A nyelvi változók hatása a kétoldalú kereskedelemre
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2858Kulcsszavak:
nemzetközi kereskedelem, gravitációs modell, nyelvgazdaság, nyelvi akadályok, kommunikációs költségekAbsztrakt
A tanulmány a nemzetközi kereskedelem elemzésére szolgáló egyik leggyakrabban használt modellben, a gravitációs modellben szereplő nyelvi változó különböző megközelítéseiről és hatásairól kíván összefoglaló képet adni. A témában eddig megjelent tanulmányok szerzői egyetértenek abban, hogy a közös nyelv megléte hozzájárul két ország között folyó kereskedelem bővüléséhez. A gravitációs egyenlet kezdeti alkalmazása során a nyelvi változó alapjául általában az országok hivatalos nyelve szolgált. Ennek okai, hogy a hivatalos nyelvre vonatkozó információk egyszerűen rendelkezésre állnak, illetve a vizsgálatok fő kérdéskörei nem tekintették szükségesnek az ennél bonyolultabb elemzéseket mellőzve ezzel a nem hivatalos státuszú, de számottevő beszélővel rendelkező nyelveket vagy éppen a nyelvtanulásból származó hatásokat. Az adatbázisok, a modellspecifikációk és becslési módszerek fejlődésével a közös nyelv megközelítése is megváltozott és egyre inkább előtérbe kerültek az ezzel kapcsolatos elemzések. Az irodalom-áttekintő cikk célja, hogy az olvasót megismertesse a nyelvgazdaság egyik területével, valamint összefoglalja a nemzetközi kereskedelem és a nyelv, valamint nyelvtudás közötti összefüggéseinek legfontosabb eredményeiről.
Hivatkozások
Anderson, J. E. – van Wincoop, E. (2003): Gravity with gravitas: A solution to the border puzzle. American Economic Review, 93(1), 170–192. DOI: https://doi.org/10.1257/000282803321455214
Anderson, J. E. – van Wincoop, E. (2004): Trade costs. Journal of Economic Literature, 42(3), 691–751. DOI: https://doi.org/10.1257/0022051042177649
Béresné Mártha B. – Lakatos V. – Tömöri G. (2020): Az intellektuális tőke hatékonysága, mint meghatározó innovációs tényező. International Journal of Engineering and Management Sciences, 5(1), 419–428. DOI: https://doi.org/10.21791/IJEMS.2020.1.35
Böcskei, E. – Bács, Z. – Kovács, B. – Tarnóczi, T. – Fenyves, V. (2019). A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata. Competitio, 18(1-2), 3–38. DOI: https://doi.org/10.21845/comp/2019/1-2/1
Brannen, M. Y.–Piekkari, R.–Tietze, S. (2014): The multifaceted role of language in international business: Unpacking the forms, functions and features of a critical challenge to MNC theory and performance. Journal of International Business Studies, 45(5), 495–507. DOI: https://doi.org/10.1057/jibs.2014.24
Chiswick, B. R. – Miller, P. W. (1998): English Language Fluency Among Immigrants in the United States. Research in Labor Economics, 17, 86.
Crystal, D. (1997): English as a Global Language. Cambridge: Cambridge University Press.
Egger, P. H. – Toubal, F. (2016): Common Spoken Languages and International Trade. In: Ginsburgh, V.– Weber, S. (szerk): The Palgrave Handbook of Economics and Language. London: Palgrave Macmillan. pp. 263–289.
Erdey L. – Pöstényi A. (2017): Determinants of the exports of Hungary: Trade theory and the gravity model. Acta Oeconomica, 67(1), 77–97. DOI: https://doi.org/10.1556/032.2017.67.1.5
Felbermayr, G. J. – Toubal, F. (2010): Cultural proximity and trade. European Economic Review, 54(2), 279–293. DOI: https://doi.org/10.1016/j.euroecorev.2009.06.009
Fidrmuc, J. – Fidrmuc, J. (2016): Foreign languages and trade: evidence from a natural experiment. Empirical Economics, 50(1), 31–49. DOI: https://doi.org/10.1007/s00181-015-0999-7
Frankel, J. A. – Rose, A. K. (2002): An estimate of the effect of common currencies on trade and income. Quarterly Journal of Economics, 117(2), 437–466. DOI: https://doi.org/10.1162/003355302753650292
Hejazi, W. – Ma, J. (2011): Gravity, the English language and international business. The Multinational Business Review, 19(2), 152–167. DOI: https://doi.org/10.1108/15253831111149780
Hutchinson, W. K. (2002): Does ease of communication increase trade? Commonality of language and bilateral trade. Scottish Journal of Political Economy, 49(5), 544–556. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-9485.00247
Hutchinson, W. K. (2005): "Linguistic Distance" as a Determinant of Bilateral Trade. Southern Economic Journal, 72(1), 1–15. o. DOI: https://doi.org/10.2307/20062091
Isphording, I. E. – Otten, S. (2013): The Costs of Babylon-Linguistic Distance in Applied Economics. Review of International Economics, 21(2), 354–369. DOI: https://doi.org/10.1111/roie.12041
Lohmann, J. (2011): Do language barriers affect trade? Economics Letters, 110(2), 159–162. DOI: https://doi.org/10.1016/j.econlet.2010.10.023
Márkus Á. (2017): A határhatás irodalom áttekintése – Torzítják-e az országhatárok a kereskedelmi kapcsolatokat? Competitio, 16(1), 81–102. DOI: https://doi.org/10.21845/comp/2017/1/4
Márkus, Á. – Bíró, F. P. – Erdey, L. – Gáll, J. (2019): The effect of governance on foreign direct investment in Latin America - Issues of model selection. Global Economy Journal, 19(1) 97–116. DOI: https://doi.org/10.1142/S2194565919500064
Martinez-Zarzoso, I. (2003): Gravity model: An application to trade between regional blocs. Atlantic Economic Journal, 31(2), 174–187. DOI: https://doi.org/10.1007/bf02319869
Melitz, J. – Toubal, F. (2014): Native language, spoken language, translation and trade. Journal of International Economics, 93(2), 351–363. DOI: https://doi.org/10.1016/j.jinteco.2014.04.004
Melitz, J. (2008): Language and foreign trade. European Economic Review, 52(4), 667–699. DOI: https://doi.org/10.1016/j.euroecorev.2007.05.002
Oh, C. H. – Selmier II, W.–Lien, D. (2011): International trade, foreign direct investment, and transaction costs in languages. The Journal of Socio–Economics, 40(6), 732–735. DOI: https://doi.org/10.1016/j.socec.2011.08.003
Ribeiro, S. – Ferro, M. J. (2016): The Influence of Language Similarity in International Trade: Evidence from Portuguese Exports in 2013. In: Verano Tacoronte, D.(szerk): El reto de emprender co–creando: XXX Congreso Anual AEDEM. Las Palmas de Gran Canaria: AEDEM. pp. 93–96.
Rose, A. K. (2004): Do We Really Know that the WTO Increases Trade? American Economic Review, 94(1), 98–114. DOI: https://doi.org/10.1257/000282804322970724
Silva, J. M. C. S. – Tenreyro, S. (2006): The log of gravity. The Review of Economics and Statistics, 88(4), 641–658. DOI: https://doi.org/10.1162/rest.88.4.641
Sauter, N. (2012): Talking trade: language barriers in intra–Canadian commerce. Empirical Economics, (42)1,301–323. DOI: https://doi.org/10.1007/s00181-010-0408-1
Tenzer, H. – Terjesen, S. – Harzing, A. W. (2017): Language in International Business: A Review and Agenda for Future Research. Management International Review, (57)6, 815–854. DOI: https://doi.org/10.1007/s11575-017-0319-x
Tinbergen, J. (1962): Shaping the World Economy; Suggestions for an International Economic Policy. New York: Twentieth Century Fund.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Edina Várnagy
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
