Érzelmi kreativitás a zenei nevelés tükrében

Krisztina Révészné Pálfi; József Révész

doi:10.17165/TP.2021.1-2.12

Authors

Krisztina Révészné Pálfi
József Révész Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2021.1-2.12

Abstract

The ongoing doctoral research at Benedek Elek Faculty of Pedagogy, Sopron University as well as the interactive preschool concerts held for 11 years by Camerata ART’issima (members: Krisztina Revesz Palfi, violin; Joseph Revesz, cello; Peter Kuzsner, piano), affecting about 120-130 kindergartens in the country, highlighted a very interesting area of the phenomenon of creativity, which has been identified and described as emotional creativity. The aim of the study is to explore the relationship between creativity and music and to illuminate the connections. Although the research is not yet complete and thus can be considered only as a kind of pilot program, it can be said that the results so far can form the basis of a new kind of music education concept that puts more emphasis on individual creativity, which, at the same time, considers the currently applied Kodály principles to a great extent as a base.

Author Biographies

Krisztina Révészné Pálfi

revesznepalfikrisztina@gmail.com
József Révész, Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar

josefrevesz@gmail.com

References

Averill, J. R. (1999): Individual differences in emotional creativity: structure and correlates. Journal of Personality 67(2), pp. 331–371. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-6494.00058

Averill, J. R. (2000). Intelligence, emotion and creativity: From tracheotomy to trinity. Handbook of emotional intelligence. San Francisco, CA: Jossy-Bass. pp. 277–298.

Averill, J. R., Thomas-Knowles, C. (1991): Emotional creativity. International Review of Studies on Emotion, Vol. 1, London, pp. 269–299.

Balogh L. (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Budapest: Urbis könyvkiadó

Bastian H. G. (1997): Beenflusst intensive Musikerzieung die Entwiklung von Kinder. Musikforum 86: Schott Verlag

Cropley, A. J. (2006). Kreativität und Kreativitätsförderung. Handwörterbuch Pädagogische Psychologie Weinheim: Beltz. pp. 362–370.

Csíkszentmihályi M. (2014): Kreativitás. Budapest: Akadémiai kiadó:

Ghadiri, F. – Abdi, B. (2010): Factor Structure of Emotional Creativity Inventory (ECIAverill, 1999) Among Iranian Undergraduate students in Tehran Universities. Procedia - Social and Behavioral Sciences,pp. 51836–1840.

Hámori J. (2016): Az emberi agy és a zene. in: Zene és egészség. In: Falus, A. (Ed) Budapest: Kossuth Kiadó. pp. 21–24

Ivcevic, Z., Brackett, M. A. & Mayer, J. D. (2007). Emotional Intelligence and Emotional Creativity. Journal of Personality, 75(2), pp. 199–236. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-6494.2007.00437.x

Kőváry Z., Jakab K., Pusztai B. Orosz G. (2014): Az érzelmi kreativitás Leltár (ECI) hazai adaptációja. Pszichológia 34 (4) pp. 339–362. DOI: https://doi.org/10.1556/Pszicho.34.2014.4.2

Lorenz, E. és Lundvall, B. A. (2009): Creativity at work in the European Union. In: Villalba, E. (szerk.): Measuring Creativity. Luxembourg: OPOCE. pp. 157–181.

Mead M.: 1928): The role off the dance: Coming of age in Samoa, Marrow: New York

Mező F., Mező K. (2003): Kreatív és iskolába jár. Debrecen: Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület.

Pléh Cs., Barkóczi I. (2016): A kora zenei nevelés ötletesebbé és hajlékonyabbá tesz. In: Falus, A. (Ed), Zene és egészség. Budapest: Kossuth Kiadó. pp. 47–52.

Rogers C. (2004): Egy kreativitáselmélet vázlata. Valakivé válni. A személyiség születése.

Szabadi I., Hegedűs Gy., Hermann A. (1970): Átmenet az iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság

Varga L. (2011): A legokosabb befektetés a jövőbe: a gyermeknevelés. Magiszter, 2011 IX. 4. Magister Kiadó. Csíkszereda. pp. 5–20.

Vitálová Z. (2003): Zeneterápia. Pozsony: Méry Ratio.