Játékok az iskolában - Anyanyelvi készséget, nyelvi tudatosságot és egyéb, nem kognitív képességet/készséget fejlesztő társasjátékok alkalmazása tanórán
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2020.1-2.16Absztrakt
Egyre több pedagógus érdeklődését kelti fel a játékok alkalmazása a mindennapi oktatási-nevelési gyakorlatban, hiszen benne rejlik a motiváció és az eredményes tanulás ígérete is. Ahhoz azonban, hogy e két célt elérjük, nagy játékismerettel és -tapasztalattal kell rendelkeznünk. Tanulmányunkban bevezetésként kiemelünk néhány játékdefiníciót és játékkategorizációs rendszert, amelyek hozzásegítenek ahhoz, hogy a célunkhoz és a résztvevőkhöz legjobban illeszkedő játékok kiválasztási szempontjait mérlegelni tudjuk. A játékelemek bevezetésének fokozatai döntően meghatározzák, hogy valamit feladatnak, játékos feladatnak, edukatív játéknak vagy játéknak érzékel-e a diák. Ennek átgondolása lényeges a motiváció és az eredményesség szempontjából. Ezek után közzéteszünk egy anyanyelvi, nyelvi és egyéb készségeket fejlesztő társasjáték-gyűjteményt, amelyet magunk is gyakran használunk, mert eredményesen lehet velük fejlesztő munkát végezni. A sokféle játék megismerése hozzásegíti a pedagógusokat ahhoz, hogy a mindennapi gyakorlatukba ne csak beépítsék, hanem kreatívan újra is alkossák azokat: játékosítsák az iskolai feladatokat.
Hivatkozások
Besnyi, Sz. – Nagy, G. (2017). A játék nem játék! Hogyan és milyen játékokat vezess, hogy közben a résztvevőknek eszükbe se jusson a mobiltelefonjuk? (2. újraszerkesztett kiadás) Budapest: Optimus Tréning; Katalizátor Pedagógusképző Közp. Bt.
Brown, S. (2008). Stuart Brown szerint a játék több mint szórakozás: létszükséglet. [online] forrás [2017. 05. 06.]
Bús, I. (2015). Játék az ember életében. A játékról szóló gondolkodás irányzatai. Szekszárd: Nívó-Stúdium K. [online] forrás [2017. 10. 15.]
Buttori, L. – Loh, C. S. (2009). Once Upon a Game: Rediscovering the Roots of Games in Education. In: Miller, C. T. (Ed.), Games: Purpose and Potential in Education. (pp. 1–22). New York: Springer. DOI: https://doi.org/10.1007/978-0-387-09775-6_1
Bylieva, D. – Sastre, M. (2018). Classification of educational games according to their complexity and the player’s skill – Professional Сulture of the Specialist of the Future. The Eu- ropean Proceedings of Social & Behavioural Sciences EpSBS. LI. (pp. 438–446). [online] https://www.futureacademy.org.uk/files/images/upload/18thPCSF2018F047.pdf. [2019.05. 06.]
Falus, I. (2003). Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Ballér, E. – Golnhofer, E. – Falus, I. – Kotschy, B. – M. Nádasi, M. – Nahalka, I. – Petriné Feyér, J. – Réthy, E. – Szivák, J. – Vámos, Á. (szerk.). Didaktika – Elméleti alapok a tanítás tanulásához (pp. 243–296.). Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
Fazekas, K. (2017). Nem kognitív készségek kereslete és kínálata a munkaerőpiacon. Budapest: MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézet. [online] http://econ.core.hu/file/download/bwp/bwp1709.pdf [2019. 03. 15.]
Hanghøj, T. (2013). Game-based teaching: Practices, roles, and pedagogies. In: Freitas, Sara de Ott, Michela – Popescu, Maria Magdalena – Stanescu, Ioana (Eds.) New Pedagogical Approaches in Game-enhanced Learning: Curriculum integration. (pp. 81–101). IGI Glo- bal. DOI: https://doi.org/10.4018/978-1-4666-3950-8.ch005
Hankiss, E. (1997). Az emberi kaland. Egy civilizáció-elmélet vázlata. Budapest: Helikon.
Hattie, J. (2008). Visible learning. A synthesis of over 800 meta-analyses relating to achievement. New York: Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203887332
Józsa, K. – Fejes, J. B. (2012). A tanulás affektív tényezői. In: Csapó, B. (Ed.). Mérlegen a magyar iskola. Budapest: Tankönyvkiadó. (pp. 367–406.) [online] http://www.staff.u-szeged.hu/~fejesj/pdf/Jozsa-Fejes_2012_Affektiv_tenyezok.pdf [2016. 03. 15.]
Juhász, V. – Kálló, V. – Radics, M. (2019). Az olvasás- és íráskészséget előrejelző tesztek ismerete, különös tekintettel a fonológiai tudatosságra. Pécs: Országos Neveléstudományi Konferencia. [online] forrás [2019. 11. 15.]
Juhász, V. – Radics, M. (2019) A kooperatív és kompetitív (társas)játékok a nem kognitív készségek fejlődésének szolgálatában. In: Döbör, A. – Juhász, V. (Eds.) A nem kognitív készségek fejlesztése a munkaerőpiaci igények tükrében. Tanulmánykötet (pp. 63–75.). Szeged: SZEK JGYF Kiadó
K. Nagy, E. (2014). Gondolkodásfejlesztés táblajátékokkal. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége. [online] http://tehetseg.hu/sites/default/files/konyvek/geniusz_33_net_teljes.pdf. [2018. 05. 15.]
Kovács, Gy. – Bakosi, É. (2005). Játék az óvodában (4. javított kiadás). Debrecen: Didakt Kiadó.
Körmöc, K. (2002). A gyermeki játék és a tanulás. Budapest: ELTE-TÓFK, Neveléstudományi Tanszék. [online] http://www.kormocikatalin.hu/?menu=30. [2017. 11. 15.]
Maszler, I. (2002). Játékpedagógia. Pécs: Comenius Bt.
MATE (2013) Szójegyzék. [online] http://tarsasjatekos.hu/szojegyzek/. [2019. 11. 23.]
Roberts, R. D. – Martin J. E. – Olaru G. (2015) A rosetta stone for non-cognitive skills. Understanding, assessing, and enhancing noncognitive skills in primary and secondary edu-ation. Asia Society–Professional Examination Service, http://asiasociety.org/files/A_Rosetta_Stone_for_Noncognitive_Skills.pdf. [2019. 11. 23.]
Rosenzweig, L. (é. n.) Társasjáték kalauz. [online] http://www.szellemlovas.hu/tarsasjatekok/tarsasjatekkalauz.pdf. [2019. 03. 20.].
Stenros, J. (2016). The Game Definition. Game: A Review. Games and Culture, 12. 6. pp. 499–520. DOI: https://doi.org/10.1177/1555412016655679
Whitehill, B. (2008). Toward a classification of non-electronic table games. Proceedings of board game studies colloquium XI BGS colloquium in Lisbon, Portugal, April. [online] https://thebiggamehunter.com/classification-of-games/. [2019. 11. 23.]
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Juhász Valéria
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
