A zöld infrastruktúra fejlődése a városi metabolizmus szemszögéből
Nyugat-európai megújítási projektek összehasonlítása
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.74.5594Kulcsszavak:
Zöld infrastruktúra, Városi metabolizmus, Adaptív újrahasznosítás, Körforgásos gazdaság, Fenntartható városfejlesztés, Összehasonlító elemzésAbsztrakt
A tanulmány a zöld infrastruktúra adaptív újrahasznosításának fejlődését vizsgálja városi metabolikus szemléletmódból, nyomon követve a zöld infrastruktúra transzformatív gyakorlatait a közelmúlt jelentős adaptív újrahasznosítási projektjeiben. A 20. század végétől napjainkig terjedő projektek sorának elemzésével a kutatás feltárja a zöld infrastruktúra elemek – mint például a bióta, az energia- és a vízáramlások – integrációjában bekövetkező változásokat. Rámutat a korai fenntartható gyakorlatoktól a körforgásos gazdasági modellek felé történő elmozdulásra, amelyek a városi metabolizmus keretrendszeréhez kötődnek, ahogyan azt a közelmúltbeli projektek, például a De Ceuvel és a Schoonschip is példázzák. A projektek elemzésével a tanulmány értékeli ezeknek az elemeknek a városi metabolikus áramlásokra gyakorolt számszerűsíthető hatását, olyan indikátorok bemutatásával, mint a biodiverzitás, az energia- és vízhatékonyság. Az eredmények kiemelik az adaptív újrahasznosítás általános fenntarthatósági céloktól a komplex városi metabolikus stratégiák felé történő felgyorsult elmozdulását, hangsúlyozva a körforgásosság, az erőforrás-hatékonyság és a közösségi részvétel szerepét a közelmúlt projektjeiben. Ez a fejlődés a városi reziliencia kifinomultabb megközelítését jelzi, bemutatva, hogy a robusztus városi metabolizmus modellek milyen mértékben növelhetik az adaptív újrahasznosítás-projektek alkalmazkodóképességét és ökológiai értékét.
Hivatkozások
1. Kennedy, C., Cuddihy, J., & Engel-Yan, J. (2007). The changing metabolism of cities. Journal of Industrial Ecology, 11(2), 43-59.
2. Benedict, M. A., & McMahon, E. T. (2006). Green infrastructure: Smart conservation for the 21st century. Renewable Resources Journal, 24(4), 12-17.
3. Barles, A.S. (2009). Urban metabolism of Paris and its region. Journal of Industrial Ecology, 13(6), 898-913. https://doi.org/10.1111/j.1530-9290.2009.00169.
4. Esmaeilpour Zanjani, N., Salem, Y., Qadi, S., & Hammouda, S. (2020). The study of urban metabolism and its role in urban planning. Journal of Urban Metabolism and Sustainable Development, DOI: 10.22034/JUMES.2020.242514.
5. 2. Tillie, N. N. M. J. D., Klijn, O., Frijters, E., & Borsboom, J. (2014). Urban metabolism, sustainable development in Rotterdam. Mediacenter Rotterdam. https://doi.org/978-90-822436-1-1.
6..Tuffaha, A., & Sallay, Á. (2023). Balancing Urban Metabolism Analysis: Bridging Quantitative and Qualitative Dimensions. In Proceedings of János Lippay – Imre Ormos – Károly Vas (LOV) Scientific Meeting, 2023 (pp. 309). The Hungarian University of Agriculture and Life Sciences (MATE). ISBN: 978-615-02-0251-8. Available at press.mater.uni-mate.hu
7. Andersson, E., & Barthel, S. (2016). Assessing the potential of urban green infrastructure to support urban metabolism in Stockholm, Sweden. Journal of Environmental Planning and Management, 59(12), 2205-2223.
8. Graedel, T. E., & Allenby, B. R. (2010). Industrial Ecology and Sustainable Engineering. Industrial Ecology and Sustainable Engineering, 1(1), 1-17.
9. Meadows, D. H. (2008). Thinking in Systems: A Primer. Chelsea Green Publishing.
10. Millennium Ecosystem Assessment. (2005). Ecosystems and Human Well-being: Synthesis. Island Press.
11. Plicanic, M. (September 2012). A Society of Spectacle and Architecture: Gasometer City Vienna. In "Architecture & Ideology" Conference Proceedings. Faculty of Educational Sciences.
12. Bai, X., Wu, J., & Yan, H. (2010). Urban metabolism and sustainability in the context of China: A review. Journal of Industrial Ecology, 14(5), 691-714.
13. Barba Lata, I., & Duineveld, M. (2019). A harbor on land: De Ceuvel's topologies of creative reuse. Environment and Planning an Economy and Space, 51(20).
14. Metabolic Lab (2013): CLEANTECH PLAYGROUND [online]. Amsterdam North: Metabolic Lab. Available at https://www.metabolic.nl/publications/cleantech-playground
15. Pistoni, R., & Bonin, S. (2017). Urban metabolism planning and designing approaches between quantitative analysis and urban landscape. City Territory and Architecture, 4(1).
16. Space and Matter. (n.d.). De Ceuvel: A playground for innovation [online]. Retrieved from https://www.spaceandmatter.nl/work/de-ceuvel.
17. Blue Green Solutions. (2017). Blue Green Solutions: A Systems Approach to Sustainable, Resilient and Cost-Efficient Urban Development.
19. Špirić, A., et al. (2012). Spatial criteria in urban renewal of industrial brownfield sites. DOI 10.14256/JCE.1011.2014
20. Coates, G. J. (2013). The Sustainable Urban District of Vauban in Freiburg, Germany. International Journal of Design & Nature and Ecodynamics, 8(4), 265–286. WIT Press. https://doi.org/10.2495/DNE-V8-N4-265-286
21. Hanapi, N. A., Morrison, T., & Yusof, H. (2022). Performance-Based Framework to Prioritize Adaptive Reuse Gallery Design: A Case Study of Tate Modern Towards Architectural and Cultural Engagement along London Riverfront. International Journal of Sustainable Construction Engineering and Technology, June 2022. https://doi.org/10.30880/ijscet.2022.03.02.028
22. Friends of the High Line. (2000–2024). Gardens: Garden Zones. High Line. Retrieved from https://www.thehighline.org/gardens/garden-zones/
23. Metabolic & Space Matter. (n.d.). Schoon Schip: A sustainable floating community. Retrieved from Metabolic: https://www.metabolic.nl/projects/schoonschip/ and Space Matter: https://www.spaceandmatter.nl/work/schoonschip.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Anas Tuffaha, Sallay Ágnes

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).