Iskolaudvarok és iskolai játszóterek Budapesten a 19-20. század fordulóján
Kulcsszavak:
iskolai szabadtér, iskolaudvar, játszótér, kerttörténet, századfordulóAbsztrakt
Az iskolai szabadtér egyedülálló példája annak, hogy a jelenkori tájépítészet mennyire komplex megközelítést igényel, több szakterület együttműködésével. Míg ma már ez a szemléletmód alapvető, a 20. század fordulóján még korai stádiumban volt. A kerttervezők akkoriban elsősorban díszkertek tervezésével foglalkoztak, és nem vállalkoztak olyan összetett feladatokra, mint az iskolai szabadtér kialakítása, amely nemcsak esztétikai, hanem egészségügyi, oktatási és nevelési funkciókat is magában foglalt. Ezek a területek főként az egészségügyi és oktatási szakemberek igényei szerint alakultak, akik gyakran figyelmen kívül hagyták a környezetesztétikai szempontokat.
Ez a tanulmány két iskolai szabadtér-típust mutat be: az udvarokat és az iskolai játszótereket, melyek sajátos szabadtérépítészeti jelenségeket képviselnek. Az iskolai szabadtér tervezésének elmélete és gyakorlata Magyarországon az 1920-as és 1930-as években jelent meg, de széles körben csak 1945 után terjedt el. Az alapokat a 20. század elején lefektetett elvi és gyakorlati megoldások adták, bár ekkor még hiányzott a tájépítészeti szemlélet, amely a különböző funkciókat és célokat egységbe foglalta volna.
A kutatás rámutat arra is, hogy az 1868-as népoktatási törvény bevezetése után a századfordulón kezdték el elismerni a szabadterek szerepét az iskolai életben, hangsúlyozva azok jelentőségét az oktatás és nevelés folyamatában.
Hivatkozások
Szabó Sándor: A nagyvárosi iskola építésének és berendezésének iskolaegészségügyi követelményei. Budapest, 1913., pp. 3-5, 24-26.
For details on school locations, see Klagyivik Mária: Budapesti iskolák szabadtéri 1867 és 1918 között. In: Fatsar Kristóf (ed.): Kalászat. Kerttörténeti tanulmányok Baloghné Ormos Ilona 70. születésnapjára. Budapest, 2012., pp. 105-106.
Kovátsné Németh Mária: Iskolakertek a századforduló hazai pedagógiai gyakorlatában. In: Uő (ed.): Erdőpedagógia. Győr, 1998., pp. 22-30.; Uő: Iskolakertek a dualizmus hazai pedagógiai gyakorlatában. Neveléstörténet, V. évf. (2008), 3-4. sz., pp. 91-109.; Uő: A környezeti nevelés múltjáról és jelenéről. Iskolakultúra, VI. évf. (1996), 4. sz., pp. 76-84.
Jáki László (compiled): Korszerűsítési törekvések a századforduló iskolaépítésében. Budapest, 1989.
Sanda István Dániel: A pedagógiai terek vizsgálata – különös tekintettel a XX. századi magyar iskolákra. Budapest, 2009. (Doctoral dissertation, Eötvös Loránd University, Doctoral School of Educational Science.)
Csepely-Knorr Luca: Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezéselmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. Budapest, 2011. (Doctoral dissertation, Budapest Corvinus University, Landscape Architecture and Landscape Ecology Doctoral School.)
Kőrösy József: A pestvárosi elemi népiskolák az 1871/1872. és 1872/1873. tanévekben. Budapest, 1875. (Budapesti Statisztikai Közlemények 9.); Uő.: Budapest főváros elemi népiskolái az 1877/78., 1878/79., 1879/80. és 1880/81. iskolai években. Budapest, 1884. (BSK 17.); Uő.: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1881/82–1884/85. iskolai évekről. Budapest, 1889. (BSK 23.); Uő.: Budapest főváros közoktatásügyi statisztikája az 1885/86–1888/89. iskolai évekről. Budapest, 1890. (BSK 24.)
13. Katona Ibolya: Iskolaegészségügyünk történetéből. In: Kapronczay Károly (ed.): A magyarországi közegészségügy szakterületeinek történetéből 1876–1944. Budapest, 2010., pp. 199-200.
14. Rigler Gusztáv: A székes fővárosi iskolák beépítési viszonyai s a tantermek szellőzése és fűtése. Budapest, 1899.; Waldmann Fülöp: Az iskola mellékhelyiségei, felszerelése s az iskola egészségügye általában. Budapest, 1899.
15. Hodászy Miklós: Budapest székesfőváros iskolai és iskolán kívüli testnevelésügyének történeti fejlődése 1890-1930. Budapest, 1931., pp. 9-10.
Kőrösy 1905, pp. 111-115.; Budapest székesfőváros közoktatásügyi statisztikája az 1900/1901-1904/1905. iskolai évekről. Budapest, (BSK 38.), pp. 110-115.
Gönczy Pál: Népiskolai épülettervek. Budapest, 1870.
Jáki László (compiled): Korszerűsítési törekvések a századforduló iskolaépítésében. Budapest, 1989. (A magyar neveléstörténet forrásai II.), p. 15.; Kőrösy 1905, 2. sz. tábla (pp. 5-6.), 5. sz. tábla (pp. 31-36.), 19. sz. tábla (p. 49.), 21. sz. tábla (pp. 52, 54-55.).
Kőrösy 1905, 2. sz. tábla (pp. 5-6.), 5. sz. tábla (pp. 31-36.), 19. sz. tábla (p. 49.), 21. sz. tábla (pp. 52, 54-55.).
BSK 38, 1907, 2. sz. tábla (pp. 6-8), 5. sz. tábla (pp. 40-46), 19. sz. tábla (p. 70), 21. sz. tábla (pp. 74-75, 77-78).
Kabdebo Gyula: A főváros új iskolaépületei. Fővárosi almanach, lexikon és útmutató, 1913-1915. Budapest, 1913., p. 39. és p. 49.
Egri Zoltán, Reischl Péter, Zólyomi Alfonz: Iskolaépületek. Budapest, 1964., p. 67, pp. 71-72.
Vaday József: A játék szerepe a nevelésben. Néptanítók Lapja, XIX. évf. (1886), 57. sz., p. 450.
Iskolai játéktér. Herkules, IV. évf. (1887), 33. sz., pp. 1-2.; Felméry Lajos: Iskolai játszóterek berendezése. Herkules, VI. évf. (1889), 11. sz., pp. 81-83.
Szedlacsek Lajos: A fiuk és leányok játékairól. In: Csengeri János (ed.): Magyar Paedagogia. III. évf., Budapest, 1894., p. 386.
Néptanítók Lapja, XXVII. évf. (1894), 72. sz., p. 677.
Fővárosi Közlöny, XXII. évf. (1911), 62. sz., p. 2310.
Nemzeti Sport, X. évf. (1912), 3. sz., p. 14.
Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912), 60. sz., p. 53.; Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912), 172. sz., p. 14.; Budapesti Hírlap, XXXII. évf. (1912), 174. sz., p. 10.
Fővárosi Közlöny, XXIV. évf. (1913), 40. sz., p. 1393.
Hodászy Miklós: Budapest székesfőváros iskolai és iskolán kívüli testnevelésügyének történeti fejlődése 1890-1930. Budapest, 1931., p. 214.
Rerrich Béla: Gyönyörű a Gellérthegy. Pesti Hírlap, LI. (1929), 209. sz., p. 7.
Fővárosi Közlöny, XXIII. évf. (1912), 24. sz., p. 1096.
A fővárosi iskolák tanulóinak kertészeti munkája a világháború idején. A Kert, XXI. évf. (1915), 15. sz., pp. 463-467. and 16. sz., pp. 493-497.
Pekár Károly: A nürnbergi iskola egészségügyi kongresszus. Budapest, 1906., p. 3.
Rerrich Béla: A modern városépítészet szociális irányú kertművészeti feladatairól I-II. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, LIII. évf. (1919), 16. sz., pp. 127-134. and 17. sz., pp. 135-140.
Csepely-Knorr Luca: Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezéselmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. Budapest, 2011., pp. 38, 48-49. (Doctoral dissertation, Budapest Corvinus University, Landscape Architecture and Landscape Ecology Doctoral School.)
R. Wehmer: Schulgesundheitspflege unter Zugrundelegung der für Preussen gültigen Bestimmungen. Berlin, 1895., pp. 41-43.
Robert Farquharson: School hygiene and diseases incidental to school life. London, 1885.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Klagyivik Mária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
