Reflections on the Subject of Historic City Centres – Example Eger
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.39.6289Keywords:
Heritage conservation, Urban renewal, Historic heritageAbstract
Eger was the first city in Hungary, where, from the second half of 1960’s urban renewal was not limited to single buildings or groups of buildings, but extended to whole building blocks. In the downtown area interior public open spaces and public facilities were developed and new public squares were established. The city was also vanguard in the establishment of pedestrian zones comprising more than a single street or square, but a whole network of streets and squares.
Recently the review of the earlier concepts came on the agenda. The renewal of the historic centre with “functional enlargement” is currently under way. Since the autumn of 2012 an action containing 25 elements is in progress. The parking garage next to the market is completed, so is the renewal of Dobó square and several other public spaces, and there is a new cycle way by the rivulet. Several public buildings have been restored, sometimes partially, in other cases restricted to the building front.It is therefore worth thinking about the background of this initiative, and dealing with the historic urban core of medieval origin. History should not be modified, but from time to time it is necessary to revaluate the heritage, to consider the new results of research and to adapt to the changes of concepts.The discovery and evaluation of our historic heritage have their own history. The original focus on special, unique buildings and ensembles was gradually extended to the “containing” frame, and at the beginning of the previous century the art of streets and squares was also discovered. For the discovery, assessment and protection of our urban historic heritage the loss of the “Great War” led to significant changes, because our significant historic cities which had avoided the Ottoman rule have now became part of other countries. In the journal entitled Urban Review (Városi Szemle) published by the Statistical Office of the Capital the author of the article on the relations of physical planning and infrastructure development complains that we have lost our communities of long standing urban culture. This tragedy was a warning for our professionals to pay more attention to the remaining domestic values. This process continued after the destructions of World War 2. It happened several times that the ancient fragments and details of long forgotten or later refurbished old buildings were found under the ruins.6 The losses from the war and other events changed the classification of buildings under protection. What had not been regarded as of irreplaceable value, today it has become so.
References
Imre Körmendy: Rekonstrukció, rehabilitáció Egerben (Reconstruction, rehabilitation in Eger), Városépítés,19.vol. 3. No., 1982 and Thoma Emőke – Dely György: Eger történelmi városközpontjának rehabilitációja, Tömb-rehabilitáció – Elképzelések és tartósságuk, (Renewal of the historic downtown of Eger, Block rehabilitation – Concepts and their sustainability) Tusnád, 2005.
András Mezey – Imre Körmendy: Gyalogosövezetek történelmi belvárosokban Eger példáján.( Pedestrian zones in historic downtowns, example: Eger) Településfejlesztés, 2. vol./1. no. 1982.92-95. p.
Referred by the title of the presentation by Thoma – Dely
Camillo Sitte: Der Stadtebau seinen künstlerischen Grundsatzen, Wien, Carl Graesser, 1889; Palóczi, Antal: Budapest főváros alaki rendezéséről (Physical ordering of Budapest) , Bp. 1892.; Palóczi, Antal: A városépítő művé- szetről, (The art of town planning)Művé-
szet 3. sz./1903.
Berzenczey, Domokos: Városrendezés Town Planning( , Városi Szemle 1933/2., XIXvol. 2. no. 924.p
Granasztói Pál: Budapest arculatai, Szépirodalmi, Bp, 1980.
Pl. a Schulek-lépcső kialakítására és környezetének beépítésére kiírt pályázat szerint a Bp. I. ker. Corvin tér Duna felé
eső négy, középkori eredetű, jellemzően barokk kori háza bontásával számoltak; a háborút követően ezek műemléki védettséget kaptak, s bár a Duna
Az 1914-es szabályzat 116-120.§-ai, a ’22-es módosítás e pontokat érinti, s a 154.§-t, a ’26-os pótlékban a 116. § 5, 7 és 8. bekezdése, a ’39-es szabályzat 39. – 40. §. a Várra; a 41. § az Andrássy útra. Épí- tésügyi szabályzat Budapest székesfő- város területére. Hivatalos kiadás. Budapest, 1940. M. Kir. Áll. Nyomda. felőli kertvégeik beépültek, de a magasabb szomszédos épületek között tovább élnek.
1/1967. (I. 31.) ÉM rendelet a műemlékvédelemről.
Corvina, 1978. Buda, Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely, Vác , Veszprém.
Területrendezési segédlet (Physical planning guidance) 20.vol. (G. Korompay Judit, Rodé Katalin) ÉVM, 1984. This list is not complete, because it does not include for instance Átány the settlement with two inner area plots. „Mi korrekt parasztok” Hagyományos élet Átá- nyon, (We, genuine peasants: traditional lifestyle in Ártány),Korall, Bp. 2011.
Fernand Braudel: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV-XVIII. század. A mindennapi élet struktúrái: a lehetséges és a lehetetlen. Gutta Kiadó, Bp, 2004. 508. p
Kovács Bála: Eger középkori utcái, Agria III.: Az Egri Dobó István Vármú- zeum évkönyve, Eger, 1965.
Major Jenő: A városalaprajz, mint a korai magyar városépítés-történet forrása. A soproni belváros kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények (9.) 1965/1. 153-174. p
Berecz, Mátyás: Eger városfalai,(City walls of Eger) AGRIA XLII. Annales Musei Agriensis (Annals of Dobó István Museum, Eger) Az egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve), Eger, 2006. 553- 569. p
Major Jenő /1965/: A városalaprajz, mint a korai magyar várostörténet forrása. A soproni belváros kialakulása. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. (9.) 1. 153-174. lap
Jankó Ferenc: Falu a városban: a külvárosok helye a soproni történelmi városrész településmorfoló- giai képében. Korall 31. sz. 2008. április, Budapest (23-44. p)
Fonyódi Mariann PhD értekezését. BME Építészmérnöki Kar, 2008.
Vö. Tompai Géza: A lakóterületi beépí- tési javaslatok társadalmi hatékonysá- gának feltételei (doktori értekezés, BME Építészmérnöki Kar, Bp. 1979.) 1/1967. (I. 31.) Ministerial directive, 2.§ (4) par.
Batár Attila: A történelem, mint tervező. Egy bécsi utca – a Mölkersteig. (History as planner, a sreet in Vienna: Mölkersteig A Mölker Verlag, Wien and N&n, Bp., 20
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Körmendy Imre
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).