Szőlész - borász mikro- és kisvállalatok válságállóságának vizsgálata, kilátásaik Markov-lánc alapú elemzése az egri borvidék aspektusában
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.3283Kulcsszavak:
Egri borvidék, likviditás, kontrolling, Markov-lánc modellAbsztrakt
Az elmúlt néhány évtized során, főként a globalizáció előretörésével és a piacgazdaság hazai kialakulásával párhuzamosan a vidékgazdaságok jelentős változáson mentek keresztül. Mai állapotukra a nagyfokú inhomogenitás, valamint a jelentős mértékű differenciálódás jellemző mind ökonómiai, mind pedig szociológiai nézőpontból. Mindezek mellett azonban, valamennyi régió gazdasági struktúrájához köthetők olyan kiemelt ágazatok, melyek gazdasági teljesítménye alapvetően befolyásolja az adott régió fejlődésének ütemét és irányát. Így az egri régió vidékgazdasági vizsgálatának esetében kiemelt figyelmet kell szentelni a szőlész – borász területnek, amely gazdasági - és kulturális beágyazódása révén jelentős ráhatást (képes) gyakorolni a térség versenyképességére, fejlődésére. Jelen kutatásunk fókuszába az Egri Borvidék szőlész – borász mikro- és kisvállalatait állítottuk. A vizsgálat során kiemelt figyelmet fordítottunk a vállalkozások „válságállóságára” a 2008. évi gazdasági válság utáni gazdasági teljesítményeik fényében. Versenyképességük és fejlődési irányuk becslésére a Markov-lánc modellt alkalmaztuk. Eredményeink alapján a versenyképességgel és a vállalati stabilitással kapcsolatos javaslatokat fogalmaztunk meg a borvidék mikro- és kisvállalatainak aspektusában.
Hivatkozások
Bedenik N. O. (2015): The challenge of controlling. International Journal of Industrial Engi-neering and Management 6(4), 14–30.
Bogáth, Á. (2017): Kkv controlling. Tanulmánykötet-Vállalkozásfejlesztés a XXI. században VII. 70–81.
Gabor, M. S. (2005). Rejtett Markov Modellek Statisztikai Vizsgálata (Doctoral dissertation, Phd Dissertation). 148p.
Gardner B. L. (2005): Causes of rural economic development. Agricultural Economics 32. 21–41. www.doi.org/10.1111/j.0169-5150.2004.00012.x
Hágen I. Zs., Holló E (2017): A hazai kkv–k helyzete, a versenyképesség, innováció és controlling tükrében. Controller info, 5 (1), 22–34.
Káposzta J. (2016): Regionális összefüggések a vidékgazdaság fejlesztésében. Studia Mundi – Economica 3(1), 52–61. DOI: www.doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2016.03.01.52-61
Kis K. (2014): Vidékgazdaság, kultúra, lokalizáció: eltérő válaszok és fejlődési differenciák. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 9(1–2), 9–28.
Kovács A. D., Farkas J.Z., Perger É. (2015): A vidék fogalma, lehatárolása és új tipológiai kísérlete. Tér és Társadalom 29(1), 11–34. DOI: www.doi.org/10.17649/TET.29.1.2674
Major K. (2007). Markov láncok használata a regionális jövedelemegyenlőtlenségek előre-jelzésében. Tér és Társadalom, 21(1), 53–67. DOI: www.doi.org/10.17649/TET.21.1.1093
Netzer, O., Lattin, J. M., & Srinivasan, V. (2008). A hidden Markov model of customer relationship dynamics. Marketing science, 27(2), 185–204. DOI: https://doi.org/10.1287/mksc.1070.0294
Ritter K. (2018): A vidékgazdaság foglalkoztatási szerkezete Magyarországon. Hadtudomá-nyi Szemle, 9(4), 34–50
Székely A.; Krajcsovicz Á. (2017): A népességmegtartó képesség kérdésköre, valamint kísérlet annak számítására. Jelenkori társadalmi és gazdasági folyamatok, 12(1-2) 63–76.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Vincze Judit, Antal Sándor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
