Adatok a magyarországi ivóvizek és ásványvizek fluortartalmáról
Kulcsszavak:
fluor, ivóvizek, ásványvizek, MagyarországAbsztrakt
Magyarország 17 megyéjében gyűjtött 46 vezetéki- és 10 kútvíz minta, valamint 14-féle palackozott ásványvíz fluortartalmát határoztuk meg direkt potenciometriás úton, ionszelektív elektród alkalmazásával. Egyetlen kútvíz kivételével a megvizsgált ivóvizek fluortartalmát sokkal alacsonyabbnak találtuk az optimálisnak tekintett 1000 μg/l értéknél. Az említett kiugró értéktől (1164 μg/l) eltekintve, az ivóvizek esetében kapott eredmények középértéke és szórása 140 ± 89 μg/l volt. Sokkal nagyobb fluorkoncentrációkat állapítottunk meg egyes ásványvizekben, így ezek számottevően javíthatják a fogyasztók fluorstátusát.
Hivatkozások
Anke, M., Groppel, B. (1989). Fluormangelerscheinungen bei der Ziege. Mengen- und Spurenelemente, Arbeitstagung Leipzig, 346–364.
Axelsson, P. (1993). Current role of pharmaceuticals in prevention of caries and periodontal disease. Int. Dent. J., 43. 473–482.
Balazova, C., Rippel, A., Hluchan, E. (1970). The effect of atmospheric fluorine pollution on the living organism. Excerpta Medica International Congress Series, Bratislava, 709–711.
Banóczy, J., Ritlop, B., Solymosi, G., Gombik, A., Adatia, A. (1990). Anticarcinogenic effect of fluoridated milk and water in rats. Acta Physiol. Hung., 76. 341–346.
Beddows, C. G., Kirk, D. (1981). Determination of fluoride in bovine milk using a fluoride ion-selective electrode. Analyst, 106. 1341–1344. https://doi.org/10.1039/an9810601341
Beddows, C. G., Wade, V. N. (1982). Dried milk powder containing fluoride. J. Food Technology, 17(5), 579–588. https://doi.org/10.1111/j.1365-2621.1982.tb00217.x
Belitz, H. D., Grosch, W. (1999). Food Chemistry. Springer-Verlag, Berlin-Heidelberg, 400. https://doi.org/10.1007/978-3-662-07281-3
Bíró Gy., Lindner K. (1995). Tápanyagtáblázat. Műszaki Könyvkiadó RT., Budapest, 52–53.
Borrow, E. W., Davis, J. G. (1976). The fluoridation of milk and its methodology. Food Trade Review, 46. 557–563.
Bowen, H. J. M. (1979). Environmental chemistry of the elements. Academic Press, London – New York – Toronto. – ref. Szabó és mtsai (1993).
Bowen, H. J. M. (1982). Environmental chemistry. Vol. 2. The Royal Society of Chemistry, Burlington House, London. – ref. Szabó és mtsai (1993). https://doi.org/10.1039/9781847555991
Bunce, H. W. F. (1985). Apparent stimulation of tree growth by low ambient levels of fluoride in the atmosphere. J. Air Pollution Cont. Assoc., 35(1), 46–48. https://doi.org/10.1080/00022470.1985.10465886
Cao, J., Zhao, Y., Liu, J. (1997). Brick tea consumption as the cause of dental fluorosis among children from Mongol, Kazak and Yugu populations in China. Food Chem. Toxicol., 35(8), 827–833. https://doi.org/10.1016/S0278-6915(97)00049-5
Davis, J. G. (1975). Fluoridised milk for children. Dairy Industries, 40. 7–10. 48–51.
Doberanz, A. R., Kurnick, A. A., Kurtz, E. B., Kemmerer, A. R., Reid, B. L. (1963). Minimal fluoride diet and effect on rats. Fed. Proc. Proc., 22. 554.
Duckworth, S. C., Duckworth, R. (1978). The ingestion of fluoride in tea. British Dental Journal, 145. 368–370. https://doi.org/10.1038/sj.bdj.4804181
Elgersma, R. H. C., Klomp, H. (1975). The effect of fluorinated tape-water, used in the cheesemaking process, on the fluoride content of Goude cheese. Netherlenads Milk and Dairy Journal, 29. 3–15.
Ferren, W. P., Shane, N. A. (1969). Potentiometric determination of fluoride in beverages by means of the ion-selective solid state electrode. J. Food Sci., 34(4), 317–319. https://doi.org/10.1111/j.1365-2621.1969.tb10353.x
Frant, M. S., Ross, J. W. (1968). Use of a total ionic strength adjustment buffer for electrode determination of fluoride in water supplies. Anal. Chem., 40(7), 1169–1170. https://doi.org/10.1021/ac60263a005
Gasztonyi K., Lásztity R. (1992). Élelmiszer-kémia 1. Mezőgazda K., Budapest, 31–32.
Gulati, P., Singh, V., Gupta, M. K., Vaidya, V., Dass, S., Prakash, S. (1993). Studies on leaching of fluoride in tea infusions. Sci. Total Environ., 138(1–3), 213–221. https://doi.org/10.1016/0048-9697(93)90416-4
Gürtler, H., Anke, M., Neubert, E., Anke, S., Jaritz, M. (1995). Die Auswirkung einer fluorarmen Ernährung bei der Ziege. Mengen- und Spurenelemente, 15. Arbeitstagung, Jena, 757–764.
Harvey, J. M. (1952). Chronic endemic fluorosis of merino sheep in Queensland. Queensl. J. Agric. Sci., 9. 47–56.
Hell, P., Stanovsky, N. M., Zvolen, M. Z. (1995). Dentalfluorose des Rehwildes in der Region einer slowakischen Aluminiumfabrik. Z. Jagdwiss., 41. 117–125. https://doi.org/10.1007/BF02241368
Hrabéczyné P. A., Bisztriánszkyné E. E., (1977). Direkt potenciometriás módszer a fluoridtartalmú gyógyszerkészítmények vizsgálatára. Gyógyszerészet, 21. 413–415.
Hrabéczy-Páll, A., Tóth, K., Pungor, E. (1975). Application of fluoride-selective electrode to the monitoring of fluoride in air. Anal. Chim. Acta, 77. 278–282. https://doi.org/10.1016/S0003-2670(01)95181-5
Iyengar, G. V., Kollmer, W. E., Bowen, H. J. M. (1978). The elemental composition of human tissues and body fluids. Verlag Chemie, New York, 151.
Kahama, R. W., Kariuki, D. N., Kariuki, H. N., Njenga, L. W. (1997). Fluorosis in children and sources of fluoride around lake Elementaitan region of Kenya. Fluoride, 30. 19–25.
Kozma P. (1980). A fluorozott tejről. Tejipar, 29. 68–70.
Kőrös E. (1980). Bioszervetlen kémia. Gondolat K., Budapest, 81., 85.
Lakdawala, D. R., Punekar, B. D. (1973). Fluoride content of water and commonly consumed foods in Bombay and a study of the dietary fluoride intake. Ind. J. Med. Res., 61. 1679–1687.
Luomo és mtsai (1983). Acta Med. Scand. 213. 1712–176. – ref. Pais (1984)
Maurer, R. L., Day, H. G. (1957). The non-essentiality of fluorine in nutrition. J. Nutr., 62(4), 561–565. https://doi.org/10.1093/jn/62.4.561
McClendon, J. F., Gershon-Cohen, J. (1953). Trace Element Deficiencies, Water-culture crops designed to study deficiencies in animals. J. Agric. Food Chem., 1(6) 464–466. https://doi.org/10.1021/jf60006a007
Messer, H. H., Armstrong, W. D., Singer, L. (1972). Fertility impairment in mice on a low fluoride intake. Science, 177(4052), 893–897. https://doi.org/10.1126/science.177.4052.893
Messer, H. H., Armstrong, W. D., Singer, L. (1973). Influence of fluoride intake on reproduction in mice. J. Nutr., 103(9), 1319–1326. https://doi.org/10.1093/jn/103.9.1319
MSZ (1987). Ivóvízvizsgálat. Fluoridion-tartalom meghatározása. MSZ 448/17–86.
Mühlemann, H. R. (1982). Die Salzfluoridierung – die beste Fluoridierung. Eine Einleitung. Schweiz, Mschr. Zahnheilk., 92. 251.
Myers, H. M. (1978). Fluorides and dental fluorosis. Karger, S., Basel – München – Paris – London – New York – Sidney, 66.
Nishijima, M. T., Koga, H., Maki, Y., Takaesu, Y. (1993). A comparison of daily fluoride intake from food samples in Japan and Brazil. Bull. Tokyo Dent. Coll., 34. 43–50.
NRC [National Research Council] (1974). Effects of fluorides in animals. National Academy Sciences, Washington, D. C., 70.
NRC [National Research Council] (1980). Mineral tolerance of domestic animals. National Academy Sciences, Wahington, D.C., 184–226.
Pais I. (1980). A mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági K., Budapest, 80–81.
Pais I. (1984). A mikroelemek jelentősége a mezőgazdasági termelésben, kutatásuk helyzete a világban. Kertészeti Egyetem Kiadványai, Budapest, 83–84.
Polomski, J., Flühler, H., Blaser, Pl. (1982). Accumulation of airborne fluoride in soils. J. Environ. Quality, 11(3), 457–461. https://doi.org/10.2134/jeq1982.00472425001100030028x
Robinson, W. O., Edgington, G. (1946). Fluorine in soils. Soil Sci., 61(5), 341–354. https://doi.org/10.1097/00010694-194605000-00001
Rugg-Gunn, A. J. (1993). Nutrition, diet and dental public health. Community Dent. Health, 2. 47–56.
Schwab, J. G., Schwartz, A. D. (1975). Fluorinated water supplies: an inadequate source of fluoride for children. J. Pediatrics, 86(5), 735–736. https://doi.org/10.1016/S0022-3476(75)80359-3
Schwartz, K., Milne, D. B. (1972). Fluorine requirement for growth in the rat. Bioinorg. Chem., 1(4), 331–338. https://doi.org/10.1016/S0006-3061(00)81006-6
Singh, J. L., Svarup, D. (1994). Fluorosis in buffaloes. Veterinary Record, 135. 260–261.
Szabó S. A., Régius-Möcsényi É., Győri D. (1993). Mikroelemek a mezőgazdaságban II. (Stimulatív hatású mikroelemek). Akadémiai K., Budapest, 106–116.
Takács S. (1992). Környezet, ember, mikroelemek. Triorg Kft., Budapest, 91–94.
Tao, S., Suttie, J. W. (1976). Evidence for a lack of an effect of dietary fluoride level on reproduction in mice. J. Nutr., 106(8), 1115–1120. https://doi.org/10.1093/jn/106.8.1115
Tóth K. (1978). A fogszuvasodás tömegmegelőzésének gyakorlati megvalósítása fluoriddal dúsított háztartási sóval. Fogorvosi Szemle, 71. 118–126.
Tóth K., Sugár E. (1994). Magyarország ivóvízeinek fluortartalma. Orvosi Hetilap, 124. 3091–3095.
Tóth K. (1984). Caries prevention by domestic salt fluoridation. Akadémia K., Budapest.
Turnlund, J. R. (1994). Future directions for estabilishing mineral/trace element requirements. J. Nutr., 124(9), 1765–1770. https://doi.org/10.1093/jn/124.suppl_9.1765S
Valach, E., Sedlacek, F., Hezina, F. (1993). Assessment of the amount of fluoride taken up by red deer affected by industrial fluorosis from soil via plants. Mengen- und Spurenelemente, 13. Arbeitstagung, Friedrich-Schiller-Universität Jena, 261–265.
Venkateswara, R. K., Mahajan, C. L. (1990). Fluoride content of some common south Indian foods and their contribution to fluorosis. J. Sci. Food Agr., 51(2), 275–279. https://doi.org/10.1002/jsfa.2740510215
Vlachou, A., Drummond, B. K., Curzon, M. E. (1992). Fluoride concentrations of infant foods and drinks in the united Kingdom. Caries Res., 26(1), 29–32. https://doi.org/10.1159/000261423
WHO [World Health Organization] (1984). Fluorine and fluorides. Environmental Health Criteria, 36. 1–136.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2001 Sarudi Imre, Csapóné Kiss Zsuzsanna, Szabó András
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
