The HeindI Heritage
The Story o f a Hungárián Botanical Garden in the 1 7th Century
Keywords:
Botanical Garden, Ferdinand Heindl, 17th Century, Bratislava, Historical Green SpaceAbstract
Ferdinand Heindl’s botanical garden was one of the most prominent works of the gardens of the middle-dass in 17th century Bratislava. l lis gardening achievements have subsisted in a printed catalogue of the plants, now missing.
The botanical garden was established in 1583 by the pharmacist András Heindl, and developed in the middle of the 17th century by Ferdinand Heindl, lawyer and alderman of the town. In 1655, the garden was bought by István Aszalay who denied it to the Bratislavan convent of the Society of Jesus. In the 1730’s, the garden was part of the Pálffy Garden. bút later, in the middle of the 18th century, it belonged to Prince Esterházy, then to the Jeszenák family. A distillery was founded at the end of the 18th century and ran throughout the next century. The garden lay in the suburbs of Bratislava, westwards from the inner town, neighboring the garden of the Provost of Bratislava and the Pálffy Garden, embraced by the Kecske and Torna streets. It was an embanked garden, having two terraces. Its most prominent element was an arbor on the upper terrace, built on a lime tree. This building was a famous sight in the town and was delineated on many engravings of the period. It may have been built already in Heindf's lifetime. Although the garden was a rich and famous one in the 17th century, nothing remained of it fór today. Nevertheless.
The garden area still forms a green space in the town, giving piacé to a playground.
References
Pach Zsígmond Pál (főszerk.): Magyarország története 1526-1686. Budapest, 1985. 353-384, 937-1022, 1382-1424.
'A pozsonyi botanikuskert katalógusa 1651-ből' In: Botanikai Közlemények. 1916.
15. köt. 3-4, 75-81. és 'Természettudományi mozgalmak a XVII-XVIII. században' In: Természettudományi Közlöny. 1912. Pótfüzetek, 114-129.), valamint Stirling János (Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Budapest, 1996.).
Rapaics Raymund: A magyarság virágai. Budapest, 1932. 280.
Gombocz Endre: A magyar botanika története. Budapest, 1936. 142.
Vladimír Minác et al (szerk.): Slo vensky Biograficky Slovník. II. zvazok. E-J. Martin, 1987. 310.
Schrödl József: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. Pozsony, 1906. 158., valamint Lichner Pál: Joh. Pogner's Verzeíchniss üb. d. Bau dér ev. Kirche in Presburg... Joh. Liebergott's Tagebuch. Pozsony, 1861. 2 2.
Ernyey (1916) 75.
Haberle, Cári Constantin: Succinctarei herbariae Hungaricae et Transsilvanicae História. Budáé 1830. f. 19.; Wínterl, Jákob Joseph: Monatliche Früchte einer gelehrten Gesellschaft in Hungarn. Brachmonat 1784. Pest und Ofen 1784. f. 3. és Grossinger Johann Baptiste.: Uníversa história physica regni Hungáriáé, tomus V. Dendrologia. 1797. f. 25.
Ernyey József (1912) 117
A növényjegyzékről bővebben Id. Stirling í. m. ; Bél Mátyás-Wellmann Imre: Magyarország népének története 1730 táján. Budapest, 1984.; valamint Ernyey (1916).
Rapaics Raymund: Magyar kertek. Budapest, é. n. [1940] 75. és 81.
Stirling i. m. 82-87.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1980- 1981. 280.
Acta Jesuítíca Collegii Posoníensis(A. J. C. P). Magyar Országos Levéltár (MÓL). E152. 45. d„ 6 . fasc., f. 90-90v. Heindl Ferdinánd felesége Motsch Mária Erzsébet volt (Gombocz i. m. 142.), a fent említett eladókra ezért vélhetően örökség útján szállt a birtok.
Fatsar Kristóf: 'A pozsonyi nádorkert' (Lippay János és kora. Budapest, 2006. november 1 0 .) c. előadásában számolt be részletesen.
Schönvitzky Bertalan: A pozsonyi királyi katholikus főgymnasium története. Budapest, 1896. 58.
Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901. 283.
Pozsony város telekkönyve 1439- 1850. MÓL C489/4-491.
Horváth, Vladimír: Bratislavsky topograficky lexikon. Bratislava, 1990. 215.
Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Kát. 85/1. (Jelenleg kiadás alatt.)
Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei. Pozsony, 1905. 249.
'Pálffy Pál építkezései' In: Sicltur ad Astra XV. 2003. 1., 15-34.
H. Balázs Éva: 'Ki volt Rotenstein? Egy forrás azonosítása' In: Ars Hungarica XV. 1987. 2., 133-138.
Rotenstein, Gottfried Edlen von [P J.]: ’G. E. v. R. Reisen durch einen Theil des Königreichs Ungarn im Jahr 1763 und folgenden Jahren. Zweyter Abschnitt' In: Bernoulli, Johann: Sammlung kurzer Reisebeschreibungen und anderer zűr Erweiterung dér Lánder- und MenschkenntniB dienender Nachrichten. Jahrgang 1783. 10. Bánd. Berlin - Leipzig, 1783. 191.
Downloads
Published
Issue
Section
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).