Utánpótláskorú kézilabdázók motivációjának vizsgálata Magyarországon

Szerzők

  • Krupánszki Kornél Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Kar
  • Karácsony Péter Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar
  • Krupánszki Kíra Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Kar

DOI:

https://doi.org/10.33032/acr.4592

Kulcsszavak:

motiváció, sprot, kézilabda, Magyarország, edző

Absztrakt

A kézilabda Magyarországon az egyik legnépszerűbb sportág. Ugyanakkor kevés kutatás foglalkozik a sportolók motivációjával és céljaival. Jelen tanulmány a kézilabdázó fiatalokat vizsgálta Magyarországon, 2022 őszén. A kutatás célja a fiatalok motivációjának és az edzővel való kapcsolatának felmérése volt. A kérdőíves felmérés során összesen 190 értékelhető válasz érkezett vissza. Serdülő és ifjúsági korosztályban minél magasabban szinten sportol az egyén, nincs kihatással az edző eredményorientáltságára. Az új eredmények közül kiemelnénk azt is, hogy az adott kézilabda osztályok nem befolyásolják a fiatal sportolót abban, hogy milyen előnyökkel jár a sport az egyén számára. Az edzőknek nagy szerepe van abban, hogy a fiatal sportolók motiváltak legyenek, éppen ezért erre kiemelt figyelemmel kell lenniük a napi tevékenységük során.

Szerző életrajzok

  • Krupánszki Kornél, Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Kar

    ORCID: https://orcid.org/0009-0009-9420-4138
    PhD-hallgató
    kornel970829@gmail.com

  • Karácsony Péter, Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar

    ORCID: https://orcid.org/0000-0001-7559-0488
    Egyetemi tanár
    karacsony.peter@uni-obuda.hu
    levelező szerző

  • Krupánszki Kíra, Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Kar

    Egyetemi hallgató
    Selye János Egyetem, Gazdaságtudományi és Informatikai Kar, Közgazdaságtan Tanszék,
    Közgazdaságtan és Vállalati menedzsment szak
    128453@student.ujs.sk

Hivatkozások

Balogh, L. – Molnár, A. – Jenei, Z. – Nábrádi, ZS. – Ráthonyi, G. G. – Szilányi, R. – Balogh, P. (2015): Bevezetés a sportdiagnosztikába. Debrecen: Campus Kiadó.

Bíróné Nagy, E. (2011): Sportpedagógia. Pécs: Dialóg Campus Kiadó.

Bognár, J. (2010): Pedagógiai és sportpedagógiai ismeretek. [Online]. Letöltés dátuma: 2022. 01. 22. forrás: https://itc.semmelweis.hu/add/mob/sp_neveles/pedagogia_sportpedagogia_OKJ_jegyzet.pdf

Bujdosó, Z. – Szűcs, Cs. (2012): A new way of gastronomic tourism:beer tourism Acta Turistica 6(1), 5–20

Csukonyi, CS. (2018): Bevezetés a sportpszichológiába. [Online]. Letöltés dátuma: 2022. 01. 18. forrás: https://psycho.unideb.hu/sport/fejezetek/cscs_bevezetesasport/_book/alkalmazott-pszichologiai-komponensek-a-sportban.html#motivacio-kerdeskore-kiemelve-a-teljesitmenymotivaciot

Farkas, T. – Bruder, E. – Kolta, D. – Gerencsér, I., (2021): Diverse migration processes of rural youth and young adults in Hungary In: Schafft, K. – Stanic, S. – Horvatek, R. – Maselli, A. (eds.) Rural youth at the crossroads: Transitional societies in central Europe and beyond. 157–175.

Gómez-López, M. – Chicau Borrego, C. – Marques da Silva, C. – Granero-Gallegos, A., – González-Hernández, J. (2020): Effects of Motivational Climate on Fear of Failure and Anxiety in Teen Handball Players. International Journal of Environmental Research and Public Health, 17(2), 592.

Harasztiné Sárosi I. (2009): Igényszint, teljesítménymotiváció. In Szatmári Z. (szerk.): Sport, életmód, egészség. Budapest: Akadémiai Kiadó, pp. 494–500.

Hoffmann I. (2007): Sport, Marketing, Szponzorálás. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Hojcska, Á. – Szabó, Z. – Bujdosó, Z. (2022): Multiaspect overview of mineral-water-based therapies of musculoskeletal disorders in Hungary Ecocycles 8 (2), 23–36.

Horváth, L. – Prisztóka, GY. (2005): A sportpedagógia és sportpszichológia alapkérdései. Nyíregyháza: Bessenyei Könyvkiadó.

Jõesaar, H. – Hein, V. – Hagger, M. (2011): Peer influence on young athletes' need satisfaction, intrinsic motivation and persistence in sport: A 12-month prospective study. Psychology of Sport and Exercise, 12(5), 500–508.

Jowett, S. – Cockerill, I. M. (2003): Olympic Medallists’ perspective of the athlete-coach relationship. Psychology of Sport and Exercise, 4(4), 313–331.

Jowett, S. – Lavallee, D. (2007): Social Psychology in Sport.. Champaign: Human Kinetics.

Jowett, S. (2005): The coach-athlete partnership. The Psychologist. 18(7), 412–415.

Kassai, Zs. – Farkas, T. (2007): A Leader+ program alulnézetből. Comitatus: Önkormányzati Szemle 17, 71–80

Khademi-Vidra, A. (2014a): „Third places”: social-cultural aspects of the leisure places. In: Radics, Zs. – Pénzes, J. (szerk.) Enhancing competitiveness of V4 historic cities to develop tourism: Spatial-economic cohesion and competitiveness in the context of tourism. Debrecen, 114–127.

Khademi-Vidra A. (2014b): Consumer habits from the perspective of the global economic crisis in east-central Europe. Central European Regional Policy and Human Geography, 4(1), 39–49. https://cerphg.unideb.hu/PDF/2014_1/3_khademi_vidra.pdf

Kun P. – Vincze T. (2016): Motiváció, teljesítménymotiváció a sportban. Acta Academiae Agriensis, Sectio Sport, Új sorozat, 43. kötet

Mageau, G. A. – Vallerand, R. J. (2003): The coach–athlete relationship: a motivational model. Journal of Sports Sciences, 21(11), 883–904.

Mitev, A. – Sajtos, L. (2007): SPSS kutatási és adatelemzési kézikönyv. Alinea Kiadó, Budapest

Molnár, A. – Péter-Szarka, S. (2017): A serdülők iskolai énhatékonyságának, aspirációinak és az iskola teljesítményének vizsgálata a célorientációs elmélet tükrében. Iskolakultúra, 27(1–12), 19–33.

Mullin, B. – Hardy, S. – Sutton, W. (2014): Sport marketing. Champaign: Human Kinetics.

Pajor, G. (2013): Serdülők teljesítménymotivációja a célorientációs elmélet tükrében. [Online]. Letöltés dátuma: 2023. 04. 05. forrás: http://pszichologia.phd.elte.hu/vedesek/PAJOR_GABRIELLA_disszertacio.pdf

Ryan, R. M. – Deci, E. L. (2002): Handbook of self-determination research. Rochester: The university of Rochester Press.

Priatmoko S. – Kabil M. – Vasa, L. – Pallás E. – Dávid L.(2021): Reviving an Unpopular Tourism Destination through the Placemaking Approach: Case Study of Ngawen Temple, Indonesia Sustainability 13(12), 6704–6725

Ryan, R. M. – Deci, E. L. (2000): Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. The American psychologist, 55(1), 68–78.

Singh, R. – Sharma, G. – Sharma, S. (2022): Effect of anxiety and motivation on the performance of players and non players in different ball games. ACADEMICIA: An International Multidisciplinary Research Journal, 12(5), 740–746.

Šimková, K. (2017): Motivation and Adherence of Female Junior Basketball Players in Transition to Professional Stage. Studia Sportiva, 11(1), 238–249.

Tóth, L. (2010): Lélektani és sportlélektani ismeretek, jegyzet. [Online]. Letöltés dátuma: 2022. 01. 22. forrás: https://psycho.unideb.hu/munkatarsak/csukonyi_csilla/targyak/Sportpszichol%C3%B3giaanyag.pdf

Új, E. D. – Csukonyi, C. – Őrsi, B. – Kiss, B. (2021): A célkitűzés hatása az utánpótlás korú kosárlabdázók fejleszthetőségére a kontrollhely és a motiváció forrásának tükrében. Stadium - Hungarian Journal of Sport Sciences, 4(1).

Zel’ová, A. (2001): Vybrané kapitoly z psychológie. Košice: Technická univerzita v Košiciach.

Letöltések

Megjelent

2023-12-15

Hogyan kell idézni

Utánpótláskorú kézilabdázók motivációjának vizsgálata Magyarországon. (2023). Acta Carolus Robertus, 13(2), 134-145. https://doi.org/10.33032/acr.4592

Hasonló cikkek

11-19 a 19-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.