A kecskeméti főtér klímaadaptációs szempontú vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.77.5956Kulcsszavak:
Kecskemét, főtér, klímaváltozás, klímaadaptáció, városi hősziget, zöldinfrastruktúra, városfásítás, lombkorona-borítottságAbsztrakt
Kecskemét városfejlődése során egy sűrű beépítésű központi városmag alakult ki alacsony zöldfelületi intenzitással, ezért a belterületi zöldfelületi rendszerben jelentős szerepet tölt be a városközponti gyalogos téregyüttes. A kecskeméti Főtér eredetileg a kereskedelmi utak találkozásában kialakult, történelmi jelentőségű piactér rendezésével és körbeépítéséve (Füzi & Walter, 2005), majd 1976-ban gyalogos zónává való átalakításával (Gutai, 2005) és a 2000-es évek elején zajló rekonstrukcióval (Építészműhely Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft., 1994) nyerte el mai formáját. A fásított és burkolt, köztéri alkotásokkal, vízarchitektúra elemekkel, variábilis építészeti megjelenésű térfalakkal határolt, intenzíven fenntartott és nívós megjelenésű köztér együttes, nemcsak egy reprezentatív városi szabadtér, de jelentős növényállománya miatt klímakondicionálás szempontjából is meghatározó zöldfelületi-rendszer alkotó elem. Kutatásunk során célunk Kecskemét főterére vonatkoztatható környezeti- és klímakockázatok megismerése volt. Ehhez olyan módszertant dolgoztunk ki, melynek alapját azok az építészeti és tájépítészeti elemek összegyűjtése képezte, melyek hatással vannak a lokálklíma alakítására, így a humánkomfortra is.
Hivatkozások
Abhishek, A. M., & Gaurav, G. K. (2024). Land Surface Temperature and Urban Heat Island: A Case Study of Faridabad City using RS and GIS techniques. International Journal For Multidisciplinary Research, 6(1), 11865. https://doi.org/10.36948/ijfmr.2024.v06i01.11865
Csizmadia, D. (2022). Klímaadaptív gyepgazdálkodás a városban. 4D Tájépítészeti És Kertművészeti Folyóirat, 90–91. https://doi.org/10.36249/62.8
Dadvand, P., Bartoll, X., Basagaña, X., Dalmau-Bueno, A., Martinez, D., Ambros, A., Cirach, M., Triguero-Mas, M., Gascon, M., Borrell, C., & Nieuwenhuijsen, M. J. (2016). Green spaces and General Health: Roles of mental health status, social support, and physical activity. Environment International, 91, 161–167. https://doi.org/10.1016/j.envint.2016.02.029
Dövényi, Z. (2010). Magyarország kistájainak katasztere—Dövényi Zoltán—Régikönyvek webáruház. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. https://www.regikonyvek.hu/kiadas/magyarorszag-kistajainak-katasztere-2010-mta-foldrajztudomanyi-kutatointezet
EarthExplorer. (2025). https://earthexplorer.usgs.gov/
Ekkel, E. D., & De Vries, S. (2017). Nearby greenspace and human health: Evaluating accessibility metrics. Landscape and Urban Planning, 157, 214–220. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2016.06.008
Építészműhely Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft. (1994). Előkészítés-vizsgálat és programjavaslat a Kecskemét, Főtér és környezete tervfelülvizsgálathoz, valamint új rendezési tevéhez.
Erdélyi, R., & Sallay, Á. (2023). A kecskeméti főtér fejlődéstörténete és zöldinfrastruktúra szerepének változása. 4D Tájépítészeti És
Kertművészeti Folyóirat, 72–87. https://doi.org/10.36249/4d.67.4129
Füzi, L., & Walter, P. (2005). Kecskemét Fő tere: Vallomás a városról. Kecskeméti Lapok Kiadói Kft.
Gill, S. E., Handley, J. F., Ennos, A. R., & Pauleit, S. (2007). Adapting Cities for Climate Change: The Role of the Green Infrastructure. Built
Environment, 33(1), 115–133. https://doi.org/10.2148/benv.33.1.115
Google. (2015).
Google Satellite műholdfelvétel ©2015 Google, (2023). https://www.google.at/permissions/geoguidelines/attr-guide.html
Gutai, M. (2005). Kortárs építészek Kecskemétről. Kecskeméti Monográfia,. https://moly.hu/konyvek/gutai-matyas-kortars-epiteszek-kecskemetrol
Hoyk, E., & Kanalas, I. (2020). Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetősége. 7–8, 148–165.
Hoyk, E., Kanalas, I., & Farkas, J. Z. (2019). Környezeti kihívások a városfejlesztésben Kecskemét példáján. IN: Farkas J. Zs., Kovács AD, Perger É., Lennert J., Hoyk E., Gémes T.(Szerk.): Alföldi Kaleidoszkóp: A Magyar Vidék a XXI. Században: Tanulmányok a, 70, 133–146.
Kecskeméti Városfejlesztő Kft. (2023). Kecskemét Megyei Jogú Város Megalapozó Vizsgálat. I. kötet. Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. (n.d.). Meteorológiai Adattár. Retrieved 20 January 2025, from https://odp.met.hu/climate/
Netatmo kültéri mérőállomás csapadék adatai (Hoyk Edit). (2024). [Dataset].
Planet Labs: Satellite Imagery & Earth Data Analytics. (2025). https://www.planet.com/?utm_source=google&utm_campaign=evr-brand&utm_content=pros-leads-brandsearch-0124&utm_medium=paid-search&gad_source=1&gclid=Cj0KCQiAhbi8BhDIARIsAJLOlueaxRgpI7haSjc75mszkgpkx0JaPr7hazt9eNlguhWkKI5RGIh4cK0aArE-EALw_wcB
Ren, J., Shi, K., Li, Z., Kong, X., & Zhou, H. (2023). A Review on the Impacts of Urban Heat Islands on Outdoor Thermal Comfort. Buildings, 13(6), 1368. https://doi.org/10.3390/buildings13061368
Szabó, K. (2023). Klímafák és városfásítás. Starkiss Kft., Budapest Tóth, B. (2022). Kertművészeti fejlesztési lehetőségek a Budai Arborétumban. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
Tóth, B., Doma-Tarcsányi, J., & Szabó, K. (2024). A telepítési sűrűség és a lombkorona-borítottság vizsgálata budapesti szabadtereken:
Esettanulmányok 1. rész – Móricz Zsigmond körtér. 4D Tájépítészeti És Kertművészeti Folyóirat, 70, 14–31. https://doi.org/10.36249/4d.70.4728
Unger, J., Sümeghy, Z., Kántor, N., & Gulyás, Á. (2012). Kisléptékű környezeti klimatológia. JATEPress. https://moly.hu/konyvek/unger-
janos-sumeghy-zoltan-kantor-noemi-gulyas-agnes-kislepteku-kornyezeti-klimatologia
Városklíma Műhely. (2012). Városklíma Kalauz. chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpc-glclefindmkaj/http://urban-path.hu/~tgal/pdf/Varosklima%20kalauz.pdf
Yang, J. (2009). Assessing the Impact of Climate Change on Urban Tree Species Selection: A Case Study in Philadelphia. Journal of
Forestry, 107, 364–372.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Erdélyi Regina, Tóth Barnabás, Bánhidai András, Sallay Ágnes
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
intézetigazgató: Dr. Fekete Albert
