A visegrádi országok tejtermelő gazdaságai által igénybe vett támogatások alakulása 2015-2019 között, a FADN rendszer adatainak tükrében
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2887Kulcsszavak:
tejtermelő gazdaságok, tejtermelő tehenek, támogatásokAbsztrakt
Jelen tanulmányban a visegrádi országok tejtermelő gazdaságai vizsgálatára került sor. A kutatás arra keresi a választ, hogy a tejkvóta megszűnése utáni 5 évben (2015-2019) a beruházási és a folyó működési támogatások nyújtotta lehetőségeket hogyan tudták kihasználni ki az egyes országok gazdaságai. A vizsgált időszakban a tejhasznú tehénállomány Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában is csökkent, bár az első kettő ország esetében 2018 után némi fellendülés volt tapasztalható. Lengyelországban 2015-2019 között az állomány kis mértékben nőtt. Legnagyobb állományi koncentrációval Szlovákia és Csehország rendelkezik, míg Lengyelország tejtermelésére az apró családi gazdasági szerkezet jellemző. Az egy tehénre jutó tejhozam hazánkban és Csehországban a legnagyobb, őket követi Szlovákia. A nagyobb teljesítmény a korszerű takarmányozás és a jobb genetikai potenciál eredménye. A adók a mezőgazdasági termelőket Szlovákiában sújtják a leginkább. Az adóterhek csökkentése érdekében a termelők 2021-22-ben kezdtek tárgyalásokat, melyek kapcsán még nem születtek konkrét eredmények. Az igénybe vett beruházási, valamint az összes támogatás tekintetében a Cseh és a Szlovák gazdák vannak előnyös helyzetben. Legnagyobb értékű beruházási támogatásokat a cseh, folyó termelő támogatásokat pedig a szlovák gazdák vehették igénybe. Lengyelország a tejtermelést közvetlenül nem támogatja, sokkal inkább arra szeretnék ösztönözni a gazdákat, hogy a tejtermelés helyett a húshasznú állományt fejlesszék.
Hivatkozások
Bartová L. – Fandel P. – Košařová J. (2018): Regional differences in the Slovak dairy farm performance international Scientific Days 2018 Nitra,Slovakia
Benoit M. – Veysset P. (2021): Livestock unit calculation: a method based on energy requirements to refine the study of livestock farming systems, Université Clermont Auvergne,
Bojnec, Š. – Ferto, I. (2014): Export competitiveness of dairy products on global markets: The case of the European Union countries. J. Dairy Sci. 97; 6151–6163.
European Commission. (2014). EU Dairy farms report 2012 based on FADN data. Brussels, April 2013. Available at: http://ec.europa.eu/agriculture/rica/ pdf/Dairy_report_2012.pdf.
European Commission. (2015) EU Agricultural Outlook. (Prospects for EU Agricultural Markets and Income 2015–2025): European Commission: Brussels, Belgium,
European Commission. (2018) EU Dairy Farms Report Based on 2016 FADN Data; European Commission: Brussels, Belgium,
European Commission. (2019): Annual Production Series of Dairy Products; Brussels, Belgium,
European Commission. Available online: https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/animals-andanimal-products/animal-products/milk-and-milk-products (accessed on 14 January 2022).
Gołas, Z. (2017): Uwarunkowania rentowno´sci produkcji mleka w gospodarstwach mlecznych krajów Unii Europejskiej. Zag. Ekon. Rol, 2017(3), 19–40.
Guth, M. (2017): Diversity of milk production determinants in EU macro-regions with a predominance of intensive and extensive production in 2011. J. Agribus. Rural Dev., 2017(2), 329–336.
Harding, F. (1995): In Milk Quality, 1st ed.; Harding, F., Ed.; Springer Science+Business Media: Dordrecht, The Netherlands,
Iger-Centres-de-Gestion, 1989. Le mot juste. 250 termes et expressions pour analyser les résultats de gestion des exploitations d’élevage. 168p.
Jelentés a Szlovák Köztársaság mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatáról 2020-ra – Zöld jelentés 1998 – 2022. Ministry of Agriculture and Rural Development of the Slovak
Kapronczai I. (2016): A magyar agrárgazdaság helyzete napjainkban – kockázatok és lehetőségek Gazdálkodás 60(5), 391; 392–393; 396; 399–400;.406; 410
Kowalska A. S. – Olszańska A. – Nabiałek P.; (2020): Production and external trade of dairy products in Poland, Education Excellence and Innovation Management through Vision
Matošková, D. – Gálik, J. (2013). Konkurencieschopnosť slovenských výrobkov živočíšneho pôvodu. VÚEPP Bratislava 2013. 171 pp.
Nehring, R. – Sauer, J. – Gillespie, J. – Hallahan, C. (2016): United States and European Union Dairy Farms: Where Is the Competitive Edge? Inte. Food Agribus. Manag. Rev. 2016(19), 219–240.
Riafe. (2016): Mlieko. Situačná a výhľadová správa k 31. 12. 2015.
Rucinski P.(2018): 2018 Dairy and Products Report; Warsaw
Simo, D. – Mura, L.; Buleca, J. (2016): Assessment of milk production competitiveness of the Slovak Republic within the EU-27 countries. Agric. Econ. Czech 2016(62), 482–492.
Skarzynska, A. (2017): Wyniki gospodarstw mlecznych w Polsce w porównaniu do najwi˛ekszych producentów mleka w Unii Europejskiej. Zag. Ekon. Rol., 2017(4), 24–49.
Špicka, J. – Smutka, L. (2014): The technical e_ciency of specialised milk farms: A regional view. Sci. World J.
Tacken, G.M.L. – Banse, M. – Batowska, A. – Gardebroek, C. – Turi, K.N. – Wijnands, J.H.M. – Poppe, K.J. (2009): Competitiveness of the EU Dairy Industry; LEI Wageningen UR: The Hague, The Netherlands,
Varga É.(2019): A mezőgazdaság 2018. évi teljesítményének II. előrejelzése. AKI http://repo.aki.gov.hu/3326/ 244–245.
Von Keyserlingk, M.A.G. – Rushen, J. – de Passillé, A.M. – Weary, D.M. (2009): The welfare of dairy cattle—Key concepts and the role of science. J. Dairy Sci. 2009(92), 4101–4111.
Vulcz L. (2017): A Vidékfejlesztési program (2014-2020) végrehajtásának tapasztalatai Gazdálkodás, 61(3), 211.
Yilmaz, Ö.T. (2017): A study of milk support policies in the European Union and in Turkey. Eur. J. Interdiscip. Stud., 2017(9), 17–33.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vajdáné Szabó Ildikó, Hegedűsné Baranyai Nóra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
