Egy NATURA 2000 területen elhelyezkedő kavicsbányató tájrendezési tanulmányterve
Kulcsszavak:
Natura 2000, kavicsbánya, tóAbsztrakt
Magyarországon a kavics ma már – a folyókból történő kitermelés befejeztével – elsősorban a pleisztocénban
keletkezett kavicsteraszokban kialakított külszíni fejtések során kerül felszínre, mint az építőipar számára nélkülözhetetlen alapanyag. A teraszokban a talajvízszint általában 2-4 m mélységben található, így a kitermelés folyamán bányató keletkezik. Hazánkban egyre nagyobb számban jönnek létre bányatavak, melyek például nagyobb sűrűségben a Duna-Tisza-közének É-i részén, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a Sajó mentén találhatók.
Hivatkozások
A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán 2013-ban készített diplomaterv. Konzulens: dr. Boromisza Zsombor adjunktus. A diplomaterv a Tájépítészeti Kar; a Magyar Építész Kamara – Magyar Építőművészek Szövetsége; valamint a Magyar Hidrológiai Társaság, Lászlóffy Woldemár pályázat (II. helyezés) díjakat is elnyerte.
Pl. USA: Clitherall Lake [Sustainable Lakes Planning Workbook (2000): A Lake Management Model. Minnesota Lakes Association in cooperation with the University of Minnesota Center for Urban and Regional Affairs]; Németország: Lake Rassnitz [Schultze, M., Pokrandt, K-H., Hille, W. (2010): Pit lakes of the Central German lignite mining district: Creation, morphometry and water quality aspects. Limnologica. 40. pp. 148–155.]
Barati S., Béres I., Hoitsy Gy., Horváth B., Szlabóczky P., Nagy K., Zámbori Z. (2002): A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet- és természetvédelmi problémái. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc. Draskovits P., Tompa L. (1996): Kavics- és homokbányászat környezeti kérdései. Környezetvédelmi Füzetek. 19. szám, pp. 1–27.
Simonffy Z. (1997): Hozzászólás Bauer M.-Hamkó Z.: Kavicsbánya tavak felszín alatti vízháztartásáról c. cikkéhez. Vízügyi Közlemények. 1997. évi 4. füzet pp. 603–605.
Sipos F. (2006): Tájromboló élőhelyteremtés: Terpeszkedő bányatavak. TermészetBúvár. 61. évf. 4. szám. pp. 10–12.
Csima P., Kincses K. (1999): Tájrehabilitáció, egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Budapest. pp. 39–58.
Pécsi, M. (1991): Geomorfológia és domborzatminősítés. MTA Földrajtudományi Kutatóintézet. Budapest. pp. 27-35. Felföldy, L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 73–80.
Padisák, J. (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. pp. 9–21.
Boromisza, Zs., Pádárné Török, É., Ács, T. (2014): Lakeshore-restoration - Landscape ecology - Land use: Assessment of shore-sections, being suitable for restoration, by the example of Lake Velence (Hungary). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 9(1) 179–188.
Boromisza Zs. (2013): 4D: Tópartok vizsgálata parttípusok meghatározásának segítségével. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat. 28. szám. pp. 6–17.
Sallay Á., Boromisza Zs. (2011): Partfelmérés a délegyházi bányatavaknál. Tájökológiai Lapok 9 (1) pp. 1–14. https://doi.org/10.56617/tl.3899
Csemez A. (1996): Tájtervezés-tájrendezés. Mezőgazda kiadó. Budapest. pp. 197–199.
Buócz Z., Szarka Gy. (2007): Rekultiváció, tájrendezés a bányászatban. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc. pp. 163–189.
Santoul, F., Gaujard, A., Angélibert, S., Mastrorillo, S., Céréghino R. (2009): Gravel pits support waterbird diversity in an urban landscape. Hydrobiologia. 634. pp. 107–114. https://doi.org/10.1007/s10750-009-9886-6
Cooke, G. D., Welch, E. B., Peterson, S.A. & Nichols, S. (2005): Restoration and management of lakes and reservoirs. 3. edition. Taylor and Francis Group, BocaRaton, pp. 131–140. és pp. 295–324.
Csima P., Kincses K. (1999): Tájrehabilitáció, egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Budapest. pp. 39–58.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Mészáros Szilvia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
intézetigazgató: Dr. Fekete Albert
