A történeti kertekben végzett terepkutatások összetett eljárásai
Kulcsszavak:
történeti kertek, Eszterháza, CsákvárAbsztrakt
A történeti kertek terepkutatásának hagyományos módszerei régóta használatosak, és a műemlékvédelem elvi állásfoglalásainak megfelelően kötelezőek (lennének) a helyreállítások során.1Ezeknek a levéltári kutatásokkal együtt kell(ene) történniük, a történeti kertek műemlék-helyreállítási elveit rögzítő Firenzei Karta megfogalmazása (15. §) szerint „A történeti kert bármilyen restaurálását, még inkább re- konstrukcióját e munkák tudományos megalapozottságának biztosítása érdekében elmélyült tanulmányok előzzék meg, ezek terjedjenek ki ásatásra,..." A kutatás ilyen mértékű komplexitása a magyar kerthelyreállítási gyakorlatban még nem valósult meg, és az egyes részfeladatok mégoly nagyfokú kidolgozottsága sem pótolja a módszer összes elemének együttes alkalmazását.
Hivatkozások
Ars Hungarica XXVIII. (2000) 1., 37-71.
Beschreibung des Hochfürstliches Schlosses ísterháf, im Königreiche Ungern. Pressburg 1784, No. 1 metszet
Chris Currie: Garden Archaeology - A Handbook. York 2005.
Colonne No. XXX., Section No. 51.
Fatsar Kristóf: A magyarországi kert- régészet története. Műemlékvédelem XLVII. (2003) 3., 174-180.
Fatsar Kristóf: Majk, egykori kamalduli remeteség, majd Esterházy- kastély kerttörténeti dokumentációja. Gépirat, Műemlékek Állami Gondnoksága, Budapest 2004.
Fatsar Kristóf Kutatási jelentés az oroszlány-majkpusztai egykori kamalduli remeteség kertjeiben végzett, fajlagos talajellenállás-mérésen alapuló kertrégészeti vizsgálatokról. Gépirat, Műemlékek Állami Gondnoksága, Budapest 2004.
Fatsar Kristóf: A Lés. A fertődi Esterházy-kastély mulatóerdejének törté- nete és helyreállításának lehetőségei. Gépirat, Műemlékek Állami Gondnoksága, Budapest 2005.
Fatsar Kristóf: ’Kertrégészeti ásatás a csákvári Anna-faluban’in A Lippay János - Ormos Imre - Vas Károly Tudományos Ülésszak előadásainak és posztereinek összefoglalói. Budapest, 2005. október 20. Budapest 2005. 44-45.
Fatsar Kristóf: A csákvári Esterházy-kastély védelme. Örökség X. (2006) 7-8.
Fatsar Kristóf: A Rivetti-album. 4D - Táj- építészet és Kertművészet. 2007/7., 8-15.
Fatsar Kristóf: Magyarországi barokk kertművészet. Budapest 2008. 103-111.; Fatsar 2008, 89-93.; Fatsar 2008,158-159.
Galavics Géza: Magyarországi angol- kertek. Budapest 1999. 66-68.
HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Térképtár
Keresztessy Csaba: '„Buta, aki itt érezni nem tud. ”A csákvári Esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból' in Etűdök. Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére. Budapest 2004.237-247.
Kovács, Péter: 'Beitrag zur Geschichte des Esterházy-Parks von Csákvár im 18. Jahrhundert’in Álba Regia - Anna- les Musei Stephani Regis X. Székesfehérvár 1969.170-172.
Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, No. 307.; Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Fotótár, No. 294.
Magyar Országos Levéltár S16, No. 92.; MOL S69, No. 19.; MOL S69, No. 108.; MOL S69, No. 16. és 121.; MOL S69, No. 4.
Magyar Piarista Rendtartomány Központi Levéltára (MPRKL), Térképek V 27.; MPRKL, Térképek V 28.; MPRKL, Térképek V 29.
Patricio, Teresa - Van Balén, Koen - De Jonge, Krista (eds.) Leuven 2006.431-437.
Sisa József: A csákvári Esterházy-kastély parkja. Művészettörténeti Értesítő XLVI. (1997) 3-4,147-179.; Sisa 1997,165.
Szent István Király Múzeum, Művészeti Gyűjtemény, 67.34.
Unravelling the Landscape - An Inquisitive Approach to Archaeology. Ed. by Mark Bowden. Stroud 1999.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Fatsar Kristóf
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
