Az Európai Tájépítészeti Iskolák Tanácsa és a Le:Notre

Absztrakt

Bár a tájépítészet szakma több évszázados, rangos múltra tekint vissza, az egyetemi szintű képzési program szerte Európában alig száz éves. Ma szinte minden európai uniós országban legalább egy olyan felsőoktatási intézmény van, ahol tájépítészetet lehet tanulni. Összességében több mint 100 okleveles alap- és mesterképzési szak van szerte Európában, és számos iskola doktori PhD képzést is kínál az érdeklődőknek. A dinamikus fejlődés és ugrásszerű számbeli gyarapodás a II. világháborút követő évtizedekben, a városrekonstrukciós programoknak köszönhetően következett be, míg utóbb a környezeti és ökológiai tudatosság erősödése adott újabb lendületet a tájépítészeti iskolák fejlődéséhez. Azokban az európai országokban, ahol több felsőoktatási intézményben oktattak tájépítészetet, már a 70-es években szerveződtek nemzeti tájépítészeti képzési fórumok. Európai szintű felsőoktatási találkozóra azonban csak 1989-ben került sor, amikor a Berlini Műszaki Egyetem megszervezte az első nemzetközi tájépítészeti fórumot. Ez jelentette az európai tájépítészeti oktatási együttműködés hivatalos intézményi formáját. 1989-ben maga a rendező város, Berlin is történelmi időket élt sajátos geopolitikai helyzetéből adódóan, jóllehet akkor, szeptemberben a politikai fordulat még nem igazán látszott. Ugyanakkor volt egy másik fontos hajtóerő is egy európai szintű együttműködés kiépítésére: ez pedig az Európai Közös Piac fejlődése, az akkor még csak 12 tagú Európai Közösség országai között. Két évvel később, 1991-ben  Hollandiában, Wageningenben volt az első konferencia, ahol az európai tájépítészeti iskolák találkoztak, s megalapították az ECLAS-t, az Európai Tájépítészeti Iskolák Konferenciáját (European Conference of Landscape Architecture Schools). Tíz évvel később az ECLAS eredményesen pályázott a SOCRATES Program támogatására egy Tájépítészeti Tematikus Hálózat (Thematic Network in Landscape Architecture) létrehozására. Az informálisan már jól működő európai szintű szakmai kommunikáció kapott ezzel lehetőséget egy új, erős szervezet és rendszeres együttműködési forma kidolgozására és fejlesztésére. A LE:NOTRE Thematic Network – Landscape Education: New Opportunities for Teaching and Research (LE:NOTRE Tematikus Hálózat – Tájépítészet Képzés: Új Lehetőségek az Oktatásban és Kutatásban) 11 éven át működött a Socrates támogatásával, és 150 tájépítészeti iskolát fogott egybe. A LE:NOTRE hatékonyan és eredményesen teljesítette be az ECLAS céljait az oktatási és kutatási együttműködések fejlesztésével, a széleskörű szakmai kommunikációs lehetőségek koordinálásával. Az ECLAS (ma már: European Council of Landscape Architecture Schools) szilárd alapot és továbblépési lehetőséget jelent az európai tájépítészeti akadémiai infrastruktúra terén. A cikk az ECLAS fejlődési
útját mutatja be a legszélesebb összefüggésrendszerben.