Role of Foreign Manufacturing Companies in Komárom-esztergom County’s Economy

Authors

  • Zoltán Peredy Edutus Egyetem, Műszaki Intézet
  • László Péli Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.5029

Keywords:

Komárom-Esztergom county, manufacturing industry, gross value added, productivity, catching-up

Abstract

In the past three decades, due to favorable conditions and profit opportunities Komárom-Esztergom County (KEM) has become the preferred region for the first, second and third round of investment decisions in Eastern and Central Europe for capacity building, expansion and technological modernization of large multinational companies (MNE’s) operating in various segments of the manufacturing industry. In the framework of a broader research, which aiming a broader regional analysis of the KEM manufacturing industry, in this study the authors analyze the impacts the gross value added (GVA) produced by the local units of MNE’s and their employed local workforce on the KEM economy. Furthermore, they make comparison between productivity of MNE’s local units compares to the average productivity of the county. In addition, they also address whether the economic growth and development generated by these manufacturing investments are temporary or permanent, i.e. whether the center-periphery development trap situation that is usually characteristic of manufacturing counties in KEM can be avoided. Due to the high GVA ratio, low value-added activities and low productivity of the manufacturing regions, the economic growth and development generated by MNE’s investments is temporary and a decline is expected in the future, which will also hold back the country's development. How to avoid this trap situation in KEM, to make the dynamic, sustainable economic development that started in the past and what economic strategic change of direction is necessary for this.

Author Biographies

  • Zoltán Peredy, Edutus Egyetem, Műszaki Intézet

    Peredy Zoltán
    0000-0002-4074-8430
    dr. univ.
    intézetvezető
    Edutus Egyetem, Műszaki Intézet
    Edutus Egyetem, 2800 Tatabánya, Stúdium tér 1.
    peredy.zoltan@edutus.hu

  • László Péli, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet

    Péli László
    0000-0002-8312-5516
    PhD.
    egyetemi docens
    Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztési és Fenntartható Gazdaság Intézet
    2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
    peli.laszlo@uni-mate.hu

References

Autópálya (2022) 2023-ban indulhat az M1-es bővítése Tatabányánál. KEMMA Tatabánya. https://www.kemma.hu/kozelet/2022/11/jovore-indulhat-el-az-autopalya-bovitese-tatabanyanal. letöltés dátuma: 2023. 10. 21.

Érsek Z. (2023): Kicsi a vármegye, de erős a gazdasága – Tatabánya már az ipari parkoknál több-ről szól. https://azuzlet.hu/kicsi-a-varmegye-de-eros-a-gazdasaga-tatabanya-mar-az-ipari-parkoknal-tobbrol-szol/. letöltés dátuma: 2023.12.27.

Ferkó N. (2021): Gazdaság: Ezek a projektek, amelyek alátámasztják a magyar GDP növekedést. Porfolió. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210506/ezek-a-projektek-amelyek-alatamasztjak-a-magyar-gdp-novekedest-481428. letöltés dátuma: 2023.12.29.

Igazságügyi Minisztérium (2023): Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműkö-dő Szolgálat. Beszámoló keresés és tájékoztatás. https://e-beszamolo.im.gov.hu/oldal/kezdolap. letöltés: 2023.09.15.

KEM Info-Központ (2023): Komárom-Esztergom vármegye regionális területek; letöltés dátu-ma: 2023.12.28. forrás: https://www.info-kozpont.hu/komarom-megye/

Komárom-Esztergom vármegye (2019): Területfejlesztési Koncepció (2014-2030). http://www. kemoh.hu/index.php?fmp=4&masoldal=1&oldal=../statikusoldalak/soldal534.inc. letöltés dá-tuma: 2023.09.15.

Komárom-Esztergom vármegye (2021) Területfejlesztési Koncepció (2030) felülvizsgált. http://www.kemoh.hu/cikk_kepek/várvármegyefejlesztes/kem-tf-konc-vegleges.pdf. letöltés dátuma: 2023.09.15.

KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság (2023): A vármegye jellemzői. https://komarom.katasztrofavedelem.hu/18555/a-varmegye-jellemzoi. letöltés dátuma: 2023.12.10.

Központi Statisztikai Hivatal (2023): Fókuszban a vármegyék – 2023. I. félév, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/megy/232/index.html. letöltés dátuma: 2023.12.28.

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (2023): Munkaerőpiaci statisztikák, elemzések. https://nfsz.munka.hu/tart/stat_kulfoldiek. letöltés dátuma: 2023.08.25.

Lengyel Imre (2023): Újraiparosítás: esély a felzárkózásra vagy fejlődési csapda? https://g7.hu/vallalat/20230715/ujraiparositas-esely-a-felzarkozasra-vagy-fejlodesi-csapda/. letöltés dátuma: 2023.10.15.

Lengyel Imre – Szakálné Kanó Izabella – Vida György (2023): A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000-2019 között. Kézirat az MTA Világgazdasági Tudomá-nyos Tanács 2022. december 15. ülésére. https://mta.hu/data/dokumentumok/egyeb_dokumentumok/2022/VTT_szerkezetv%C3%A1lt%C3%A1s_2022-11-22_Lengyel_Imre_%C3%A9s_szerz%C5%91t%C3%A1rsai.pdf. letöltés dátuma: 2023.12.28.

Magyarország Kormánya (2020): Második gyárát létesíti Magyarországon a dél-koreai Doosan. https://kormany.hu/hirek/masodik-gyarat-letesiti-magyarorszagon-a-del-koreai-doosan. letöltés dátuma: 2023.12.29.

Portfolió (2022): Rábólintott Brüsszel egy Tatabánya melleti nagyberuházás támogatására. https://www.portfolio.hu/gazdasag/20220107/rabolintott-brusszel-egy-tatabanya-melletti-nagyberuhazas-allami-tamogatasara-520028. letöltés dátuma: 2023.12.29.

Antalóczy K.. - Birizdó I. - Sass M. (2022): Local investment promotion in a Hungarian medium-sized town and the implications of the COVID pandemic. Regional Statistics 12 (1): 27–50.

Győrffy D. (2021): Felzárkózási pályák Kelet-Közép-Európában két válság között. Közgazdasági Szemle, 68(1): 47-75. ISSN: 0023-4346. http://doi.org/10.18414/KSZ.2021.1.47

Kiss, É. (2012): The impacts of the economic crisis on the spatial organisation of Hungarian industry. European Urban and Regional Studies 19 (1): 62–76. https://doi.org/10.1177/0969776411428652

Lengyel I. – Varga A. (2018): A magyar gazdasági növekedés térbeli korlátai – helyzetkép és alap-vető dilemmák. Közgazdasági Szemle, 65(5): 499–524. o. http://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2018.5.499

Lux G. (2017a): Újraiparosodás Közép-Európában. Dialóg Campus, Budapest-Pécs.

Lux G. (2017b): A külföldi működő tőke által vezérelt iparfejlődési modell és határai Közép-Európában. Tér és Társadalom, 31(1): 30–52. https://doi.org/10.17649/TET.31.1.2801

Mészáros Á. (2004): A magyarországi közvetlen külföldi működőtőke-beruházások exportenklávé jellege. Külgazdaság 48 (4): 48–59.

Mészáros Á. (2009): A fordizmus és a toyotizmus a magyar Suzuki beszállítói rendszerében. Köz-gazdaság 4 (1): 123–144.

Mészáros Á. (2010): Újabb lépés a toyotizmus felé? - Autóipari beszállítói rendszerek és a válság lehetséges hatásai. Külgazdaság 54 (7-8): 57–75.

Molnár E. – Kozma G. – Mészáros M. – Kiss É. (2020): Upgrading and the geography of the Hungarian automotive industry in the context of the fourth industrial revolution. Hungarian Geographical Bulletin, 69(2), 137-155. https://doi.org/10.15201/hungeobull.69.2.4

Nemes Nagy J. - Lőcsei H. (2015): Hosszú távú megyei ipari növekedési pályák (1964–2013). Területi Statisztika 55 (2): 100–121., ISSN 0018-7828

Péli L. – Peredy Z. – Vörös M. (2022): Interregional Analysis of Komárom-Esztergom County (Hungary) and Nitra County (Slovakia) Automotive Sector via the Example of the Jaguar Land Rover. Visegrad Journal of Bioeconomy and Sustainable Development; Volume 11, No.2; Pages 49-55. https://doi.org/10.2478/vjbsd-2022-0008

Peredy Z. – Péli L. – Vörös M. (2022): Az autóipari direkt és indirekt beszállítói tevékenységek összehasonlítása egy Komárom-Esztergom megyei kis-és középvállalat szemszögéből. Studia Mundi Economica Vol. 9. No. 1. 78-90. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.78-90

Peredy Z. (2023): Térségfejlesztési együttműködések – Komárom-Esztergom vármegye jármű-ipari gazdaságirányítási modellje. Tér – Gazdaság - Ember 1-2:11, 63-92. ISSN: 2064-1176

Rechnitzer J. (2018): Beágyazódás és a beágyazottság – Töprengések a vállalatok területi / városi integrációjáról. Tér - Gazdaság - Ember (6) 1: 25–41., ISSN | 2064-1176

Sass M. - Szanyi M. (2004): A hazai cégek és a multinacionális vállalatok közötti beszállítói kap-csolatok alakulása. Külgazdaság 48 (9): 4–22.

Sass M. - Szanyi M. (2009): Klaszterek és a multinacionális vállalatok helyi beszállítói hálózatának fejlődése. Európai Tükör 14 (9): 21–45.

Szalavetz, A. (2019): Digitalization, automation and upgrading in global value chains – factory economy actors, versus lead companies. Post-Communist Economies (31) 5: 646–670. https://doi.org/10.1080/14631377.2019.1578584

Barta Gy. (2002): A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Dialóg Campus, Budapest – Pécs.

Czirfusz M. (2022): Akkumulátoripari fellendülés Magyarországon: az értéklánc szereplői, dolgozói és szak-szervezeti perspektívák. Friedrich Ebert Stiftung.

Dunning, J. H. (1993) The globalisation of business – The challenge of the 1990s. Routledge. ISBN 9781138820753

Dunning, J. H. – Lundan, S. M. (2008): Multinational enterprises and the global economy (2nd ed). Ed-ward Elgar, Cheltenham. ISBN: 978 1 84376 525 7

Éltető A. (2023): Akkumulátorgyártás Magyarországon. Műhelytanulmányok 147. ELKH Közgazda-ság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet, Budapest.

Józsa V. (2019): A vállalati beágyazódás útjai Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest.

Kiss É. (2010): Területi szerkezetváltás a magyar iparban 1989 után. Dialóg Campus, Budapest – Pécs

Kiss É. (szerk.) (2013): A hazai ipari parkok különböző dimenzióban. Dialóg Campus Kiadó, Buda-pest – Pécs, 294-309

Lengyel I. (2021): Regionális és városgazdaságtan. Szegedi Egyetemi Kiadó. ISBN: 978-963-306-816-8 (online)

Lux G. (2017): Újraiparosodás Közép-Európában. Dialóg Campus, Budapest – Pécs

Lux G. (2023): Ipar: újraiparosodási folyamatok a külső sokkok korában; Területi folyamatok Magyarorszá-gon (2021-2023). HUN-REN Közgazdaság– és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Regionális Kutatások Intézete; Budapest, ISBN: 978-615-5754-52-4

MacKinnon, D.–Cumbers, A. (2019): An introduction to economic geography. Globalisation, uneven deve-lopment and place (3rd ed). Routledge, Abingdon. ISBN (online): 781315684284

Sikos T. – Tiner T. (2020) Fejlődési térfolyamatok Komárom-Esztergom megyében. Geomarket. ISBN: 963 204 362 6

Lengyel I. – Kosztopulosz A. – Imreh Sz. (2002). Az ipari park fogalomköre és kategóriái; In Buzás N. – Lengyel I. (szerk.): Ipari parkok fejlődési lehetőségei: regionális gazdaságfejlesztés, innovációs folyamatok és klaszterek. SZTE GTK, JATEPRess, Szeged. 55-76. o.

Lagendijk, A – Hendrikx, B. (2009): Foreign direct investment. In Kitchin, R.–Thrift, N. (szerk.): International encyclopedia of human geography (Vol 4). Elsevier, Amsterdam, 243–257. o.

Vápár J. (2012): A külföldi működőtőke-befektetések regionális szerkezete és a befektetésösztönzés Magyaror-szágon. Doktori értekezés. Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola, Győr. Letöltés dátuma: 2023.10.05. forrás: https://docplayer.hu/23188399-Szechenyi-istvan-egyetem-regionalis-es-gazdasagtudomanyi-doktori-iskola-vapar-jozsef-okleveles-villamosmernok-mernok-kozgazdasz-mba.html

Gazdaságfejlesztési Szervezet Tatabánya (2022): Belső információs rendszer.

Published

2024-12-03

How to Cite

Role of Foreign Manufacturing Companies in Komárom-esztergom County’s Economy. (2024). Acta Carolus Robertus, 14(2), 99-119. https://doi.org/10.33032/acr.5029

Similar Articles

You may also start an advanced similarity search for this article.