Egy NATURA 2000 területen elhelyezkedő kavicsbányató tájrendezési tanulmányterve
Kulcsszavak:
Natura 2000, kavicsbánya, tóAbsztrakt
Magyarországon a kavics ma már – a folyókból történő kitermelés befejeztével – elsősorban a pleisztocénban
keletkezett kavicsteraszokban kialakított külszíni fejtések során kerül felszínre, mint az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyag. A teraszokban a talajvízszint általában 2-4 m mélységben található, így a kitermelés folyamán bányató keletkezik. Hazánkban egyre nagyobb számban jönnek létre bányatavak, melyek például nagyobb
sűrűségben a Duna-Tisza-közének É-i részén, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó mentén találhatók.
Hivatkozások
1. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán 2013-ban készített diplomaterv. Konzulens: dr. Boromisza Zsombor adjunktus. A diplomaterv a Tájépítészeti Kar; a Magyar Építész Kamara – Magyar Építőművészek Szövetsége; valamint a Magyar Hidrológiai Társaság, Lászlóffy Woldemár pályázat (II. helyezés) díjakat is elnyerte.
2. Pl. USA: Clitherall Lake [Sustainable Lakes Planning Workbook (2000): A Lake Management Model. Minnesota Lakes Association in cooperation with the University of Minnesota Center for Urban and Regional Affairs]; Németország: Lake Rassnitz [Schultze, M., Pokrandt, K-H., Hille, W. (2010): Pit lakes of the Central German lignite mining district: Creation, morphometry and water quality aspects. Limnologica. 40. pp. 148–155.]
3. Barati S., Béres I., Hoitsy Gy., Horváth B., Szlabóczky P., Nagy K., Zámbori Z. (2002): A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet- és természetvédelmi problémái. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc. Draskovits P., Tompa L. (1996): Kavics- és homokbányászat környezeti kérdései. Környezetvédelmi Füzetek. 19. szám, pp. 1-27. Simonffy Z. (1997): Hozzászólás Bauer M.-Hamkó Z.: Kavicsbánya tavak felszín alatti vízháztartásáról c. cikkéhez. Vízügyi Közlemények. 1997. évi 4. füzet pp. 603-605. Sipos F. (2006): Tájromboló élőhelyteremtés: Terpeszkedő bányatavak. TermészetBúvár. 61. évf. 4. szám. pp. 10-12.
4. Csima P., Kincses K. (1999): Tájrehabilitáció, egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Budapest. pp. 39-58.
5. Pécsi, M. (1991): Geomorfológia és domborzatminősítés. MTA Földrajtudományi Kutatóintézet. Budapest. pp. 27-35. Felföldy, L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 73-80. Padisák, J. (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. pp. 9-21.
6. Boromisza, Zs., Pádárné Török, É., Ács, T. (2014): Lakeshore-restoration - Landscape ecology - Land use: Assessment of shore-sections, being suitable for restoration, by the example of Lake Velence (Hungary). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 9(1) 179-188. Boromisza Zs. (2013): 4D: Tópartok vizsgálata parttípusok meghatározásának segítségével. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat. 28. szám. pp. 6-17.
7. Sallay Á., Boromisza Zs. (2011): Partfelmérés a délegyházi bányatavaknál. Tájökológiai Lapok 9 (1) pp. 1-14.
8. Csemez A. (1996): Tájtervezés-tájrendezés. Mezőgazda kiadó. Budapest. pp. 197-199.
9. Buócz Z., Szarka Gy. (2007): Rekultiváció, tájrendezés a bányászatban. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc. pp. 163-189.
10. Santoul, F., Gaujard, A., Angélibert, S., Mastrorillo, S., Céréghino R. (2009): Gravel pits support waterbird diversity in an urban landscape. Hydrobiologia. 634. pp. 107-114.
11. Cooke, G. D., Welch, E. B., Peterson, S.A. & Nichols, S. (2005): Restoration and management of lakes and reservoirs. 3. edition. Taylor and Francis Group, BocaRaton, pp. 131-140. és pp. 295-324.
12. Csima P., Kincses K. (1999): Tájrehabilitáció, egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Budapest. pp. 39-58.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Mészáros Szilvia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).