A modern mozgalom hajnalán

a budapesti Szent István park kertművészeti elemzése

Szerzők

  • Takács Katalin Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkerti Intézet, Kertművészeti Tanszék
  • Kubik Emese MATE (Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar)
  •  Almási Balázs Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/60.2

Kulcsszavak:

korai modern kertépítészet, Szent István park, Räde Károly, közpark elemzés

Absztrakt

A Szent István park Budapest és hazánk egyik egyedülálló kora-modern kert­művészeti alkotása, s mint ilyen fővá­rosunk egyik különleges értéke. A park környezetének modernista építésze­tére az utóbbi években egyre erőtelje­sebb figyelem irányult, köszönhetően számos kezdeményezésnek, mint töb­bek között a Bauhaus 100 rendezvény sorozata is. Azonban maga a park, mint látens entitás, eddig nem tudott értéké­hez méltó módon megjelenni a köztu­datban, holott közvetlen környezetével, Újlipótváros modernista beépítésé­vel rendkívül szoros városépítészeti kapcsolatban áll. Kétrészes kertépíté­szet-elméleti tanulmányunkkal e hiá­tust szeretnénk betölteni, méghozzá az első részben a Szent István park fejlődéstörténetének kertépítészet-kri­tikai elemzésével, majd egy második önálló tanulmányban a park fennmaradt értékeinek feltárásával és értékőrző fej­lesztési lehetőségeinek bemutatásával.

Célunk, hogy a park megismerését és értelmezését segítő fejlődéstörténeti áttekintést nyújtva tudatosítsuk annak építőművészeti-városépítészeti értékeit. Ehhez feltárjuk, hogy az egyes építési korszakok beavatkozásai milyen hatás­sal voltak a parkra, mint kertművészeti alkotásra, a kialakításakor megfogalma­zott koncepciótól kezdve a térszerkeze­ten, stíluson át a kompozíciós egységig és anyaghasználatig. Szándékaink sze­rint értékelésünkkel a park építőművé­szeti jelentősége a hazai szakmai köz­életben is helyére kerülhet. Egy össze­sítő értékleltár alapján olyan értékőrző, értékalapú fejlesztési-megújítási lehető­ségre hívjuk fel a figyelmet, amely hely­reállíthatja a park eredeti kertépítészeti térstruktúráját, miközben - a park belső hierarchiáját és működését szem előtt tartva - lehetőség szerint minél több, a park fejlődéstörténetéhez szervesen hoz­zátartozó elem vagy elemcsoport megőr­zését vagy újra definiálását segíthetjük.

A kétrészes cikkben az alábbi mód­szertant követjük: az első részben szak­irodalmi és történeti forráskutatások alapján ismertetjük a park, mint törté­neti közpark kialakulását, illetve leíró jelleggel bemutatjuk a park építéskori térstruktúráját, funkcióit, egyes épített elemeit és építőművészeti-kertművészeti jelentőségét. A második részben ismer­tetjük a 2. világháború utáni korszak jelentősebb parkátalakításainak fejlő­déstörténetét, illetve térszerkezeti elem­zés keretében vizsgáljuk az egyes építési korszakokban kialakított élő és élette­len elemeket és a térszerkezeti módosí­tásokat. A park szerkezetét funkcioná­lis rendszerként is elemezve ismertetjük, hogy napjainkban mely elemek szolgál­ják az egykori kialakítás idealizált tér­beli és működési törvényszerűségeit, illetve melyek dolgoznak ennek ellené­ben. Végül megállapítjuk, hogy az utó­lagosan létesített, stílusidegen elemek  miképp módosíthatók úgy, hogy napjaink használati szempontjait figyelembe véve helyreállítható legyen a park ideális történeti térszerkezete és egykori
karakteres stílusa, formavilága.

Szerző életrajzok

  • Takács Katalin, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkerti Intézet, Kertművészeti Tanszék

    egyetemi adjunktus
    Email: takacs.katalin@uni-mate.hu

  • Kubik Emese, MATE (Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar)

    A Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karának korábbi hallgatója
    Email: emese.kubik@gmail.com

  •  Almási Balázs, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

    egyetemi docens
    Email: almasi.balazs@uni-mate.hu

Hivatkozások

Bächer Iván (2014): Újlipócia. Ab Ovo Kiadó: Budapest.

Benkő Melinda (2012): A pesti belváros kialakulása és fejlődése. In: Alföldi György (szerk.): Budapest 2050 – a belvárosi tömbök fennmaradásának esélyei. Budapest: Terc Kiadó, pp. 36-37.

Bogyó László (1998): Hatvan éves a XIII. kerület: helytörténeti írások. Önkormányzat XIII. Ker. Helytörténeti Klub: Budapest.

Csepely-Knorr Luca (2011): Korai modern szabadtérépítészet. A közparktervezés-elmélet fejlődése az 1930-as évek végéig. [PhD értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. URL: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/551/ [2021. 03. 24.]

Fonyódi Anita (2012): Város a városban - Új-Lipótváros a harmincas években, a kortársak szemében. Lipócia, 2 (1) 44-49.

Földeák János – Somogyi Gedeon (1954): Az Új-Lipótváros kiépülése 1920-1944. BUVÁTI: Budapest.

Gellért Lajos – Juhász Katalin – Pappné Vőneki Erzsébet (2012): A XIII. kerület: kezdetektől napjainkig. Sprint Kiadó: Budapest.

Halácsy Sándor (1873): Budapest fővárosnak a Duna bal partján fekvő egész területén a fővárosi közmunkák tanácsa által megállapított összes szabályozásainak átnézeti térképe. BFL XV.16.b.221/33 (1–9) [online] Budapest: Hungaricana. Maps. URL: https://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTerkeptar/2382 [2021. 03. 24.]

Heim Ernő (1937): A Duna-parti Új-Lipótváros. Tér és forma. 10 (5) 112-115. [online] Budapest: ADT. URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/TERESFORMA_1937/?query=Heim [2021. 03. 24.]

Jámbor Imre (2002): A mértani kert Magyarországon és Rerrich Béla működése. Tájépítészet, 3 (2), 4-8.

Körner Zsuzsa (2010): Városias beépítési formák bérház- és lakástípusok. Terc Kiadó: Budapest.

Preisich Gábor (2004): Budapest városépítésének története: Buda visszavételétől a II. világháború végéig. Terc: Budapest.

Räde Károly (1929): Budapest székesfőváros kertészetéhez tartozó park-sétány és kertek tervei, fasorok kimutatása. Budapest.

Rapaics Rajmund (1940): Magyar kertek: A kertművészet Magyarországon. Kir. M. Egyetemi Nyomda: Budapest.

Siklóssy László (1931): A Fővárosi Közmunkák Tanácsa története. Hogyan épült Budapest, 1870-1930. Fővárosi Közmunkák Tanácsa: Budapest.

Letöltések

Megjelent

2021-03-22

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A modern mozgalom hajnalán: a budapesti Szent István park kertművészeti elemzése. (2021). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 60, 18-33. https://doi.org/10.36249/60.2

Hasonló cikkek

81-90 a 120-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.