Climate adaptation analysis of the main square in Kecskemét
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.77.5956Keywords:
Kecskemét, main square, climate change, climate adaptation, Urban Heat Island (UHI), green infrastructure, greening, canopy coverAbstract
Over the course of Kecskemét’s urban development, a densely built-up central core with low green space intensity has developed; the pedestrian square complex in the city centre therefore plays an important role in the innercity’s green space system. Kecskemét’s Main Square(Főtér) was originally formed by the reorganisation and enclosure of the historically significant market square at the junction of the commercial roads (Füzi & Walter,2005). It was pedestrianised in 1976 (Gutai, 2005) and then reconstructed in the early 2000s (Építészműhely Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft., 1994). With its intensively maintained and sophisticated appearance, this public space is not only a representative urban open space, but also, given its significant plant population, a key element of the green space system in terms of climate conditioning; it is bordered by wooded and paved public spaces, water architecture elements and square walls with variable architectural designs. The aim of our research was to understand the environmental and climate risks related to Kecskemét’s Main Square. For this purpose, we developed a methodology based on the collection of architectural and landscape elements that have an impact on the local climate, including human comfort.
References
Abhishek, A. M., & Gaurav, G. K. (2024). Land Surface Temperature and Urban Heat Island: A Case Study of Faridabad City using RS and GIS techniques. International Journal For Multidisciplinary Research, 6(1), 11865. https://doi.org/10.36948/ijfmr.2024.v06i01.11865
Csizmadia, D. (2022). Klímaadaptív gyepgazdálkodás a városban. 4D Tájépítészeti És Kertművészeti Folyóirat, 90–91. https://doi.org/10.36249/62.8
Dadvand, P., Bartoll, X., Basagaña, X., Dalmau-Bueno, A., Martinez, D., Ambros, A., Cirach, M., Triguero-Mas, M., Gascon, M., Borrell, C., & Nieuwenhuijsen, M. J. (2016). Green spaces and General Health: Roles of mental health status, social support, and physical activity. Environment International, 91, 161–167. https://doi.org/10.1016/j.envint.2016.02.029
Dövényi, Z. (2010). Magyarország kistájainak katasztere—Dövényi Zoltán—Régikönyvek webáruház. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. https://www.regikonyvek.hu/kiadas/magyarorszag-kistajainak-katasztere-2010-mta-foldrajztudomanyi-kutatointezet
EarthExplorer. (2025). https://earthexplorer.usgs.gov/
Ekkel, E. D., & De Vries, S. (2017). Nearby greenspace and human health: Evaluating accessibility metrics. Landscape and Urban Planning, 157, 214–220. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2016.06.008
Építészműhely Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft. (1994). Előkészítés-vizsgálat és programjavaslat a Kecskemét, Főtér és környezete tervfelülvizsgálathoz, valamint új rendezési tevéhez.
Erdélyi, R., & Sallay, Á. (2023). A kecskeméti főtér fejlődéstörténete és zöldinfrastruktúra szerepének változása. 4D Tájépítészeti És
Kertművészeti Folyóirat, 72–87. https://doi.org/10.36249/4d.67.4129
Füzi, L., & Walter, P. (2005). Kecskemét Fő tere: Vallomás a városról. Kecskeméti Lapok Kiadói Kft.
Gill, S. E., Handley, J. F., Ennos, A. R., & Pauleit, S. (2007). Adapting Cities for Climate Change: The Role of the Green Infrastructure. Built
Environment, 33(1), 115–133. https://doi.org/10.2148/benv.33.1.115
Google. (2015).
Google Satellite műholdfelvétel ©2015 Google, (2023). https://www.google.at/permissions/geoguidelines/attr-guide.html
Gutai, M. (2005). Kortárs építészek Kecskemétről. Kecskeméti Monográfia,. https://moly.hu/konyvek/gutai-matyas-kortars-epiteszek-kecskemetrol
Hoyk, E., & Kanalas, I. (2020). Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetősége. 7–8, 148–165.
Hoyk, E., Kanalas, I., & Farkas, J. Z. (2019). Környezeti kihívások a városfejlesztésben Kecskemét példáján. IN: Farkas J. Zs., Kovács AD, Perger É., Lennert J., Hoyk E., Gémes T.(Szerk.): Alföldi Kaleidoszkóp: A Magyar Vidék a XXI. Században: Tanulmányok a, 70, 133–146.
Kecskeméti Városfejlesztő Kft. (2023). Kecskemét Megyei Jogú Város Megalapozó Vizsgálat. I. kötet. Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. (n.d.). Meteorológiai Adattár. Retrieved 20 January 2025, from https://odp.met.hu/climate/
Netatmo kültéri mérőállomás csapadék adatai (Hoyk Edit). (2024). [Dataset].
Planet Labs: Satellite Imagery & Earth Data Analytics. (2025). https://www.planet.com/?utm_source=google&utm_campaign=evr-brand&utm_content=pros-leads-brandsearch-0124&utm_medium=paid-search&gad_source=1&gclid=Cj0KCQiAhbi8BhDIARIsAJLOlueaxRgpI7haSjc75mszkgpkx0JaPr7hazt9eNlguhWkKI5RGIh4cK0aArE-EALw_wcB
Ren, J., Shi, K., Li, Z., Kong, X., & Zhou, H. (2023). A Review on the Impacts of Urban Heat Islands on Outdoor Thermal Comfort. Buildings, 13(6), 1368. https://doi.org/10.3390/buildings13061368
Szabó, K. (2023). Klímafák és városfásítás. Starkiss Kft., Budapest Tóth, B. (2022). Kertművészeti fejlesztési lehetőségek a Budai Arborétumban. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Tóth, B., Doma-Tarcsányi, J., & Szabó, K. (2024). A telepítési sűrűség és a lombkorona-borítottság vizsgálata budapesti szabadtereken:
Esettanulmányok 1. rész – Móricz Zsigmond körtér. 4D Tájépítészeti És Kertművészeti Folyóirat, 70, 14–31. https://doi.org/10.36249/4d.70.4728
Unger, J., Sümeghy, Z., Kántor, N., & Gulyás, Á. (2012). Kisléptékű környezeti klimatológia. JATEPress. https://moly.hu/konyvek/unger-
janos-sumeghy-zoltan-kantor-noemi-gulyas-agnes-kislepteku-kornyezeti-klimatologia
Városklíma Műhely. (2012). Városklíma Kalauz. chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpc-glclefindmkaj/http://urban-path.hu/~tgal/pdf/Varosklima%20kalauz.pdf
Yang, J. (2009). Assessing the Impact of Climate Change on Urban Tree Species Selection: A Case Study in Philadelphia. Journal of
Forestry, 107, 364–372.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Erdélyi Regina, Tóth Barnabás, Bánhidai András, Sallay Ágnes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
head of the institute: Dr. Fekete Albert
