Az utca területi meghatározásának módszere
DOI:
https://doi.org/10.36249/55.56.10Kulcsszavak:
főutca, észlelés, a környezet szubjektív megtapasztalása, érzékekAbsztrakt
Az utca területének lehatárolása összetett feladat. A legtöbb szakirodalom szerint az utca keretét a külső és a belső teret határoló, a magánt a közterülettől elválasztó elemek képezik. Ezek elsősorban az utcát határoló térfalak, azaz épületek homlokzata. A szakirodalom szerint a szakirodalom szerint az utca fizikai keretét tehát azok az elemek alkotják, amelyek fizikai határt képeznek a különböző karakterű és használatú terek között. Az efféle lehatárolás egyik fő hiányossága, hogy a bejáratok és a földszintek szerepe elvész. Hiszen a magán és közterület határa korántsem egyezik azzal, amit az egyén érzékel az utcából. Ennek megfelelően ki kellett egészíteni az utca lehatárolásának definícióját. Meggyesi szerint környezetünk háromféle módon létezik: először az egyéntől független objektív valóságként, másodszor a végigjárás során, harmadszor pedig emlékeinkben, mentális kép formájában. Ezek alapján a kutatás az utca keretének meghatározásánál az egyén által érzékelt teret vagyis a szubjektív teret vette alapjául és bevezette az utca percepciós kerete fogalmat. Gordon Cullen a The Concise Townscape című könyvében a fizikai határokat akadályként (hazards) definiálja, amelyek célja, hogy egyértelműen elválassza a különböző karakterű tereket úgy, hogy a vizuális kapcsolat megmaradjon. Mivel az ember a környezetet térbeli és időbeli mivoltában érzékeli, két fajta térérzékelési módot különböztet meg a kutatás, az alapján, hogy az ember miként fogja fel a teret és az időt, illetve miként reagál rá: a dinamikus (promenadológia) és a statikus (percepció) érzékelési módot. Ezek az álló helyzetben, illetve a mozgás során szerzett információkat foglalják magukba. Ez azonban nem pusztán az információk begyűjtését jelenti, hanem valódi élményt is, mely által komplex képet kaphatunk környezetünkről. Összefoglalva, az utca percepciós keretének meghatározása során a környezet személyes megtapasztalása kulcsfontosságú szerepet játszik. Az utca percepciós kerete ugyanis azt a területet határolja, amelyet az egyén érzékel az utcából. Ezáltal az utca nem korlátozódik pusztán a szűk értelembe vett közterületre. Magába foglalja a félprivát és privát tereket illetve a köztük lévő interakciókat, ezáltal magába foglalja az utcán zajló életet. A kutatás alapot biztosít a városépítészeti kutatások új módszertanának kidolgozásához, mely a szerző folyamatban lévő PhD kutatásának témája. A módszer alapja, hogy a szubjektív térérzékelés alapján lehatárolt utca segítségével komplex képet kaphatunk magáról a településekről. Hiszen az efféle lehatárolás magába foglalja az emberi tényezőt, lehetővé teszi a szubjektív tapasztalatok és a különböző társadalmi interakciók bevonását a vizsgálatokba.
Hivatkozások
BLOOMER, Kent (1977): Body Memory Architecture, Yale University Press GEHL, Jan (2010): Élhető városok, TERC, Budapest
MEGGYESI Tamás (2006): Városépítészet, Egyetemi jegyzet, Budapest MEGGYESI Tamás (2011): Promenadológia: Fejezetek a séta és a lineáris látványelemzés elméletéhez, Budapest
HALL, Edward T. (1966): Anchor Books, Doubleday, New York Juhani Pallasmaa (2018): A bőr szemei: Építészet és érzékek, Typorex, Budapest CULLEN, Gordon (1961): The Concise Townscape, The Architectural Press, Oxford (Serbia Edition: 2007) BURCKHARDT, Lucius (2006): Warum ist Landschaft schön?, Martin Schmitz Verag, Berlin HAMVAS Béla (1988): Az öt géniusz, Életünk könyvek, Szombathely
ROTH, Ilona, FRISBY, John (1986): Perception and Representation: A Cognitive Approach (Part II: An introduction to object perception), Open University Press, Michigan
OLÁH and BUGÁN: Fejezetek a pszichológia alapterületeiből, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2006
TÓTH Zoltán (1997) A települések világa, Ponte Press Kiadó, Pécs
LUKOVICH Tamás (2001): A posztmodern kor városépítészetének kihívásai, Pallas Kiadó, Budapest
JÁMBOR Imre (2000): Kertépítészeti tér, szabad tér, zöld tér - Tájépítészet 2000/1
BALOGH P. I. (2004): A szabadterek szerepváltozása a nagy európai városmegújításokban, Doktori értekezés, Budapest
SZENTKIRÁLYI Zoltán (1980): Az építészet világtörténete I-II., Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Anna Pecze, Péter István Balogh
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
Hogyan kell idézni
