, H-2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelezőszerző
    Pajor.Ferenc@mkk.szie.hu

Hivatkozások

Bodnár, Á. (2005): The effect of weaning time on the behaviour of lambs. Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 1(1) 51–65.

Bodnár, Á., Szabó. Zs., Nagy, S., Kovács, P., Kispál, T. (2006): Importance of Awassi lambs’ in food supply, element transport and growth performance. Cereal Research Communications, 34(1) 739–742. https://doi.org/10.1556/CRC.34.2006.1.184

Brockman, R.P., Laarveld, B. (1986): Hormonal regulation of metabolism in ruminants; a review. Livest. Prod. Sci., 14(4) 313–334. https://doi.org/10.1016/0301-6226(86)90012-6

Burrow, H.M. (1997). Measurement of temperament and their relationship with performance traits of beef cattle. Animal Breeding Abstracts, 65. 478–495.

Burrow, H.M., Dillon R.D. (1997). Relationship between temperament and growth in a feedlot and commercial carcass traits of Bos indicus crossbreds. Australian Journal of Experimental Agriculture, 37(4) 407–411. https://doi.org/10.1071/EA96148

Fell, L.R., Colditz, I.G., Walker, K.H., Watson D.L. (1999). Associations between temperament, performance and immune function in cattle entering a commercial feedlot. Australian Journal of Experimental Agriculture, 39(7) 795–802. https://doi.org/10.1071/EA99027

Fordyce, G., Dodt, R.M., Wythes, J.R. (1988). Cattle temperaments in extensive beef herds in northern Queensland. 1. Factors affecting temperament. Aust. J. Exp. Agric., 28(6) 683–687. https://doi.org/10.1071/EA9880683

Gupta, S., Earley, B., Ting, S.T.L., Leonard, N., Crowe, M.A. (2004): Technical note: effect of corticotropin- releasing hormone on adrenocorticotropic hormone and cortisol in steers. J. Anim. Sci., 82(7) 1952–1956. https://doi.org/10.2527/2004.8271952x

Ivanov, I.D., Djorbineva, M., Sotirov, L., Tanchev, S. (2005): Influence of fearfulness on lysozyme and complement concentrations in dairy sheep. Revue Méd. Vét., 156 (8–9) 445–448.

Knott, S.A., Cummins, L.J., Dunshea, F.R., Leury, B.J. (2007): Rams with poor feed efficiency are highly responsive to an exogenous adrenocorticotropin hormone (ACTH) challenge. Domest. Anim. Endrocrinol., 34(3) 261–268. https://doi.org/10.1016/j.domaniend.2007.07.002

Luiting, P., Urff, E.M., Verstegen, M.W.A. (1994): Between-animal variation in biological efficiency as related to residual feed consumption. Neth. J. Agric. Sci., 42(1) 59–67. https://doi.org/10.18174/njas.v42i1.615

Moberg, G.P. (2000): Biological response to stress: implications for animal welfare. In: Moberg, G.P., Mench, J.A., editors. The biology of animal stress: basic principles and implications for animal welfare. CABI Publishing; 1–22. https://doi.org/10.1079/9780851993591.0001

Murphy, P.M., Purvis, I.W., Lindsay, D.R., Neindre, P.L., Orgeur, P., Poindron, P. (1994): Measures of temperament are highly repeatable in Merino sheep and some are related to maternal behavior. Anim. Prod. Aust. 20, 247–250.

Neindre, P.L., Boivin X., Boissy A. (1996). Handling of extensively kept animals. Appl. Anim. Behav. Sci., 49(1) 73–81. https://doi.org/10.1016/0168-1591(95)00669-9

Neindre, P.L., Murphy, P.M., Boissy, A., Purvis, I.W., Lindsay, D., Orgeur, P., Bouix, J., Bibe, B., Neindre, L.P. (1998): Genetics of maternal ability in cattle and sheep. Proceedings of the 6th World Congress on Genetics Applied to Livestock Production, Armidale, Australia January 11–16 Volume 27, 23–30.

Pajor F., Szentléleki A., Láczó E., Tőzsér J., Póti P. (2008): The effect of temperament on weight gain of Hungarian Merino, German Merino and German Blackhead lambs. Arch. Tierz., 51(3) 247–254. https://doi.org/10.5194/aab-51-247-2008

Reverter, A., Johston, D.J., Ferguson, D.M., Perry, D., Goddard, M.E., Burrow, H.M., Oddy, V.H., Thompson, J.M., Bidon, B.M. (2003): Genetic and phenotypic characterisation of animal, carcass, and meat quality traits from temperate and tropically adapted beef breeds. 4. Correlations among animal, carcass, and meat quality traits. Australian J. of Agricultural Research, 54(2) 149–158. https://doi.org/10.1071/AR02088

Stratakis, C.A., Gold, P.W., Chrousos, G.P. (1995): Neuroendocrinology of stress, implications for growth and development. Horm. Res., 43(4) 162–167. https://doi.org/10.1159/000184269

Tőzsér, J., Maros, K., Szentléleki, A., Zándoki, R., Wittmann, M., Balázs, F., Bailo, A., Alföldi, L. (2003b): Temperamentum teszt alkalmazása egy hazai angus és holstein-fríz tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 52(6) 493–501.

Tőzsér, J., Szentléleki, A., Maros, K., Zándoki, R., Domokos, Z., Bujdosó, M. (2003a): Előzetes eredmények charolais bikák és üszők temperamentumáról. Acta Agraria Kaposváriensis, 7(2) 9–17.

Trillat, G., Boissy, A., Boivin, X., Monin, G., Sapa, J., Mormende, P., Neindre, P.L. (2000). Relations entre le bien-entre des bovines et les caracteristiques de la viande (Rapport definitif-Juin). INRA, Theix, France, 1–33.

Tulloh, N. M. (1961). Behaviour of cattle in yards. II. A study of temperament. Animal Behaviour, 9(1–2) 25–30. https://doi.org/10.1016/0003-3472(61)90046-X

Voisinet, B.D., Grandin, T., O’Connor, S.F., Tatum, J.D., Deesing, M.J. (1997): Bos Indicus-cross feedlot cattle with excitable temperaments have tougher meat and a higher incidence of borderline dark cutters. Meat Science, 46(4) 367–377. https://doi.org/10.1016/S0309-1740(97)00031-4

Letöltések

Megjelent

2009-03-26

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Pajor, F., Szentléleki, A., Tőzsér, J., & Póti, P. (2009). Magyar merinó kosbárányok vérmérsékletének és néhány vágási tulajdonságának alakulása. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 5(1), 39-48. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aweth/article/view/6841

Hasonló cikkek

1-10 a 109-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 5 6 7 > >>