Language examination and language knowledge

Situation in the mirror of legal regulation

Authors

  • Erzsébet Kopházi-Molnár Pannon Egyetem, Humántudományi Kar, Tanárképző Központ
  • Zsuzsanna Zsámbok Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2023.2.49-66

Keywords:

public education, language learning, language exam, legal regulation, language proficiency

Abstract

In the past, a basic condition for obtaining a diploma was a certificate of intermediate level language exam. However, pursuant to current regulations, though students in higher education do a course of some foreign language for professional purposes, passing the language exam is no longer mandatory for the outcome. Accordingly, the legal regulations of education are also changing. It is undoubtedly true that nowadays usable language skills are becoming increasingly more important than the existence of the actual document, however, it serves at least as some sort of proof of the proficiency level of the candidate at the time of the exam. A few trend patterns can also be set up based on the number of certificates issued, namely the general interest in the knowledge of foreign languages of the most affected age group, which also gives an idea of ​​the situation in Hungary, especially in the light of the overview of the main legal documents regulating education.

Author Biographies

  • Erzsébet Kopházi-Molnár, Pannon Egyetem, Humántudományi Kar, Tanárképző Központ

    kophazi-molnar.erzsebet@mftk.uni-pannon.hu
    kophazie@gmail.com

  • Zsuzsanna Zsámbok, Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

    zsambokzsuzsanna@gmail.com

References

Bandiné Liszt, A. (2006). Általános iskolai német nyelvi minta és kerettantervek komparatív elemzése. Iskolakultúra, 16(11), 79–92. Letöltés dátuma: 2023. 08. 21. forrás: URL: https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/20534/20324

Ballér, E. (2003). Az 1995-ös NAT értékelésének néhány kérdése. Iskolakultúra, 13(12), 3–18. Letöltés dátuma: 2023. 08. 21. forrás: URL: http://real.mtak.hu/60521/1/EPA00011_iskolakultura_2003_12_003-018.pdf

Bárdos, J. (1988). Nyelvtanítás: múlt és jelen. Magvető Kiadó.

Einhorn, Á. (2015). A pedagógiai modernizáció és az idegennyelv-tanítás. Pedagógiai Kultúra 3. Miskolci Egyetemi Kiadó. Letöltés dátuma: 2023. 08. 16. forrás: URL: https://ojs.elte.hu/modernnyelvok/article/view/1874/1675

Einhorn, Á. (2022). Az idegennyelv-tanítás célja és tartalma a felsőoktatásban. Modern Nyelvoktatás, 28(3-4), 6–26. https://doi.org/10.51139/monye.2022.3-4.6.26

Fajt, B., Bánhegyi, M., Vékási, A. & Cseppentő, K. (2022). A nyelvvizsga-moratórium margójára: nyelvtanárok és idegen szaktárgyakat oktatók véleményei. Modern Nyelvoktatás, 28(3-4), 71–90. https://doi.org/10.51139/monye.2022.3-4.71.91

Farczádi Bencze, T., Jakus, E., Kránicz, E., Öveges, E. & Perge, G. (2020). Útmutató az idegen nyelv tantárgy tanításához. Eszterházy Károly Egyetem. Letöltés dátuma: 2023. 08. 21. forrás: URL: https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/10/utmutato-az-idegen-nyelv-tantargy-tanitasahoz.pdf

Kapitánffy, J. (2001). Az idegen nyelvek oktatásának fejlesztése a közoktatásban: az Oktatási Minisztérium fejlesztési stratégiája. Iskolakultúra, 11(8), 71–75. Letöltés dátuma: 2023. 08. 04. forrás: URL: http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/19504/19294

Laki, M. (2006). Az idegennyelv-oktatási piac átalakulása 1989 után. Közgazdasági Szemle, 0(10), 880–901. Letöltés dátuma: 2023. 07. 11. forrás: https://ideas.repec.org/a/ksa/szemle/874.html

Novák, I. & Fónai, M. (2020). Gimnáziumi és szakgimnáziumi tanulók idegennyelv-tanulási eredményessége. Iskolakultúra, 2020(6), 16–34. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2020.6.16

Öveges, E. (2013). Idegennyelv-oktatás a köznevelésben - változások az új szabályozók tükrében. Modern Nyelvoktatás, 19(3), 16–24. Letöltés dátuma: 2023. 07. 11. forrás: URL: http://www.tintakiado.hu/book_detail.php?id=377

Pogácsás, Cs., Dióssy, K., Vona, M. (2017). A magyar felsőoktatás felvételi szabályozása a felvételi számok tükrében a 2001-2015-ös időszakra vonatkozóan. Letöltés dátuma: 2023. 07. 11. forrás: URL: file:///C:/Users/User/Downloads/vikek_027_200-208.pdf

Simon, O. (2006). Az orosz nyelv oktatása Magyarországon oktatáspolitikai és módszertani-történeti aspektusból. Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Letöltés dátuma: 2023. 07. 11. forrás: URL: https://edit.elte.hu/xmlui/bitstream/handle/10831/45475/Kd_11416.pdf

Szaszkó, R. (2020). A nyelvtanulási motiváció kutatásának evolúciója magyar kontextusban. In Varró B. (Ed), Testvérvárosi gondolatok a pedagógiáról. Vechta – Jászberény (pp. 63–75). Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. Letöltés dátuma: 2023. 08. 24. forrás: https://publikacio.uni-eszterhazy.hu/5763

Szilágyiné Hodossy, Zs. (2006). Általános iskolai idegennyelv-oktatás: történet, elemzés (1945-1995). Eötvös József Könyvkiadó.

Vágó, I. (1999). Az élő idegen nyelvek oktatása – Egy modernizációs sikertörténet. In Vágó, I. (Ed), Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években (pp. 135–175). Okker Kiadó.

Published

2023-12-28

Issue

Section

Studies

How to Cite

Language examination and language knowledge: Situation in the mirror of legal regulation. (2023). Training and Practice : Journal of Educational Sciences, 21(2), 49-66. https://doi.org/10.17165/tp.2023.2.49-66