DIGITAL CURRENCY REVOLUTION
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2646Keywords:
investment, crypto currency, innovation, spread of innovation, motivation, investment habitsAbstract
Background. Bitcoin protocol was released in 2009, which created a revolutionary virtual currency, the Bitcoin. Many cryptocurrencies have appeared in the last decade, and as a result nowadays approximately 4940 cryptocurrencies are registered, and new ones emerge almost every day. Majority of the central banks do not accept these cryptocurrencies as real currencies, rather they draw attention for their dangers and risks. At the same time, despite warnings, the number of cryptocurrency transactions has exploded.
Research aims. The aim of this research is to examine the investors’ investing habits, motivations and study the acceptance of innovation. Our aims are to explore those habits and motivations, which are obstruct or incite investors’ investing habits. Also, one of our aims is to study how cryptocurrency investors open for innovations and which adaption categories they can be classified into.
Methodology. During the research process, the professional bibliography of the academic basis for cryptocurrencies had been reviewed. We used the results of previous research in our study whilst we examined the investing, savings habits and motivations of the Hungarian population. Everett Rogers’ theory of innovation played a vital role in our research, mostly that is what our own research was based on. During the primary research we conducted a questionnaire survey, which results were analyzed using mathematical-statistical models.
Key findings. The main motivation for cryptocurrency investors is gaining income, wealth and seeking entertainment. Their characteristics are mostly the independence and lifecycle motivation. For cryptocurrency investors, the motivation is mostly obstructed by lack of income and market information. Most of them are open for innovation and bear it inevitable. The most of them considered as innovator or late majority. They are rarely known as laggards.
References
Ambrus É. (2017): Blokkláncok. Hadmérnök, 12(2), 224–234.
Bacsó R. (2016): Virtuális valuta, mint a modern kori pénzpiaci szabályozás kihívása, Pol-gári Szemle. 12(1-3), 244–251.
[Botos K. – Botos J. – Béres D. – Csernák J.– Németh E. (2012): Pénzügyi kultúra és koc-kázatvállalás a közép-alföldi háztartásokban. Pénzügyi Szemle, 57(3), 291–309. https://doi.org/10.35551/PFQ_2020_1_1
Browning M. and Lusardi A. (1996): Household Saving: Micro Theories and Micro Facts. Journal of Economic Literature, 34(4), 1797–1855. https://doi.org/10.3386/w13824
Chuen K. L. D. (2015): Handbook of digital currency. Bitcoin, Innovation, Financial Instruments, and Big Data. Singapore: Singapore Management University.
Csizmadia P. (2017): Everett Rogers innovációs elmélete és annak felhasználási lehetősé-gei az egészségfejlesztésben. Egészségfejlesztés, 58(4), 50–58. https://doi.org/10.24365/ef.v58i4.208
Csortos O. – Sisak B. (2016): Nem is gondolnád, milyen sokat tesznek félre a magyarok. Letöltés dátuma: 2019.01.23. forrás: https://www.portfolio.hu/befektetes/20160428/nem-is-gondolnad-milyen-sokat-tesznek-felre-a-magyarok-230844
Eszteri D. (2012): Az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze. Infokommunikáció és Jog. 9(49), 71–78.
Eszteri D. (2017): Egy bitcoinnal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések. Infokommunikáció és Jog, 14(68), 25–31.
Friedman M. (1957): The Permanent Income Hypothesis. A Theory of the Consumption Function. Princeton, USA: Princeton University Press. https://doi.org/10.2307/j.ctv39x7zh.6
Horváthné K. A. – Széles Zs. (2014): Mi befolyásolja a hazai lakosság megtakarítási dön-téseit? Pénzügyi Szemle, 59(4), 457–475.
Kecskés A. – Zéman Z. (2018): Az árnyékbankrendszer klasszikus és jövőbeni kihívásai Magyarországon. Gazdaság és Pénzügy, 5(4), 364–376.
Keynes M. J. (1965): A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete. Budapest: Közgaz-dasági és Jogi Könyvkiadó.
Kovács Á. (2017): Arany, deviza vagy a modern kor tulipánja a szuperpénz? Letöltés dátuma: 2019.12.22. forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/arany-deviza-vagy-a-modern-kor-tulipanja-a-szuperpenz.253585.html
Macintosh L. K. (1999): The New Money. Electronic Commerce Symposium. Berkeley Technology Law Journal, 14(2), 659–673.
MNB (2018): Befektetés, megtakarítás. Letöltési dátum: 2019.01.22. forrás: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/dontenem-kell/befektetes-megtakaritas
MNB (n.d): Sajtóközlemény: Az MNB kockázatosnak tartja a fizetésre használható virtuális eszkö-zöket, például a Bitcoint. Letöltési dátum: 2019.01.24. forrás: https://www.mnb.hu/archivum/Felugyelet/root/fooldal/topmenu/sajto/sajtokozlemenyek/bitcoin_kozl
Modigliani F. (1986): Life cycle, individual thrift, and the wealth of nations. Science, 234, 704–712. https://doi.org/10.1126/science.234.4777.704
Narayanan A. – Bonneau J. – Felten E. – Miller A. – Goldfeder S. (2016): Bitcoin and cryptocurrency technologies. A Comprehensive Introduction. Princeton and Oxford: Princeton Uni-versity Press.
Norman A. T. (2017): Mastering bitcoin for dummies. Bitcoin and cryptocurrency technologies, mining, investing and trading. CreateSpace Independent Publishing Platform.
Pálinkó É. – Szabó M. (szerk.) (2007): Személyes pénzügyek. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Pénzügyek Tanszék.
Pompianu L. (2018): Analysing blockchains and smart contracts: tools and techniques. [Ph.D. Thesis] Cagliari: Università Degli Studi di Cagliari. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.19734.04161
Portfolio (2018a): A Pénzügyminisztérium szerint a kriptovaluta nem pénz. Letöltési dátum: 2019.01.23. forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/it/a-penzugyminiszterium-szerint-a-kriptovaluta-nem-penz.294264.html
Portfolio (2018b): Szinte hihetetlen, mibe „fekteti” a pénzét a magyar lakosság. Letöltési dátum: 2019.01.23. forrás: https://www.portfolio.hu/befektetes/ongondoskodas/szinte-hihetetlen-mibe-fekteti-a-penzet-a-magyar-lakossag.304905.html
Reznor E. P. (2017): Fintech. Hacking, Blockchain, Big Data, Cryptocurrency. (Financial Technology, Smart Contracts, Digital Banking, Internet Technology) USA: CreateSpace.
Robledo V. E. O. (2016): The Ontological Sociology of Cryptocurrency: A Theoretical Exploration of Bitcoin. [Dissertations]. Orlando, Florida: University of Central Florida.
Rogers M. E. (1962): Diffusion of Innovations. New York: Free Press of Glencoe.
Rothstein A. (2017): The End of Money. The story of bitcoin, cryptocurrencies an the blockchain revolution. London: John Murray Learning.
Rubini A. (2017): Fintech in a flash. Financial technology made easy. London: Simtac Ltd. https://doi.org/10.1515/9781547401055
Savery A. C. (2005): Innovators or Laggards: Surveying Diffusion of Innovations by Public Relations Practitioners. [Thesis] Akron: The Graduate Faculty of The University of Akron.
Sebestyén G. (2019): Marad a bitcoin a spekulánsok játékszere? BCE MNB Tanszék. Letöltési dátum: 2019.01.23. forrás: https://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2019/01/23/marad_a_bitcoin_a_spekulansok_jatekszere/
Tapscott D. – Tapscott A. (2016): Blockchain revolution : How the technology behind bitcoin is changing money, business and the world. USA: Portfolio, Penguin Books.
Tatay T. (2009): A háztartások pénzügyi megtakarításai Magyarországon. [PhD-értekezés] Sopron: Nyugat-Magyarországi Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar. forrás: http://doktori.nyme.hu/271/1/disszertacio.pdf
Tóth D. (2019): Virtuális pénzekkel kapcsolatos visszaélések. In: Baráth N. E. and Mezei J. (szerk): Rendészet-tudomány-aktualitások. A rendészettudomány a fiatal kutatók szemével. Konfe-renciakötet. Budapest: Országos Doktoranduszok Szövetsége, 242–251
Tóth I. J. – Árvai Zs. 2001. Likviditási korlát és fogyasztói türelmetlenség. A magyar ház-tartások fogyasztási és megtakarítási döntéseinek empirikus vizsgálata. Közgazdasági Szemle. 48, 1009–1038
Tüzes M. (2012): Bitcoin – A pénz új formája. Infokommunikáció és jog. 9(51) 155–159.
Ulmer A. – Buitrago D. (2017): Enter the ’petro’: Venezuela to launch oil-backed cryptocurrency. Letöltés dátuma: 2019.01.20. forrás: https://www.reuters.com/article/us-venezuela-economy/enter-the-petro-venezuela-to-launch-oil-backed-cryptocurrency-idUSKBN1DX0SQ
Veresegyházi G. (2016): Megtakarítási motivációk – Így gondolkodnak a privatbankar.hu olvasói. Nem reprezentatív kutatás. Letöltési dárum: 2018.12.21. forrás: http://media.privatbankar.hu/hirado/befalap/Veresegyhazi_Gabor_Aegon_Penzugyi_Tudatossag_2016_Privatbankar_hu.pdf
Vigna P. – Casey J. M. (2016): The Age of Cryptocurrency. How Bitcoin and the Blockchain Are Challenging the Global Economic Order. New York: Picador, St. Martin’s Press.
Z. Karvalics L. – Nagy G. D. (2017): Prokrusztész nélküli világ? Blokklánc és társadalmi makroevolúció. Információs Társadalom. 17, 7–38.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Tachscherer Balázs, Benedek Andrea
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
