Az olvasás fejlesztése a drámapedagógia módszereivel

Renáta Balogh; Józsa Krisztián

doi:10.33569/akk.4680

Authors

Renáta Balogh University of Szeged Institute of Education, e-mail: baloghrenatha@yahoo.com
Józsa Krisztián Hungarian University of Agriculture and Life Sciences Institute of Education; University of Szeged Institute of Education e-mail: krisztian.jozsa@colostate.hu

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.4680

Keywords:

reading motivation, reading skills, drama pedagogy

Abstract

Students' reading comprehension difficulties are a serious challenge that we encounter every day both inside and outside the school environment. Several comprehensive studies (e.g., the Hungarian National Assessment of Basic Competencies – NABC, and the Program for International Student Assessment - PISA) have shed light on that problem and its seriousness. The improvement of reading competence in school is, therefore, a particularly important task. And the methods that improve reading competence play a crucially important role. One such method is drama-based pedagogy. The purpose of this study is to emphasize how the methods of drama-based pedagogy can be used to help the development of reading comprehension. The study highlights that the use of drama-based pedagogy methods strengthens both the motivation and the reading competence. The described drama-based pedagogic methods and games can be used not only within various school lessons but also beyond the classroom setting.

References

Al Rabeei, R. – Al-Humaidi, S. – Al-Busaidi, S. (2019): The impact of drama instruction on EFL Omani fifth graders’ reading comprehension. Journal of Educational and Psychological Studies, 13(4), 674–686. DOI: https://doi.org/10.24200

Aitken, V. (2013). Dorothy Heathcote's Mantle of the Expert approach to teaching and learning: A brief introduction. In Fraser, D. – Aitken, V. – Whyte, B. (Eds.): Connecting Curriculum, Linking Learning (pp. 34–56). Wellington: NZCER Press.

Bidwell, S. M. (1990): Using drama to increase motivation, comprehension, and fluency. Journal of Reading, 34(1), 38–41.

Bolton, G. (1983): The activity of dramatic playing. In Day, C. – Norman, J. (Eds.): Issues in educational drama (pp. 49–63). London: The Falmer Press.

Csapó Benő – Csíkos Csaba – Hódi Ágnes – Józsa Krisztián – Steklács János (2012): A diagnosztikus olvasás felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti háttér és gyakorlati kérdések. In Csapó–Csépe (Eds.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez (pp.189–218). Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Csapó Benő – Fejes József Balázs – Kinyó László – Tóth Edit (2019): Educational achievement in social and international contexts. In Tóth István György (Ed.): Hungarian Social Report 2019 (pp. 217–236). Bp.: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.

Cziboly Ádám (2010): DICE – a kocka el van vetve : Kutatási eredmények és ajánlások a tanítási színház és dráma alkalmazásával kapcsolatban. Bp.: DICE Konzorcium.

Czachesz Erzsébet, Cs. (1999): Az olvasásmegértés és tanítása. Iskolakultúra, 9(2), 3–15.

Csájiné Knézics, Anikó – Szilvásiné Turzó Ágnes (2008): Drámapedagógiai gyakorlatok az anyanyelvi órákon. Anyanyelv-pedagógia, 1(2).

Csíkos Csaba (2012): Melyik a kedvenc tantárgyad? Iskolakultúra, 22(1), 3–13.

Demeter Gáborné (2022): Olvasástanulást támogató kiadói fejlesztések: Szaktudományos alapelvek és vásárlói igények megjelenése a hazai kiadók gyerekkönyvkínálatában. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 5(2), 97–119.

Demeter Gáborné (2023): Kutatási eredményekre épülő pedagógiai módszertan az olvasástanításban. Anyanyelv-pedagógia, 16(1), 43–61.

Eck Júlia (2016): Drámapedagógia a tantárgypedagógiákban. In: Zsolnai Anikó – Kasik László (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban: A nevelés interdiszciplinális megközelítése. Szeged: SZTE BTK Neveléstudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága, pp. 26–54.

Einchor Ágnes (2015): A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó.

Farkas Beáta – Gombos Péter (2022): A drámapedagógia haszna, használhatósága az egyetemi oktatásban. In: Bencéné Fekete Andrea – Schlichter-Takács Anett (szerk.), Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára. Kaposvár: MATE PRESS, pp. 193–204.

Fejes József Bálint – Hódi Ágnes – Szenczi-Velkey Beáta – Tary Blanka – Vígh Tibor (2022): Nem érti, amit olvas! Kinek a feladata az olvasás tanítása? Anyanyelv-pedagógia, 15(2), 1–17.

Gabnai Katalin (2015): Drámajátékok: bevezetés a drámapedagógiába. Bp.: Helikon.

Gabnai Katalin (2001): A drámapedagógia hazai legitimációja. In Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp.: Osiris Kiadó, pp. 452–465

Gődény Andrea, G. (2014): Az Olvasók Birodalma. Az olvasóvá nevelés jelenkori esélyei és lehetőségei. Könyv és Nevelés, 16(1), 32–41.

Gönczöl Andrea (2021): Olvasóvá nevelés óvodáskorban a drámapedagógia módszere-ivel: A mese komplex személyiségfejlesztő hatása. Gyermeknevelés, 9(1), 250–260.

Güngör, A. (2008): Effects of drama on the use of reading comprehension strategies and on attitudes toward reading. Journal for Learning through the Arts, 4(1), 5. DOI: https://doi.org/10.21977/D94110045

Jaskóné Gácsi Mária (2020): A drámapedagógia a kompetenciafejlesztés tükrében - segítségére válik a pedagógusoknak? In Kozma Tamás – Juhász Erika – Tóth Péter (szerk.): Tanulás és innováció a digitális korban: HuCER 2020. [Absztraktkötet], Bp.: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), pp. 47.

Józsa Krisztián – Barrett, K. C. – Józsa Gabriella – Morgan, G. A. (2019): FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára. Gyermeknevelés, 7(2–3), 111–124.

Janurik Márta – Józsa Krisztián (2018): Kihívások és lehetőségek a gyermekkori zenei nevelésben: Bevezető a tematikus számhoz. Gyermeknevelés, 6(2), 1–4.

Jakobicz Dorottya – Wamzer Gabriella – Józsa Krisztián (2018): Motiválás az ének-zene órákon. Gyermeknevelés, 6(2), 18–31.

Józsa Gabriella – Józsa Krisztián (2014): A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégiahasználat összefüggései. Magyar Pedagógia, 114(2), 67–89.

Józsa Krisztián – Fiala Szilvia – Józsa Gabriella (2017): A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire: egy irodalomtanítási kísér-let tapasztalatai. Anyanyelv-pedagógia, 10(1), 19–27. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2

Józsa Krisztián – Steklács János (2009): Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia, 109(4), 365–397.

Józsa Krisztián – Steklács János (2012): Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai. In Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 137–188.

Kelner, L. B., – Flynn, R. M. (2006): A dramatic approach to reading comprehension: Strategies and activities for classroom teachers. Portsmouth: Heinemann.

Kilinc, S. – Marley, S. C. – Kelley, M. F. – Millinger, J. (2023): A quasi-experimental examination of drama frames: A teacher professional development program targeting student reading achievement. International Journal of Education & the Arts, 24(1), 1–28. DOI: https://doi.org/10.26209/ijea24n1

Könnyű Laura Krisztina (2019): Mozogjunk! – Mozgásos gyakorlatok az anyanyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia, 2(4). DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2019.2.4

Lee, B. K. – Enciso, P. – Brown, M. R. (2020): The effect of drama-based pedagogies on K-12 literacy-related outcomes: A meta-analysis of 30 years of research. Internatio-nal Journal of Education & the Arts, 21(30): DOI: https://doi.org/10.26209/ijea21n30

Lee, B. K. – Patall, E. A. – Cawthon, S. W. – Steingut, R. R. (2015): The Effect of drama-based pedagogy on PreK-16 outcomes. Review of Educational Research, 85(1), 3–49. DOI: https://doi.org/10.3102/0034654314540477

Nagy József (2000): A XXI. század és nevelés. Bp: Osiris Kiadó.

Nagy József (2006): Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Bp.: Dinasztia Tankönyvkiadó, pp. 17–42.

Nordin, N. A. – Sharif, N. M. – Fong, N. S. – Mansor, W. F. A. W. – Zakaria, M. H. (2012): Fulfilling the tasks of reading, writing, speaking and listening through drama workshop. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 66, 196–202.

O'Neill, C. (Ed.): (2014): Dorothy Heathcote on education and drama: Essential writings. London: Routledge.

OECD (2019): PISA 2018 Results (Volume I): What students know and can do. PISA, OECD Publishing, Paris, DOI: https://doi.org/10.1787/5f07c754-en

OECD (2023): PISA 2022 Results (Volume I): The state of learning and equity in education, PISA. OECD Publishing, Paris, DOI: https://doi.org/10.1787/53f23881-en

Podlozny, A. (2000): Strengthening verbal skills through the use of classroom drama: A clear link. Journal of Aesthetic Education, 34, 239–275.

Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Bp: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Rusz Csilla (2004): Drámapedagógia az iskolában. Magiszter, 2(4), 53–58.

Rusz Csilla (2016): A drámapedagógia alkalmazása a szövegfeldolgozásban. Szakdolgozat. Universitatea din Oradea.

Ryan, R. M. – Deci, E. L. (2000): Intrinsic and extrinsic motivations: Classic definitions and new directions. Contemporary Educational Psychology, 25, 54–67. DOI: https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1020

Steklács János (2018): PISA 2015 után, PISA 2018 előtt. A szövegértő olvasás fejlesztésének, tanításának feladatai. Könyv és Nevelés, 20(1), 30–49.

Szenczi Beáta (2010): Olvasási motiváció: definíciók és kutatási irányok. Magyar Pedagógia, 110(2), 119–147.

Szenczi Beáta (2012): Az olvasási motiváció vizsgálata 8–14 éves tanulók körében. [PhD-értekezés]. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.

Tary Blanka – Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi Beáta – Vígh Tibor (2022): Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – Az olvasási stratégi-ák tanítása I. Anyanyelv-pedagógia, 15(4), 62–83. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.1

Tary Blanka – Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi Beáta – Vígh Tibor (2023): Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – Az olvasási stratégi-ák tanítása II. Anyanyelv-pedagógia, 16(1), 1–2. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2023.1.1

Udalla, J. (2020): The effect of drama-based instruction on reading comprehension. Innovations and Critical Issues in Teaching and Learning, 1(2), 21–45.

Vass Dorottea (2022): D012: Általános iskolás tanulók olvasási motivációját fejlesztő program elméleti alapjai. Iskolakultúra, 32(1), 64–86.

Vass Dorottea (2019): Az olvasási érdeklődés fejlesztésének kutatási lehetőségei és relevanciája kisiskoláskorban. Könyv és Nevelés, 21(1), 27–41.

Wagner, B. J. (2002): Understanding drama-based education. In Bräuer, G. (Ed.), Body and language. Intercultural learning through drama. New York: Ablex Publishing, pp. 4–18

Winston, J. (2004): Drama and English at the heart of the curriculum: Primary and middle years. London: Routledge.

Zalay Szabolcs (2008): Konstruktív drámapedagógia. [PhD-értekezés]. Veszprém: Pan-non Egyetem