Belvízjárta területek tájkarakterformáló szerepe
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.76.6536Kulcsszavak:
belvíz, tájkarakter, tájképvédelmi terület, tájvédelemAbsztrakt
Napjaink egyik egyre inkább kiemelkedő feladata a víz-készletek megőrzése, a vízvisszatartás megvalósítása,amelynek az Európai Unió által elfogadott természet-helyreállítási rendelet is keretet szab. Magyarországterületének mintegy harmada a folyószabályozásokatmegelőzően időszakosan vagy rendszeresen vízjárta terü-let volt. A XVIII-XIX. századi ármentesítési munkálatokeredményeként megindult egyrészt a szárazodás folya-mata, másrészt a belvízképződés jelensége, amely nap-jainkban az ország síkvidéki, művelt területének mint-egy 60%-át érinti valamilyen mértékben. A belvíz – báridőszakosan jelentkezik egy adott tájrészletben – meg-határozó ökológiai szerepe mellett kiemelkedő tájképihatással is bír. Kutatásunk fő célja a belvízjárta területekértékalapú megközelítésével azok tájkarakterformáló,valamint tájképi szerepének azonosítása és elemzése. Tér-informatikai módszerek alkalmazásával összevetettük amagyarországi országos tájkarakter-kutatás eredménye-ként született tájkarakter-típusok adatbázisát a belvíz-járta területek adatállományával, illetve külön elemeztüka két kategória összefüggéseit belvízelöntési gyakori-ságok szerint is. Az eredmények alátámasztása érdeké-ben elemeztük a belvízjárta területek és a tájképvédelmiövezet területének átfedését is. Eredményeink alapjánmegállapítható, hogy a belvízjárta területek tájkaraktertbefolyásoló, illetve tájképformáló szerepe meghatározó ésszámadatokkal alátámasztható. A belvízi elöntés növeli atáj mozaikosságát, változatosságát – különösen homogénagrártájakban –, ami hozzájárul a biodiverzitás növelésé-hez is. Az elemzések során csoportosítottuk a tájkarak-ter-típusokat a vízbefolyásoltságuk mértéke szerint, ígyelkülönítettük, hogy a vízdomináns, vízbefolyásolt vagyvízhatástól független tájkarakterű területek miként viszo-nyulnak a belvízjárta területekhez. Az eredmények aztmutatják, hogy a belvízi elöntéssel érintett területek többmint ötöde (21,36%-a) vízdomináns, illetve vízbefolyásolttájkarakter-típusba került besorolásra. Következéskép-pen a belvízi érintettség úgy is szerepet játszott a tájka-rakter-típusba sorolás során, hogy nem volt indikátor atájkarakter-típusok kijelölésénél. A belvízjárta területekjellemző tájkarakterbeli besorolása tekintetében megál-lapítható, hogy elsősorban a homogén, szántó, illetve gye-pek által meghatározott agrárdomináns tájakon jelentke-zik magasabb arányban. Mivel a belvíz elsősorban lokálisszinten, kisebb foltokban jelentkező időszakos vízkészlet,a táji szintű hatásai kevésbé hangsúlyosan jelentkeznek,azonban nem elhanyagolható ezen területek tájkép- és táj-karakterformáló szerepe regionális léptékben sem.
Hivatkozások
[1] Európai Parlament és Tanács 2024/1991 rendelete a természet helyreállításáról. Hatályos 2024. augusztus 18-tól. URL: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=OJ:L_202401991. [2024. 10. 18.]
[2]. Kozák Péter (2006): A belvízjárás összefüggéseinek vizsgálata az Alföld délkeleti részén, a vízgazdálkodás európai elvárásainak tükrében. [PhD-értekezés], Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar: Szeged.
[3]. Agrárminisztérium (2021): Országos Tájkarakter Tudástár (KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú projekt). Budapest.
[4] Országos Vízügyi Főigazgatóság (2020) adatszolgáltatás, belvízelöntési gyakoriság térkép.
[5] Dobó Kristóf – Göncz Benedek – Iványi Krisztina (2020): Az árvíz- és belvízvédelem országos helyzetképe. Hidrológiai Közlöny. 100(1) 5-18. DOI: https://doi.org/10.59258/hk
[6] Varga Dalma – Hubayné Horváth Nóra – Módosné Bugyi Ildikó (2020): Rába és Sebes-Körös menti belvízjárta területek szerepe a védett területek rendszerében. -The role of areas exposed to excess water near Rába and Sebes-Körös rivers in the protected areas' system. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat (57), 58-69. https://doi.org/10.36249/57.5
[7] 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről. Hatályos 2023.01.01-től. URL: https://njt.hu/jogszabaly/2018-139-00-00. [2024.07.25.]
[8] Pálfai Imre (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. KözDok Kft: Budapest
[9] Szilassi Péter (2015): Területrendezési tervek, mint a belvíz elleni védekezés eszközei Magyarországon. - Spatial plans as tools for inland excess water prevention in Hungary. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, (38), 48-61. https://doi.org/10.36249/4d
[10] Szlávik Lajos (2013): Szembenézünk az árvizekkel. A 2013. évi árvizek és belvizek krónikája. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Budapest.
[11] Varga Dalma (2024): Belvízjárta területek adaptív vízgazdálkodásának tájépítészeti szempontú megalapozása. - Foundation of adaptive water management for areas affected by excess water inundation with landscape architecture tools. [PhD-értekezés]. MATE Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola: Budapest.
[12] Varga Dalma – Módosné Bugyi Ildikó – Hubayné Horváth Nóra (2022): The Role of Mining Ponds in the Landscape Character. In: Proceedings of the Fábos Conference on Landscape and Greenway Planning, 7(1) Article 10. 1-11.
[13] Kollányi László (2007): Tájképvédelmi övezet lehatárolásának új metodikája az Országos Területrendezési Tervben. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, (5) 5-8. p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Varga Dalma Erzsébet, Módosné Bugyi Ildikó, Bíró Tibor, Hubayné Horváth Nóra

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).