Tájkarakterből településképi arculat, a régi Buda szőlőterületeinek átalakulása
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.48.5669Kulcsszavak:
települési arculat, tájkarakter, városi szőlőterületek, településtörténet, beépítési jelleg, Buda, budai hegyek, budai villák, budai zöldfelületek, tájváltozásAbsztrakt
A ma élhető városi környezetként és vonzó lakóterületként számon tartott budai hegyvidék hajdani szőlőterületek helyén alakult ki. Hasonló terület- használat-változás Európa több fővárosában is bekövetkezett, ugyanakkor a szőlőművelés tekintetében rokon területeket eltérő jelleggel foglalta el a települési táj. Kutatásunk során elsődlegesen budai arculat mibenlétére és annak hátterére kívántunk választ találni.
Tanulmányunk a XIX. század utolsó harmadától napjainkig Buda szőlőhegyeinek táj/településképi változását azonos területen belül, azonos szempontok alapján elemzi. A beépülés és a növénytakaró változásainak fázisait, mozgatórugóit fel- táró vizsgálat bemutatja a szőlőművelésből megőrzött jellegzetességeket és tájelemeket is. A mindenkori lakosság tájszemléletét a tájélménykeresés változó módjain, eszköztárán keresztül érzékelteti. Az eredmények alapján megállapíthatóvá vált, hogy Buda esetében a hegyi birtokok korai polgári villái, birtokközpontjai tekinthetők a későbbi beépítési karakter ősképének. A filoxérát követő fokozatos beépülés részben a folyamatosan fennálló lakóterületi igényeknek, részben a bortermelés belső piaci válságának is köszönhető. A települési arculatot kedvezően, az építészeti sokféleséget jótékonyan harmonizálva, befolyásolja a jelentős faállomány. Az érem másik oldalaként ugyanez a faállomány ma már jelentősen korlátozza a településképi látványkapcsolatokat a magaslatokon fekvő parkokban lévő kilátóhelyekről. A közigazgatási szempontból kerületekre tagolt hegyvidék táj/település-karakter megközelítésű egységessége, hasonló fejlődéstörténete, értékei és problémái alapján fővárosi zóna szintű arculati szabályozást igényelne.
Hivatkozások
Károly Keleti: Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1873. Bp., 1875
Boromisza, Zs., Csima, P., Dublinszki- Boda, B., Módosné Bugyi, I. (2011): Landscape character assessment met-hodology applied for specific landscape types in Hungary. The Problems of Landscape Ecology. Vol. XXX. pp. 233- 240.
Csima, P. (2012): Tájvédelmi célú tájkarakter elemzések rurális tájban. (Landscape character analyses in rural landscape with a focus on landscape pro- tection) pp. 51-63. In. Farsang A.; Mucsi L.; Keveiné Bárány I. (szerk.): Táj - érték, lépték, változás. Geolitera, Szeged.
Aicher, F., Caviezel, N., Eisel, U., Froh- mann, E., Kirchengast, A., Körner, S., Weber, A. (2016): Landschaft und Lebens- sinn., 144, Müry Salzmann Verlag, Salz- burg-Wien.
Meggyesi, T. (2008): Települési kultú- ráink, Terc.
Szilágyi, K: (2001): Jókai tündérkertje. In: Kalla, Zsuzsa(ed.): Gyümölcsfák, rózsák, regények – Jókai Mór és a Sváb- hegy. Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest. 27-33. p.
Siklóssy, L. (1931): Hogyan épült Budapest? (Published by the Council of Metropolitan Public Works, in 1931, reprinted in 1985.)
Simon, M. (2002): „A hegyekben élő mesebeli óriások”, in: Architectura Hun- gariae, 4 (2).
Budapest Főváros településszerkezeti terve 2015, 1:10000
http://mindennapoktortenete.blog. hu/2014/04/04/psziches_betegsegek_ tortenete
http://www.janoskorhaz.hu/tortenet/
https://www.weingueter-in.de/ oesterreich/weinanbaugebiete/wien/
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Zsuzsanna Illyés, Zsófia Földi, Eszter Jákli, László Nádasy
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
