A Heindl-örökség
egy XVII. századi botanikus kert története
Kulcsszavak:
Botanical Garden, Ferdinand Heindl, 17th Century, Bratislava, Historical Green SpaceAbsztrakt
A királyi Magyarország területén, ahol a politikai, illetve hadi viszonyok ezt lehetővé tették, a XVI. század a gazdasági és kereskedelmi fellendülést hozta magával. A törökök által nem háborgatott vidékeken - elsősorban Pozsony környékén - a különböző művészeti tevékenységeknek is magasabb foka bontakozhatott ki. A jólétet, a fejlődést hűen tükröző építkezések - melyek jobbára leginkább a főúri körökben voltak jellemzőek - ezeken a helyeken a városi polgárság körében is elérhetővé váltak. Sorra épültek a polgárok kisebb, ámde gazdag lakóházai, valamint díszkertjei. Jóllehet, a XVII. században ez a fejlődés lelassult, Pozsony - az ország fővárosaként - mégis megőrizte a korábbi évtizedekben kialakított jóléti életformáját. Ezt mintázza a XVII. század közepén, HeindI Ferdinánd pozsonyi ügyvéd által kialakított botanikus kert is, mely figyelemreméltó helyet vívott ki magának a század polgári kertjei között, s a hazánkban ebben a korban egyedülállónak számító növényjegyzékének köszönhetően botanikai értelemben ma is az egyik legjelentősebb kerttörténeti alkotásnak tekintjük.
Hivatkozások
Pach Zsígmond Pál (főszerk.): Magyarország története 1526-1686. Budapest, 1985. 353-384, 937-1022, 1382-1424.
'A pozsonyi botanikuskert katalógusa 1651-ből' In: Botanikai Közlemények. 1916.
15. köt. 3-4, 75-81. és 'Természettudományi mozgalmak a XVII-XVIII. században' In: Természettudományi Közlöny. 1912. Pótfüzetek, 114-129.), valamint Stirling János (Magyar reneszánsz kertművészet a XVI-XVII. században. Budapest, 1996.).
Rapaics Raymund: A magyarság virágai. Budapest, 1932. 280.
Gombocz Endre: A magyar botanika története. Budapest, 1936. 142.
Vladimír Minác et al (szerk.): Slo vensky Biograficky Slovník. II. zvazok. E-J. Martin, 1987. 310.
Schrödl József: A Pozsonyi Ág. Hitv. Ev. Egyházközség története. Pozsony, 1906. 158., valamint Lichner Pál: Joh. Pogner's Verzeíchniss üb. d. Bau dér ev. Kirche in Presburg... Joh. Liebergott's Tagebuch. Pozsony, 1861. 2 2.
Ernyey (1916) 75.
Haberle, Cári Constantin: Succinctarei herbariae Hungaricae et Transsilvanicae História. Budáé 1830. f. 19.; Wínterl, Jákob Joseph: Monatliche Früchte einer gelehrten Gesellschaft in Hungarn. Brachmonat 1784. Pest und Ofen 1784. f. 3. és Grossinger Johann Baptiste.: Uníversa história physica regni Hungáriáé, tomus V. Dendrologia. 1797. f. 25.
Ernyey József (1912) 117
A növényjegyzékről bővebben Id. Stirling í. m. ; Bél Mátyás-Wellmann Imre: Magyarország népének története 1730 táján. Budapest, 1984.; valamint Ernyey (1916).
Rapaics Raymund: Magyar kertek. Budapest, é. n. [1940] 75. és 81.
Stirling i. m. 82-87.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1980- 1981. 280.
Acta Jesuítíca Collegii Posoníensis(A. J. C. P). Magyar Országos Levéltár (MÓL). E152. 45. d„ 6 . fasc., f. 90-90v. Heindl Ferdinánd felesége Motsch Mária Erzsébet volt (Gombocz i. m. 142.), a fent említett eladókra ezért vélhetően örökség útján szállt a birtok.
Fatsar Kristóf: 'A pozsonyi nádorkert' (Lippay János és kora. Budapest, 2006. november 1 0 .) c. előadásában számolt be részletesen.
Schönvitzky Bertalan: A pozsonyi királyi katholikus főgymnasium története. Budapest, 1896. 58.
Vámossy István: Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901. 283.
Pozsony város telekkönyve 1439- 1850. MÓL C489/4-491.
Horváth, Vladimír: Bratislavsky topograficky lexikon. Bratislava, 1990. 215.
Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Kát. 85/1. (Jelenleg kiadás alatt.)
Ortvay Tivadar: Pozsony város utcái és terei. Pozsony, 1905. 249.
'Pálffy Pál építkezései' In: Sicltur ad Astra XV. 2003. 1., 15-34.
H. Balázs Éva: 'Ki volt Rotenstein? Egy forrás azonosítása' In: Ars Hungarica XV. 1987. 2., 133-138.
Rotenstein, Gottfried Edlen von [P J.]: ’G. E. v. R. Reisen durch einen Theil des Königreichs Ungarn im Jahr 1763 und folgenden Jahren. Zweyter Abschnitt' In: Bernoulli, Johann: Sammlung kurzer Reisebeschreibungen und anderer zűr Erweiterung dér Lánder- und MenschkenntniB dienender Nachrichten. Jahrgang 1783. 10. Bánd. Berlin - Leipzig, 1783. 191.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).