Developing language awareness for preschoolers and lower secondary students with dice games
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2021.3-4.12Abstract
An adequate level of language awareness is indispensable for literacy learning and further language development. Many young children do not have an adequate level of language awareness when entering school. Both national and international research results urge that we start preparing literacy skills in kindergarten. In addition to general language experience, a conscious focus on language elements also plays a role in this. In this study, we briefly detail the levels of language awareness, and then publish some types of dice games that help children engage in language in a playful, enjoyable way.
References
Adamikné, J. A. (2006a). A nyelvi tudatosság fejlődése az anyanyelv elsajátítása során. Alkalmazott Nyelvtudomány, 6. évf. 1-2. pp. 5-23.
Adamikné, J. A. (2006b). Az olvasás múltja és jelene: az olvasás grammatikai, pragmatikai és retorikai megközelítésben. Budapest: Trezor.
Berninger, V. W., Abbott, R. D, Nagy, W., Carlisle, J. (2010). Growth in Phonological, Orthographic, and Morphological Awareness in Grades 1 to 6. Journal of Psycholinguistic Research, 39. évf. 2. sz. pp. 141-163. DOI: https://doi.org/10.1007/s10936-009-9130-6
Blomert, L., Csépe, V. (2012). Az olvasástanulás és -mérés pszichológiai alapjai. In: Csapó, B., Csépe, V. (Eds.) Tartalmi keretek az olvasás diagnosztikus értékeléséhez. pp. 17-85. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Csépe, V. (2006). Az olvasó agy. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csirikné Czachesz, E. (1998). Olvasás és pedagógia. Szeged: Mozaik Oktatási Stúdió. Goswami, U. (2003). Phonology, learning to read and dyslexia: A Cross-linguistic analysis. In:
Csépe, V. (ed.) Dyslexia: Different brain, different behaviour: Neuropsychology and cognition. pp. 2-33. NY: Kluwer Academic/Plenum Publishers.
Goswami, U. (2011). A temporal sampling framework for developmental dyslexia. Trends in Cognitive Sciences, 15. évf. 1. sz. pp. 3-10. DOI: https://doi.org/10.1016/j.tics.2010.10.001
Gyarmathy, É. (2019). Öröm és boldogság az iskolában. Új Pedagógiai Szemle, 9-10. sz. pp. 112-121.
Gyarmathy, É. (2020). A különleges nevelési igény és a távtanulás a 21. század fényében, MTA.hu. [online] https://mta.hu/tudomany_hirei/a-kulonleges-nevelesi-igeny-es-a-tavtanulas-a-21-szazad-fenyeben-110655.
Hawkins, E. W. (1984). Awareness of language: an introduction. Cambridge: Cambridge University Press.
Hoover, W. A., Gough, P. B. (1990). The simple view of reading. Reading and Writing, 2. évf. 2. sz. pp. 127-160. DOI: https://doi.org/10.1007/BF00401799
Juhász, V. (2017). A literációs tudatosság kialakulása az olvasástanulás előtt. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 26. évf. 12. sz. pp. 38-44.
Juhász, V. (2019). Nemzetközi Olvasáskonferencia 2019, Koppenhága. Anyanyelv-pedagógia, 4. http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=815 [2021. május 9.]
Juhász, V., Kálló, V. (2017a). A szótagtudat fejlesztése óvodás-, illetve kisiskoláskorban. Anyanyelv-pedagógia, 10. évf. 3. sz. DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2017.3.3
Juhász, V., Kálló, V. (2017b). Fonológiai tudatosságot alapozó szókincsfejlesztő feladatsor - Játéksor az m fonémára 5-6 éveseknek óvodai foglalkozásra, Fejlesztő Pedagógia, 28. évf. 3-6. sz. pp. 164-175.
Juhász, V., Kálló, V., Radics, M. (2019). Anyanyelvi nevelés, írás-olvasás előkészítés óvodás- és kisiskoláskorban. Szeged: Szegedi Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Juhász, V., Radics, M. (2020). Játékok az iskolában - Anyanyelvi készséget, nyelvi tudatosságot és egyéb, nem kognitív képességet/készséget fejlesztő társasjátékok alkalmazása tanórán. Képzés és Gyakorlat, 18. évf. 1-2. sz. pp. 181-194. DOI: https://doi.org/10.17165/TP.2020.1-2.16
Lőrik, J., Kászonyiné, J. I. (2009). A fonológiai tudatosság fejlesztése és hatása az írott nyelv elsajátítására. In: Marton, K. (Ed.) Neurokognitív fejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Példák a bizonyítékokn alapuló gyakorlatra. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, ELTE Eötvös Kiadó.
Steklács, J. (2018). PISA 2015 után, PISA 2018 előtt. A szövegértő olvasás fejlesztésének, tanításának feladatai. Könyv és Nevelés, 1. sz. [online] http://folyoiratok.ofi.hu/konyv-es-neveles/pisa-2015-utan-pisa-2018-elott. [2021. május 9.]
Török, T., Hódi, Á. (2015). A morfológiai tudatosság fejlődése, mérési lehetőségei és az olvasás-szövegértéssel való kapcsolata. Anyanyelv-pedagógia, 1. sz. [online] http://www.anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=551. [2021. május 5.]
Tóth, D. (2012). Mit, miért, hogyan? Mérés és értelmezés a kognitív olvasásfejlődési vizsgálatokban. Doktori (PhD) disszertáció. Budapest. ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Doktori Iskola.
Tóth, L. (2002). Az olvasás pszichológiai alapjai. Debrecen: Pedellus Tankönyvkiadó.
Varga, V., Csépe, V. (2018). A szóolvasás modelljei siketek vizsgálatából származó nemzetközi adatok tükrében. Magyar Pszichológiai Szemle, 73. évf. 2. sz pp. 299-313. DOI: https://doi.org/10.1556/0016.2018.005
Wolf, M., Stoodley, C. J. (2008). The story and science of the reading brain. Thriplow: Icon.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Juhász Valéria
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.