Budapest lokális klímazóna-térképe – LCZ BP
DOI:
https://doi.org/10.36249/62.3Kulcsszavak:
klímazóna, Budapest, GIS, városklíma, városi hősziget (UHI)Absztrakt
Budapest lokális klímazónáinak GIS alapú feltárása a város klimatikus összefüggéseinek javítása – megőrzése érdekében különösen indokolt feladat. A városklíma-kutatások egyik fontos alapja a városon belüli lokális klímazónák meghatározása, amelynek alapjait Iain D. Stewart és Tim Oke fektették le. A lokális klímazónák elemei néhány száz métertől néhány kilométerig terjedő területek, amelyek viszonylag egységes felszínborítással, anyagtípusokkal, szerkezettel rendelkeznek. A városi hősziget jelenség (Urban Heat Island – UHI) mértéke alapvetően a felszínborítottsággal és a beépítés sűrűségével szoros összefüggésben áll. A burkolt - beépített felületek (pl. utak, épületek stb.) energiatároló kapacitása általában nagyobb, mint a nem beépített, természetes felületeké (zöldfelületek, vízfelületek), így a napból beérkező hőt jobban raktározzák, majd az esti időszakban a környezetüket fűtve egyenlítik ki a hőkülönbözetüket. Ebből következően a nagy burkolt felületi aránnyal rendelkező, sűrűn beépített területek a hőszigethatást erősítik, míg a nem beépített területek kiegyenlítő hatással vannak egy város klimatikus viszonyaira. M. Szilágyi Kinga „A tervezés növekvő szerepe a klímaváltozásra való felkészülésben” című, 4D folyóiratban megjelent cikkében megemlíti a hőszigethatás mérséklésének fontosságát, amely az urbánus és rurális tájban egyaránt képes a kedvezőtlen hatások csökkentésére. A szerző szerint a kutatások és visszajelzések mind azt igazolják, hogy a hazai városok, illetve általánosan véve az urbánus és rurális tájak minősége, élhetősége fokozatosan romlik. Ezügyben konferencia programsorozatot tartottak 2012. áprilisában, amelynek célja a problémákra való rávilágítás, valamint megoldási javaslat keresése volt.
A városi hősziget jelenségét és a település beépítésének függvényét vizsgálta Oláh András Béla, aki olyan módszereket gyűjtött össze a településrendezés számára, ami még a tervezési fázisban segíthet egy tervezési terület, térség hőmérsékleti és légkörzési viszonyait kiszámítani. Oláh szerint a települések hőmérséklet-változásaira alapvetően hatással van a városi hősziget-jelenség és a városi légkörzés is. A kettő szoros kapcsolatban van egymással, utóbbira visszahat a település beépítettsége és egyéb adottságai. Abban az esetben, ha az épületek túl közel vannak egymáshoz, nincs utcaszintű átszellőzés, nem alakul ki légkörzés. Ez a jelenség főleg az V., VI., VII. kerületet érinti.
A Szegedi Tudományegyetem városi hőszigethatás kutatásai Szeged esetében kimutatták, hogy a külterület és a belváros átlagos éves léghőmérséklet különbsége 2,5 Kelvinnél nagyobb (fűtési félévben > 2,1; nem fűtési félévben 3,18). Mindez az egyes eseti mérések esetén sokszor 5-6 Kelvin, ami szélsőséges esetben nyáron a hajnali időszakban akár 8 Kelvin különbség is lehet az egymástól csupán négy kilométerre elhelyezett külterületi és belvárosi mérőállomások adatai szerint. (Szeged belterület, Szeged külterület 2011.08.21-23.-i mérési eredmények).
Budapest települését tekintve értelemszerűen a képet tovább árnyalja a település szerkezete, a hasonló felszínborítottságú, beépítésű területek kiterjedése, egymáshoz képesti elhelyezkedése. Az ily módon adódó, városrészenként különböző adottságok eltérően befolyásolják a városi hőszigethatás jellegét, a város klímáját, amelynek feltérképezése szükségszerű annak érdekében, hogy megfelelő válaszokat lehessen adni klímavédelmi szempontból.
Jelen elemzés célja, hogy feltárásra kerüljenek Budapest viszonylatában a városon belül megkülönböztethető lokális klímazónák, ennek alapján beazonosításra kerüljenek a városklímát meghatározó terhelő valamint kompenzációs területek mind jellegük, mind elhelyezkedésük szerint.
Hivatkozások
Bechtel, B. – Alexander, P. – Böhner, J. – Ching, J. – Conrad, O. – Feddema, J. – Mills, G. – See, L. – Stewart, I. (2015): Mapping Local Climate Zones for a Worldwide Database of the Form and Function of Cities. ISPRS International Journal of Geo-Information. (4) 199–219. DOI: https://doi.org/10.3390/ijgi4010199
Chapman, S. – Thatcher, M. – Salazar, A. – Watson, J. – McAlpine, C. (2018): The Effect of Urban Density and Vegetation Cover on the Heat Island of a Subtropical City. Journal of Applied Meteorology and Climatology 57 (11) 2531-2550. DOI: https://doi.org/10.1175/JAMC-D-17-0316.1
Gal, T. – Bechtel, B. – Foley, M.: WUDAPT. [online] In: World Urban Database and Access Portal Tools. URL: https://geopedia.world/#T4_L107_x2205074.5012278357 [2021. június 22.]
M. Szilágyi Kinga (2012): A tervezés növekvő szerepe a klímaváltozásra való felkészülésben. 4D, (26), 2-3.
Oláh András Béla (2008): A városi hősziget és légkörzés alakulása a beépítés függvényében. 4D, (9) 26-33.
STEWART, I. – OKE, T.R. (2009): Newly developed “thermal climate zones” for defining and measuring urban heat island magnitude in the canopy layer. Bulletin American Meteorological Society (90), 922-23.
Stewart, I. D. – Oke, T. R. (2012): Local Climate Zones for urban temperature studies. Bulletin of the American Meteorological Society. 93 (12), 1879–1900. DOI: https://doi.org/10.1175/BAMS-D-11-00019.1
Unger János (2010): A városi hősziget-jelenség néhány aspektusa. [PhD értekezés]. MTA Doktori Értekezés, Szeged.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Szczuka Levente, Bátrhoryné Nagy Ildikó Réka, Lőrinczi Regina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).