Inkluzív teória integratív gyakorlatban

Ágnes N. Tóth; Katalin Simon

doi:10.17165/TP.2017.4.13

Authors

Ágnes N. Tóth ELTE Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet – Szombathely
Katalin Simon ELTE Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet – Szombathely

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2017.4.13

Abstract

The framework of integrated education at schools in Hungary has been operating since 1989. At first it was optional for schools, later it became more and more popular especially because of the Public Education Law of 2003 (LXI.) which stopped the “unjustified separation” of students. Integrated study groups represent a high level of student-heterogeneity to which teachers have to adjust in order to teach them. The goal of our research is to explore the effects of “inclusion” in pedagogical practice at present and how unified their view on this topic is. In order to reach this we analysed the opinion of 178 practising teachers about integration, methods applied in class, assessment of students and contact with specially trained professionals. According to our data, the different levels of participation in teaching integrated study groups is not necessarily followed by a different approach.

Author Biographies

Ágnes N. Tóth, ELTE Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet – Szombathely

toth.agnes@ppk.elte.hu
Katalin Simon, ELTE Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet – Szombathely

simon.katalin@ppk.elte.hu

References

Báthory, Z. (1997). Tanulók, iskolák – különbségek. Egy differenciális tanításelmélet vázlata. Budapest: OKKER Kiadó.

Csapó, B. (2003). Az iskolai osztályok közötti különbségek és az oktatási rendszer demokratizálása. Iskolakultúra, 13. évf. 8. sz. pp. 102–117.

Kárpáti, A. (2008). Tanárképzés, továbbképzés. In: Fazekas, K., Köllő, J. és Varga, J. (2008): Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, (pp. 193–217.) Budapest: ECOSTADT.

M. Nádasi, M. (2006). A differenciálástól az adaptivitásig. Fejlesztő Pedagógia, 17. évf. 6. sz. pp. 4–8.

Nahalka, I. (2013). Konstruktivizmus és nevelés. Neveléstudomány, 1. évf. 4. sz. pp. 21–33. [online] http://nevelestudomany.elte.hu/downloads/2013/nevelestudomany_2013_4_21-33.pdf [2016.07.22.]

Papp, G. (2002). Tanulásban akadályozott gyermekek iskolai integrációja a szakemberek közötti kooperáció tükrében. Magyar Pedagógia, 102. évf. 2. sz. pp. 159–178.

Réthy, E. (2002). A speciális szükségletű gyermekek nevelése, oktatása Európában (Az integráció és inklúzió elméleti és gyakorlati kérdései). Magyar Pedagógia, 102. évf. 3. sz. pp. 281–300.

Réthy, E. (2013). Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Pécs: Comenius Oktató és Kiadó Kft.

Schiffer, Cs. (2013). A fejlődésközpontú didaktika alapjai. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar. In: Digitális Tankönyvtár [online] http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2009-0007_a_fejlodeskozpontu_didaktika_alapjai/TANANYAG/01_0.html .[2016.07.21.]

Tóth, E., Csapó, B. és Székely, L. (2010). Az iskolák és osztályok közötti különbségek alakulása a magyar iskolarendszerben (Egy longitudinális vizsgálat eredményei). Közgazdasági Szemle, 57. évf. szeptember pp. 798–814.