Concept plan of a gravel pit lake located in NATURA 2000 area
Keywords:
Natura 2000, gravel pit, lakeAbstract
In Hungary nowadays the gravel – after exploitation had finished from rivers – primarily comes to surface from strip
mining of Pleistocene gravel terraces, as indispensable raw material for construction industry. The groundwater usually located in 2-4 m depth in these terraces, so as a result of the exploitation, gravel pit lake comes into existence. In Hungary the number of pit lakes is increasing,
which can be found in high density in the northern area between Danube River and Tisza River and in Borsod-Abaúj-Zemplén county, along Sajo River.
References
1. A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán 2013-ban készített diplomaterv. Konzulens: dr. Boromisza Zsombor adjunktus. A diplomaterv a Tájépítészeti Kar; a Magyar Építész Kamara – Magyar Építőművészek Szövetsége; valamint a Magyar Hidrológiai Társaság, Lászlóffy Woldemár pályázat (II. helyezés) díjakat is elnyerte.
2. Pl. USA: Clitherall Lake [Sustainable Lakes Planning Workbook (2000): A Lake Management Model. Minnesota Lakes Association in cooperation with the University of Minnesota Center for Urban and Regional Affairs]; Németország: Lake Rassnitz [Schultze, M., Pokrandt, K-H., Hille, W. (2010): Pit lakes of the Central German lignite mining district: Creation, morphometry and water quality aspects. Limnologica. 40. pp. 148–155.]
3. Barati S., Béres I., Hoitsy Gy., Horváth B., Szlabóczky P., Nagy K., Zámbori Z. (2002): A kavicsbányászat és a kavicsbányatavak környezet- és természetvédelmi problémái. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc. Draskovits P., Tompa L. (1996): Kavics- és homokbányászat környezeti kérdései. Környezetvédelmi Füzetek. 19. szám, pp. 1-27. Simonffy Z. (1997): Hozzászólás Bauer M.-Hamkó Z.: Kavicsbánya tavak felszín alatti vízháztartásáról c. cikkéhez. Vízügyi Közlemények. 1997. évi 4. füzet pp. 603-605. Sipos F. (2006): Tájromboló élőhelyteremtés: Terpeszkedő bányatavak. TermészetBúvár. 61. évf. 4. szám. pp. 10-12.
4. Csima P., Kincses K. (1999): Tájrehabilitáció, egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Budapest. pp. 39-58.
5. Pécsi, M. (1991): Geomorfológia és domborzatminősítés. MTA Földrajtudományi Kutatóintézet. Budapest. pp. 27-35. Felföldy, L. (1981): A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 73-80. Padisák, J. (2005): Általános limnológia. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. pp. 9-21.
6. Boromisza, Zs., Pádárné Török, É., Ács, T. (2014): Lakeshore-restoration - Landscape ecology - Land use: Assessment of shore-sections, being suitable for restoration, by the example of Lake Velence (Hungary). Carpathian Journal of Earth and Environmental Sciences. 9(1) 179-188. Boromisza Zs. (2013): 4D: Tópartok vizsgálata parttípusok meghatározásának segítségével. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat. 28. szám. pp. 6-17.
7. Sallay Á., Boromisza Zs. (2011): Partfelmérés a délegyházi bányatavaknál. Tájökológiai Lapok 9 (1) pp. 1-14.
8. Csemez A. (1996): Tájtervezés-tájrendezés. Mezőgazda kiadó. Budapest. pp. 197-199.
9. Buócz Z., Szarka Gy. (2007): Rekultiváció, tájrendezés a bányászatban. Miskolci Egyetemi Kiadó. Miskolc. pp. 163-189.
10. Santoul, F., Gaujard, A., Angélibert, S., Mastrorillo, S., Céréghino R. (2009): Gravel pits support waterbird diversity in an urban landscape. Hydrobiologia. 634. pp. 107-114.
11. Cooke, G. D., Welch, E. B., Peterson, S.A. & Nichols, S. (2005): Restoration and management of lakes and reservoirs. 3. edition. Taylor and Francis Group, BocaRaton, pp. 131-140. és pp. 295-324.
12. Csima P., Kincses K. (1999): Tájrehabilitáció, egyetemi jegyzet. Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem. Budapest. pp. 39-58.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Mészáros Szilvia
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
