A városi szintű zöldfelületi létesítmények szerepe a települési klíma-szabályozásban Kecskemét példáján keresztül

Absztrakt

Kecskemét és térsége a klímaváltozás és szárazodás hatásainak országos viszonylatában az egyik leginkább kitett területe. Jelenleg nagyon fontos a városban a zöldfelületek kérdése, a zöldfelület-gazdálkodás, a CO2 elnyeletés, illetve a vízgazdálkodás tárgyköre. Kutatásunk a városi zöldinfrastrukrúra települési klímaszabályozó hatásának bebizonyítására fókuszál, valamint a kecskeméti zöldfelületi rendszer hiányosságait, a lakossági elégedetlenség okait tárja fel. Hipotézisünk, hogy a városi zöldinfrastruktúra megléte komoly szerepet játszhat települési klímaszabályozásában, napjaink szélsőséges időjárási viszonyait enyhíteni képes. Ezt a felvetést egy általunk lehatárolt, a településen átívelő, magas zöldfelületi intenzitású területekből és egyéb beépített szövetből városszerkezeti sávban („Zöld Folyosó”) végzett elemzések alapján igazoltuk. Értékelésünk során a „Zöld Folyosót” huszonnégy eltérő karakterű részre bontottuk a beépítés jellemző módját, Kecskemét jelenkori szerkezeti tervét és a jellemző területhasználatot alapul véve. Az egyes blokkokat városszerkezethez, zöldinfrastruktúrához és biodiverzitáshoz köthető faktorok szerint értékeltük (beépítettség mértéke, zöldfelületi ellátottság, biológiai aktivitásérték stb.) egyéni pontozásos rendszert felállítva. Értékelésünk célja volt ezen területegységek szintjén rámutatni arra, hogy a települési zöld infrastruktúra mekkora hatással bír a városklímára, illetve a zöldfelületek hiánya és a hálózat alulfejlettsége miatt melyek klimatológiailag a legkritikusabb és településökológiailag a leghátrányosabb  területek.