A kisvízfolyás-helyreállítás geomorfológiai háttere és hazai megjelenése
Kulcsszavak:
kisvízfolyás, helyreállítás, geomorfológiaAbsztrakt
A hazai vízfolyások összesített szakaszának közel 95 %-a napjainkra már átesett valamilyen vízszabályozási beavatkozáson (OTK, 1998). A vízrendezés hatásai közvetlenül vagy közvetve az egész vízgyűjtő hidrológiai viszonyaira hatással vannak. A vízgyűjtő egyes sajátosságai együttesen határozzák meg egy adott folyószakasz ártér és medermorfológiai jellemzőit. A szabályozás révén nem csak az árvízszintek, a vízjárás, és az ártéri élőhelyek módosulnak, de a vízfolyások futásdinamikája is átalakul. A vízszabályozás a vízgyűjtő sajátosságainak adekvát, annak változásait dinamikusan követni képes állapotot megszüntette, és helyette egy mesterségesen fenntartott, statikus állapotot hozott létre, ahol a vízgyűjtő változásainak megfelelő mederdinamikai változásokra nincs lehetőség. A mesterségesen stabilizált vízfolyások kellő játéktér hiányában újabb stabil állapot felvétele felé tartanak. Ez a folyamat állandó fenntartási problémákhoz, árvízi katasztrófákhoz vezet.
Hivatkozások
Abad, J. D. - Garda, M.H. (2005): RVR Meander: Atollbox fór remeandering of channelized streams, Computers and Geosciences-xx (xx): xxx-xxx. article in press (Elsevier, 2005. 05.17.)
Balogh P. (2002): Az ártéri tájgazdálkodás koncepdója In: Buka L. - Gyarmathy I. (szerk)(2002): Élő táj 2. Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen, pp.: 192-202.
Csemez A. (1996): Tájrendezés, Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest
Csima P. - Kincses K. (1999): Tájrehabilitáció, KÉÉ, Budapest, egyetemi jegyzet
Csima P.- Gergely A.- Kiss G.- Módosné Bugyi I. (2004): Természetvédelem - Védett területek tervezése, BKÁE Budapest, egyetemi jegyzet
Dahlmann, I. (1996): Das Niedersachsische Fließgewässerprogramm - eine Bilanz, Informationsdienst Naturschutz Niedersachsen, NLÖ, Hannover 16 (5): 221-231.
Descombe G. (2002): Un architect dans le paysage In: Gravelaine F. (2002) (szerk.): Penser la vilié pár le paysage, Projet Urbain, Edition de la Vilette, Paris
Detering, U. (1996): Renaturierung dér Líppe und des Steinbaches in Lippstadt-Benninghausen, ABUinfo, Soest, 19-20 (3-1): 24-28.
Gilvear, D.J. (1999): Fluvial geomorphology and river engineering: future roles utilizing a fluvial hydrosystems framework, Geomorhology 31: 229-245.
Harnischmacher, S. -Zepp, H (1998): Gewässermorphologische Leitbilderfür kleine FlieBgewásser in Nordrhein-Westfalen, Entwicklung praxistauglicher Leitfaden für die naturnahe Gewässergestaltung, In: Herget, J.-Held, T. (Hrsg.) (1998): Forum angewandte Geographie: "Fließgewässerrenaturierung", Materialien zur Raumordnung, Bochum, Band 52: 17-23.
Kairies, E. - Sellheim P. (1998): Gewässerunterhaltung und Fließgewässerrenaturierung- Erfahrungen mit der Umsetzung de Needersächsischen Fließgewässerprogramms, NNA Berichte, ISSN 09 35-14 50, 11 (1): 8-11.
Leismann, M. - Detering, U. - Vollmer (1999): Die Bestimmung des natürlichen Profilsvon Flüssen für Renaturierungsvorhaben, Wasser und Abfall 1(1-2): 56-60.
Molnár G. (2002): A folyó, mint ökológiai rendszer, In: Buka L.- Gyarmathy I. (szerk)(2002): Élő táj 2. Dél-Nyírség Bihari Tájvédelmi és Kulturális Értékőrző Egyesület, Debrecen, pp.: 182-191.
Nagy I. R. (2001): Kisvízfolyások revitalizációs lehetőségeinek vizsgálata és értékelése, Tájépítészet 2 (3): 40-43
Nagy I.R. - Novák T.J. (2004): A folyóvízrenaturáció nemzetközi gyakorlata és hazai megjelenése, Magyar Földrajzi Konferencia, 2004. szeptember 2-5. Szeged, pp.160.; pp. 1257-1267.
Novák T. J. (2003): A folyóvíz-renaturáció gyakorlata Észak-nyugat-Németország síkvidéki területein. In: Csorba P. (szerk.) (2003): Környezetvédelmi mozaikok, Tiszteletkőtet Dr. Kerényi Attila 60. születésnapjára, ISBN 963 472 7700, Debrecen, 327- 339.
Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK), Budapest, 1998, p.120.
Patt, H. - Jürging, P. - Kraus, W. (1998): Naturnaher Wasserbau, Entwicklung und Gestaltung von Fliessgewássern, Springer-Verlag Berlin, 358.p.
Pott, R. - Hüppe, J. (2001): Flussauen und Vegetationsentwicklung an der mittleren Ems, Abhandlungen aus dem Westfälischen Museum für Naturkunde 63 (2): 5-117.
Rasper, M. (2001): Morphologische Fließgewässertypen in Niedersachsen - Leitbilder und Refernzgewässer, Niedersächsische Landesamt für Ökologie (Hrsg.), Hildesheim, 1-98.
Schiechtl, H. M. - Stern, R. (2002): Naturnaher Wasserbau - Anleitung für ingenieurbiologische Bauweisen, Ernst & Sohn Berlin, ISBN 3-433-01440-X, p.229.
Sípos Gy. - Kiss T. (2004): Meder és mederformák recens fejlődése a Maros magyarországi szakaszán, 2. Magyar Földrajzi Konferencia absztraktkötet, Szeged
Society of Ecological Restoration International Science & Policy Working Group. 2002. The SER Primer on Ecological Restoration. www.ser.org. (SER 2002)
Stöckmann, A. (1994): Ökologische Grundlagen und Mindestanforderungen bei der Revitalisierung von Fließgewässern, Mitteilungen aus der NNA 5(4): 23-27.
Tent, L. (1994): Spannungsfeld zwischen Unterhaltungspflicht und Gewässerrevitalisierung - Problemstellung, Mitteilungen aus der NNA 5(4): 2-5.
Vajk Ö. (2004): A Közép-Tisza hullámterének változása 220 év térképei és mérései alapján In: Füleky Gy. (2004) (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében, Víz a tájban, Gödöllő, 281-283.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Báthoryné Nagy Ildikó Réka, Novák Tibor József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
