A nem konvencionális takarmánykomponensek, a makk (Quercus branti), a Pistacia atlantica és a Pistacia khinjuk kémiai összetételének meghatározása

Szerzők

  • Ali Saffarzadeh Ministry of Jahad-e- Sazandgi, Animal Science Research Institute, Karaj, P.O. Box 31585-1483, Iran , Ministry of Jahad-e- Sazandgi, Animal Science Research Institute, Karaj, P.O. Box 31585-1483, Iran
  • Vincze László Pannon University of Agriculture, Georgikon Faculty of Agricultural Sciences, H-8361 Keszthely, Deák F. u. 16. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Georgikon Mez gazdaságtudományi Kar, 8361 Keszthely, Deák F. u. 16.
  • Csapó János Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

Kulcsszavak:

makk, Pistacia atlantica, Pistacia khinjuk, kémiai összetétel, fehérje

Absztrakt

Kísérletet állítottak be a makk, a Pistacia atlantica és a Pistacia khinjuk kémiai összetételének meghatározására. A minták Irán Zagrossian tartományának 3 különböző éghajlatú részéről, mintegy 500 ezer hektáros erdőből származtak. Meghatározták a minták szárazanyag-, fehérje-, zsír-, rost-, keményítő-, ásványi anyag-, aminosav- és zsírsav tartalmát. Megállapították, hogy a makk nyersfehérje tartalma rendkívül alacsony, keményítő és nyersrost tartalma viszont viszonylag magas. Aminosav összetétele igen szegényes. A fehérje nagyon kevés kéntartalmú aminosavat (cisztin és metionin) tartalmaz. Zsírtartalmának tekintélyes részét az esszenciális linolsav teszi ki. A vadpisztácia magok nyersfehérje tartalma rendkívül hasonlít a kukoricáéhoz, és egy kissé alacsonyabb a többi gabonafélénél. A pisztácia fehérjéje viszonylag nagy mennyiségű treonint, szerint, valint és lizint tartalmaz, amely igen fontos ha baromfitakarmányként használjuk fel. A Pistacia kitinjük nyerszsír tartalma 39,10%, a Pistacia atlanticaé pedig 26,80%, és mindkettő jelentős mennyiségű esszenciális linolsavat tartalmaz, mely rendkívül hasznos a baromfitakarmányozás során.

Hivatkozások

Baumgras, P. (1944). Experimental feeding of captive fox squirrels. J. Wildl. Mgt., 8. 296. https://doi.org/10.2307/3796023

De Boer, F., Bickel, H. (1988). Livestock feed resources and feed evaluation in Europe. Copyright 1988.

Fernald, H., Kinsey, A. (1943). Edible wild plants of eastern North America. Academic Press, Cornwall-on-Hudson, N.Y.

Hill, A. R. (1937). Economic Botany. Mc-Graw-Hill Book Co. Inc., N.Y.

Ofcarcik, R. P., Burns, E. F. (1971). Chemical and physical properties of selected acorns. J. of Feed Science, 36. 576–578. https://doi.org/10.1111/j.1365-2621.1971.tb15133.x

Racia, N., Heimann, J., Kemmerer, A. R. (1956). Amino acid proportions in food proteins compared to proportions utilised in rat growth. Agric. Food Chem., 4. 704. https://doi.org/10.1021/jf60066a007

Sabeti, H. (1994). Forest, trees, and shrubs of Iran. 2nd edition, Iran University of Science and Technology Press, 514–579.

Wanio, W. W., Forbes, E. B. (1941). The chemical composition of forest fruits and nuts from Pennsylvania. J. Agri. Res., 62. 627.

Letöltések

Megjelent

1999-12-15

Hogyan kell idézni

Saffarzadeh, A., Vincze, L., & Csapó, J. (1999). A nem konvencionális takarmánykomponensek, a makk (Quercus branti), a Pistacia atlantica és a Pistacia khinjuk kémiai összetételének meghatározása. Acta Agraria Kaposváriensis, 3(3), 59-69. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1365

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 4 5 > >>