Az olvasás fejlesztése a drámapedagógia módszereivel

Renáta Balogh; Józsa Krisztián

doi:10.33569/akk.4680

Szerzők

Balogh Renáta Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet, e-mail: baloghrenatha@yahoo.com
Józsa Krisztián Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézet e-mail: krisztian.jozsa@colostate.hu

DOI:

https://doi.org/10.33569/akk.4680

Kulcsszavak:

olvasási motiváció, olvasási képesség, drámapedagógia

Absztrakt

A tanulók szövegértési nehézségei komoly kihívást jelentenek, amellyel az iskolában és iskolán kívül is mindennap találkozunk. A problémára és annak súlyosságára több átfogó vizsgálat (például Országos kompetenciamérés – OKM; Program for International Student Assessment – PISA) is rávilágított. Az olvasás iskolai fejlesztése ezért kiemelten fontos feladat. Kulcsfontosságúak azok a módszerek, amelyek az olvasási kompetenciát fejlesztik. Ilyen módszer a drámapedagógia is. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa, miként lehet a drámapedagógia módszereivel a szövegértés fejlesztését segíteni. A tanulmány rávilágít, hogy a drámapedagógiai módszerek alkalmazása erősíti az olvasás iránti motiváltságot és az olvasási képességet. Az ismertetett drámapedagógiai módszereket, játékokat különböző iskolai tanórákon is lehet használni, de emellett az osztálytermen kívül is alkalmazhatóak.

Hivatkozások

Al Rabeei, R. – Al-Humaidi, S. – Al-Busaidi, S. (2019): The impact of drama instruction on EFL Omani fifth graders’ reading comprehension. Journal of Educational and Psychological Studies, 13(4), 674–686. DOI: https://doi.org/10.24200

Aitken, V. (2013). Dorothy Heathcote's Mantle of the Expert approach to teaching and learning: A brief introduction. In Fraser, D. – Aitken, V. – Whyte, B. (Eds.): Connecting Curriculum, Linking Learning (pp. 34–56). Wellington: NZCER Press.

Bidwell, S. M. (1990): Using drama to increase motivation, comprehension, and fluency. Journal of Reading, 34(1), 38–41.

Bolton, G. (1983): The activity of dramatic playing. In Day, C. – Norman, J. (Eds.): Issues in educational drama (pp. 49–63). London: The Falmer Press.

Csapó Benő – Csíkos Csaba – Hódi Ágnes – Józsa Krisztián – Steklács János (2012): A diagnosztikus olvasás felmérések részletes tartalmi kereteinek kidolgozása: elméleti háttér és gyakorlati kérdések. In Csapó–Csépe (Eds.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez (pp.189–218). Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Csapó Benő – Fejes József Balázs – Kinyó László – Tóth Edit (2019): Educational achievement in social and international contexts. In Tóth István György (Ed.): Hungarian Social Report 2019 (pp. 217–236). Bp.: TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt.

Cziboly Ádám (2010): DICE – a kocka el van vetve : Kutatási eredmények és ajánlások a tanítási színház és dráma alkalmazásával kapcsolatban. Bp.: DICE Konzorcium.

Czachesz Erzsébet, Cs. (1999): Az olvasásmegértés és tanítása. Iskolakultúra, 9(2), 3–15.

Csájiné Knézics, Anikó – Szilvásiné Turzó Ágnes (2008): Drámapedagógiai gyakorlatok az anyanyelvi órákon. Anyanyelv-pedagógia, 1(2).

Csíkos Csaba (2012): Melyik a kedvenc tantárgyad? Iskolakultúra, 22(1), 3–13.

Demeter Gáborné (2022): Olvasástanulást támogató kiadói fejlesztések: Szaktudományos alapelvek és vásárlói igények megjelenése a hazai kiadók gyerekkönyvkínálatában. Anyanyelvi Kultúraközvetítés, 5(2), 97–119.

Demeter Gáborné (2023): Kutatási eredményekre épülő pedagógiai módszertan az olvasástanításban. Anyanyelv-pedagógia, 16(1), 43–61.

Eck Júlia (2016): Drámapedagógia a tantárgypedagógiákban. In: Zsolnai Anikó – Kasik László (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban: A nevelés interdiszciplinális megközelítése. Szeged: SZTE BTK Neveléstudományi Intézet Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Tudományos Bizottsága, pp. 26–54.

Einchor Ágnes (2015): A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás. Miskolc: Miskolci Egyetemi Kiadó.

Farkas Beáta – Gombos Péter (2022): A drámapedagógia haszna, használhatósága az egyetemi oktatásban. In: Bencéné Fekete Andrea – Schlichter-Takács Anett (szerk.), Módszertani eszköztár a felsőoktatásban tanító oktatók számára. Kaposvár: MATE PRESS, pp. 193–204.

Fejes József Bálint – Hódi Ágnes – Szenczi-Velkey Beáta – Tary Blanka – Vígh Tibor (2022): Nem érti, amit olvas! Kinek a feladata az olvasás tanítása? Anyanyelv-pedagógia, 15(2), 1–17.

Gabnai Katalin (2015): Drámajátékok: bevezetés a drámapedagógiába. Bp.: Helikon.

Gabnai Katalin (2001): A drámapedagógia hazai legitimációja. In Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Bp.: Osiris Kiadó, pp. 452–465

Gődény Andrea, G. (2014): Az Olvasók Birodalma. Az olvasóvá nevelés jelenkori esélyei és lehetőségei. Könyv és Nevelés, 16(1), 32–41.

Gönczöl Andrea (2021): Olvasóvá nevelés óvodáskorban a drámapedagógia módszere-ivel: A mese komplex személyiségfejlesztő hatása. Gyermeknevelés, 9(1), 250–260.

Güngör, A. (2008): Effects of drama on the use of reading comprehension strategies and on attitudes toward reading. Journal for Learning through the Arts, 4(1), 5. DOI: https://doi.org/10.21977/D94110045

Jaskóné Gácsi Mária (2020): A drámapedagógia a kompetenciafejlesztés tükrében - segítségére válik a pedagógusoknak? In Kozma Tamás – Juhász Erika – Tóth Péter (szerk.): Tanulás és innováció a digitális korban: HuCER 2020. [Absztraktkötet], Bp.: Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete (HERA), pp. 47.

Józsa Krisztián – Barrett, K. C. – Józsa Gabriella – Morgan, G. A. (2019): FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára. Gyermeknevelés, 7(2–3), 111–124.

Janurik Márta – Józsa Krisztián (2018): Kihívások és lehetőségek a gyermekkori zenei nevelésben: Bevezető a tematikus számhoz. Gyermeknevelés, 6(2), 1–4.

Jakobicz Dorottya – Wamzer Gabriella – Józsa Krisztián (2018): Motiválás az ének-zene órákon. Gyermeknevelés, 6(2), 18–31.

Józsa Gabriella – Józsa Krisztián (2014): A szövegértés, az olvasási motiváció és a stratégiahasználat összefüggései. Magyar Pedagógia, 114(2), 67–89.

Józsa Krisztián – Fiala Szilvia – Józsa Gabriella (2017): A klasszikus és a kortárs szövegek feldolgozásának hatása az olvasás affektív tényezőire: egy irodalomtanítási kísér-let tapasztalatai. Anyanyelv-pedagógia, 10(1), 19–27. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.1.2

Józsa Krisztián – Steklács János (2009): Az olvasástanítás kutatásának aktuális kérdései. Magyar Pedagógia, 109(4), 365–397.

Józsa Krisztián – Steklács János (2012): Az olvasás tanításának tartalmi és tantervi szempontjai. In Csapó Benő – Csépe Valéria (szerk.): Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. Bp.: Nemzeti Tankönyvkiadó, pp. 137–188.

Kelner, L. B., – Flynn, R. M. (2006): A dramatic approach to reading comprehension: Strategies and activities for classroom teachers. Portsmouth: Heinemann.

Kilinc, S. – Marley, S. C. – Kelley, M. F. – Millinger, J. (2023): A quasi-experimental examination of drama frames: A teacher professional development program targeting student reading achievement. International Journal of Education & the Arts, 24(1), 1–28. DOI: https://doi.org/10.26209/ijea24n1

Könnyű Laura Krisztina (2019): Mozogjunk! – Mozgásos gyakorlatok az anyanyelvi órán. Anyanyelv-pedagógia, 2(4). DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2019.2.4

Lee, B. K. – Enciso, P. – Brown, M. R. (2020): The effect of drama-based pedagogies on K-12 literacy-related outcomes: A meta-analysis of 30 years of research. Internatio-nal Journal of Education & the Arts, 21(30): DOI: https://doi.org/10.26209/ijea21n30

Lee, B. K. – Patall, E. A. – Cawthon, S. W. – Steingut, R. R. (2015): The Effect of drama-based pedagogy on PreK-16 outcomes. Review of Educational Research, 85(1), 3–49. DOI: https://doi.org/10.3102/0034654314540477

Nagy József (2000): A XXI. század és nevelés. Bp: Osiris Kiadó.

Nagy József (2006): Olvasástanítás: a megoldás stratégiai kérdései. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Bp.: Dinasztia Tankönyvkiadó, pp. 17–42.

Nordin, N. A. – Sharif, N. M. – Fong, N. S. – Mansor, W. F. A. W. – Zakaria, M. H. (2012): Fulfilling the tasks of reading, writing, speaking and listening through drama workshop. Procedia-Social and Behavioral Sciences, 66, 196–202.

O'Neill, C. (Ed.): (2014): Dorothy Heathcote on education and drama: Essential writings. London: Routledge.

OECD (2019): PISA 2018 Results (Volume I): What students know and can do. PISA, OECD Publishing, Paris, DOI: https://doi.org/10.1787/5f07c754-en

OECD (2023): PISA 2022 Results (Volume I): The state of learning and equity in education, PISA. OECD Publishing, Paris, DOI: https://doi.org/10.1787/53f23881-en

Podlozny, A. (2000): Strengthening verbal skills through the use of classroom drama: A clear link. Journal of Aesthetic Education, 34, 239–275.

Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanulás, tanítás. Bp: Nemzeti Tankönyvkiadó.

Rusz Csilla (2004): Drámapedagógia az iskolában. Magiszter, 2(4), 53–58.

Rusz Csilla (2016): A drámapedagógia alkalmazása a szövegfeldolgozásban. Szakdolgozat. Universitatea din Oradea.

Ryan, R. M. – Deci, E. L. (2000): Intrinsic and extrinsic motivations: Classic definitions and new directions. Contemporary Educational Psychology, 25, 54–67. DOI: https://doi.org/10.1006/ceps.1999.1020

Steklács János (2018): PISA 2015 után, PISA 2018 előtt. A szövegértő olvasás fejlesztésének, tanításának feladatai. Könyv és Nevelés, 20(1), 30–49.

Szenczi Beáta (2010): Olvasási motiváció: definíciók és kutatási irányok. Magyar Pedagógia, 110(2), 119–147.

Szenczi Beáta (2012): Az olvasási motiváció vizsgálata 8–14 éves tanulók körében. [PhD-értekezés]. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.

Tary Blanka – Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi Beáta – Vígh Tibor (2022): Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – Az olvasási stratégi-ák tanítása I. Anyanyelv-pedagógia, 15(4), 62–83. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2022.4.1

Tary Blanka – Fejes József Balázs – Hódi Ágnes – Szenczi Beáta – Vígh Tibor (2023): Javaslatok a szövegértés tantárgyakba ágyazott fejlesztéséhez – Az olvasási stratégi-ák tanítása II. Anyanyelv-pedagógia, 16(1), 1–2. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2023.1.1

Udalla, J. (2020): The effect of drama-based instruction on reading comprehension. Innovations and Critical Issues in Teaching and Learning, 1(2), 21–45.

Vass Dorottea (2022): D012: Általános iskolás tanulók olvasási motivációját fejlesztő program elméleti alapjai. Iskolakultúra, 32(1), 64–86.

Vass Dorottea (2019): Az olvasási érdeklődés fejlesztésének kutatási lehetőségei és relevanciája kisiskoláskorban. Könyv és Nevelés, 21(1), 27–41.

Wagner, B. J. (2002): Understanding drama-based education. In Bräuer, G. (Ed.), Body and language. Intercultural learning through drama. New York: Ablex Publishing, pp. 4–18

Winston, J. (2004): Drama and English at the heart of the curriculum: Primary and middle years. London: Routledge.

Zalay Szabolcs (2008): Konstruktív drámapedagógia. [PhD-értekezés]. Veszprém: Pan-non Egyetem