Hangszertanulási motivációt támogató stratégiák tanárok és tanárjelöltek szemszögéből

Fanni Földi; Norbert Szabó; Krisztián Józsa

doi:10.17165/tp.2023.2.5-18

Autor/innen

Fanni Földi Szegedi Tudományegyetem, MTA-MATE Kora Gyermekkor Kutatócsoport
Norbert Szabó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, MTA-MATE Kora Gyermekkor Kutatócsoport
Krisztián Józsa Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2023.2.5-18

Schlagwörter:

hangszertanulás, motiváció, öndeterminációs elmélet, tanárok, tanárjelöltek

Abstract

A motiváció meghatározó a tanulási és tanítási folyamatban, így a hangszertanulásban is. A zenepedagógiai kutatások kevésbé feltárt területe, hogy a hangszert oktató pedagógusok milyen motivációs módszerekkel tartják fent a tanulók érdeklődését. Kvalitatív kutatásunk gyakorlattal rendelkező pedagógusok és tanárjelöltek motivációs stratégiáinak megismerésére irányult. Az öndeterminációs elmélet alapján az autonómia, a kompetenciaszükséglet és a társas kapcsolatok igényének támogatásához alkalmazott módszereket vizsgáltuk. Interjút készítettünk hat hangszeres zenetanárral és kilenc tanárjelölttel. Az eredmények alapján azt látjuk, hogy mind a tanárok, mind a tanárjelöltek válaszaiban megjelennek az öndeterminációs elmélet komponensei. A megkérdezettek mindkét csoportja fontosnak tartja az autonómia és a kompetenciaszükséglet támogatását, valamint a társas kapcsolatok szerepét a zenetanulás iránti motiváció fenntartásában. Jelen kutatás eredményei hozzájárulhatnak a zeneoktatás hatékonyabbá tételéhez.

Autor/innen-Biografien

Fanni Földi, Szegedi Tudományegyetem, MTA-MATE Kora Gyermekkor Kutatócsoport

fannifoldi94@gmail.com
Norbert Szabó, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, MTA-MATE Kora Gyermekkor Kutatócsoport

Szabo.Norbert@uni-mate.hu
Krisztián Józsa, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Szegedi Tudományegyetem

jozsa.krisztian@colostate.edu

Literaturhinweise

Bonneville-Roussy, A., Hruska, E., & Trower, H. (2020). Teaching music to support students: how autonomy-supportive music teachers increase students’ well-being. Journal of Research in Music Education, 68(1), 97–119. https://doi.org/10.1177/0022429419897611

Bonneville-Roussy, A., Vallerand, R. J., & Bouffard, T. (2013). The roles of autonomy support and harmonious and obsessive passions in educational persistence. Learning and Individual Differences, 24, 22–31. https://doi.org/10.1016/j.lindif.2012.12.015

Condie, R., & Munro, B. (2007). The impact of ICT in schools – A landscape review. Quality in Education Centre, University of Strathclyde.

Degner, S., Lehmann, A. C., & Gruber, H. (2003). Expert learning in the domain of jazz guitar music. In R. Kopiez, A. C. Lehmann, I. Wolther, & C. Wolf (Eds.), Proceedings of the 5th Tri-ennial ESCOM Conference (pp. 384–388). University of Music and Drama.

Dohány, G. (2009). Zenei élmény az énekórán? Iskolakultúra Online, 3(2), 70–79.

Duke, R. A., & Simmons, A. L. (2006). The nature of expertise: Narrative descriptions of 19 common elements observed in the lessons of three renowned artist-teachers. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 170, 7–19.

Evans, P. (2015). Self-determination theory: An approach to motivation in music education. Musicae Scientiae, 19, 65–83. https://doi.org/10.1177/1029864914568044

Evans, P., & Bonneville-Roussy, A. (2016). Self-determined motivation for practice in university music students. Psychology of Music, 44(5), 1095–1110. https://doi.org/10.1177/0305735615610926

Fejes, J. B. (2014). Miért olyan nehéz motiválni. Taní-tani Online, 4. https://www.tani-tani.info/miert_olyan_nehez

Földi, F., & Józsa, K. (2021). A hangszeres zene tanulásában szerepet játszó motivációs ténye-zők. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 9(3), 5–27. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.5.27

Földi, F., & Józsa, K. (2022). A Hangszertanulási motiváció kérdőív magyar adaptációja. Iskolakultúra, 32(5), 96–109. https://doi.org/10.14232/ISKKULT.2022.5.96

Földi, F., Szabó, N., & Józsa, K. (2022). A szülők motiváló szerepe a hangszertanulásban. Neveléstudomány, 10(4), 5–18. https://doi.org/10.21549/NTNY.39.2022.4.1

Gaunt, H. (2008). One-to-one tuition in a conservatoire: The perceptions of instrumental and vocal teachers. Psychology of Music, 36, 215–245. https://doi.org/10.1177/0305735609339467

Gaunt, H. (2011). Understanding the one-to-one relationship in instrumental/vocal tuition in higher education: Comparing student and teacher perceptions. British Journal of Music Education, 28, 159–179. https://doi.org/10.1017/S0265051711000052

Hallam, S. (2013). What predicts level of expertise attained, quality of performance, and future musical aspirations in young instrumental players? Psychology of Music, 41(3), 267–291. https://doi.org/10.1177/0305735611425902

Ho, W. C. (2011). Parental support and student learning of musical instruments in Hong Kong. Visions of Research in Music Education, 19, Article 5.

Jakobicz, D., Wamzer, G., & Józsa, K. (2018). Motiválás az ének-zene órákon. Gyermeknevelés, 6(2), 18–31. https://doi.org/10.31074/gyn201821831

Janurik, M. (2009). Hogyan viszonyulnak az általános és a középiskolás tanulók a klasszikus zenéhez? Új Pedagógia Szemle, 59(7), 47–64.

Janurik, M. (2018). Az ének-zene oktatás megújulásának lehetőségei. Magyar Tudomány, 179(6), 818–825. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.6.7

Janurik, M., & Józsa, K. (2018). Az iskolai zenetanulás iránti motivációt alakító néhány tényező. Gyermeknevelés, 6(2), 5–17. https://doi.org/10.31074/gyn20182517

Jørgensen, H., & Hallam, S. (2016). Practicing. In S. Hallam, I. Cross, & M. Thaut (Eds.), The Oxford handbook of music psychology (2nd ed., pp. 449–462). Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/oxfordhb/9780198722946.013.3

Küpers, E., van Dijk, M., McPherson, G., & van Geert, P. (2014). A dynamic model that links skill acquisition with self-determination in instrumental music lessons. Musicae Scientiae, 18(1), 17–34. https://doi.org/10.1177/1029864913499181

Längler, M., Nivala, M., & Gruber, H. (2018). Peers, parents and teachers: A case study on how popular music guitarists perceive support for expertise development from “persons in the shadows”. Musicae Scientiae, 22(2), 224–243. https://doi.org/10.1177/1029864916684376

McPherson, G. E., & McCormick, J. (1999). Motivational and self-regulated learning components of musical practice. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 141, 98–102.

McPherson, G. E., & McCormick, J. (2006). Self-efficacy and music performance. Psychology of Music, 34(3), 322–336. https://doi.org/10.1177/0305735606064841

Mitchell, S., & DellaMattera, J. (2010). Teacher support and student’s self-efficacy beliefs. Journal of Contemporary Issues in Education, 5(2). https://doi.org/10.20355/C5X30Q

Reeve, J. (2009). Why teachers adopt a controlling motivating style toward students and how they can become more autonomy supportive. Educational Psychologist, 44, 159–175. https://doi.org/10.1080/00461520903028990

Renwick, J. M., & McPherson, G. E. (2002). Interest and choice: Student-selected repertoire and its effect on practising behaviour. British Journal of Music Education, 19, 173–188. https://doi.org/10.1017/S0265051702000256

Réthy, E. (2002). A tanulási motiváció elemzése. In B. Csapó, & T. Vidákovich (Eds.), Neveléstudomány az ezredfordulón. Tanulmányok Nagy József tiszteletére (pp.153–161). Nemzeti Tankönyvkiadó.

Ryan, R. M., Soenens, B., & Vansteenkiste, M. (2018). Reflections on self-determination theory as an organizing framework for personality psychology: Interfaces, integrations, issues, and unfinished business. Journal of Personality, 87(1), 115–145. https://doi.org/10.1111/jopy.12440

Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2000). Self-determination theory and the facilitation of intrinsic motivation, social development, and well-being. American Psychologist, 55(1), 68–78. https://doi.org/10.1037/0003-066x.55.1.68

Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2009). Promoting self-determined school engagement: Motivation, learning, and well-being. In K. R. Wenzel, & A. Wigfield, (Eds.), Handbook of motivation at school (pp. 171–195). Routledge/Taylor & Francis Group.

Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2017). Self-determination theory: An introduction and overview. Chapter 1. In Ryan, R. M. & Deci, E. L. (Eds.), Self-determination theory basic psychological needs in motivation, development, and wellness (pp. 3–25). Guilford Press. https://doi.org/10.1521/978.14625/28806

Ryan, R. M., & Deci, E. L. (2020). Intrinsic and extrinsic motivation from a self-determination theory perspective: Definitions, theory, practices, and future directions. Contemporary Educational Psychology, 61, 101860. https://doi.org/10.1016/j.cedpsych.2020.101860

Sloboda, J. A., Davidson, J. W., Howe, M. J. A., & Moore, D. G. (1996). The role of practice in the development of performing musicians. British Journal of Psychology, 87, 287–309. https://doi.org/10.1111/j.2044-8295.1996.tb02591.x

Szabó, N. (2018). A cél szentesíti az (IKT-) eszközt a zeneoktatásban? Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 6(2), 132–138. https://doi.org/10.31074/gyn20182132138

Szabó, N., Földi, F., & Józsa, K. (2023). A zenetanárrá válás motivációs összetevői. Iskolakultúra, 33(8), 36–51. https://doi.org/10.14232/iskkult.2023.8.36

Szabó, N., Józsa, K., & Janurik, M. (2021). Digitális eszközök használata az ének-zene órán: Első osztályos tanulókkal folytatott kísérlet eredményei. Magyar Pedagógia, 121(1), 47–84. https://doi.org/10.17670/MPed.2021.1.47

Szűcs, T. (2019). A tanári pálya komplex kérdései a zenetanítás tükrében. In Váradi, J. (Ed.), Zenepedagógiai kutatások: A zeneoktatás módszertana (pp. 195–210). Debreceni Egyetem. https://doi.org/10.5434/9789634902171/7

Váradi, J. (2023). A művészeti nevelés helyzete és szerepe a 21. században. Balassi Kiadó.

Váradi, J., & Józsa, G. (2021). A tanórán kívüli művészeti tevékenység hatása a művészeti rendezvények iránti attitűdre. Gyermeknevelés, 9(3), 28–43. https://doi.org/10.31074/gyntf.2021.3.28.43

Váradi, J., & Józsa, G. (2023). Factors affecting attendance of and attitudes towards artistic events among primary school children. Social Sciences, 12(7), 404. https://doi.org/10.3390/socsci12070404

Váradi, J., Kerekes, R., & Kiss, J. (2020). Az extrakurrikuláris művészeti tevékenység lehetősé-ge az ének-zene tagozatos általános iskolában egy pilot kutatás alapján. In Hideg, G., Si-mándi, Sz. & Virág, I. (Eds.), Prevenció, intervenció és kompenzáció. HERA évkönyvek. VII. (pp. 101–111). Debreceni Egyetemi Kiadó, Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete.

Vasil, M. (2019). Integrating popular music and informal music learning practices: A multiple case study of secondary school music teachers enacting change in music education. International Journal of Music Education, 37(2), 298–310. https://doi.org/10.1177/0255761419827367

Volioti, G., & Williamon, A. (2016). Recordings as learning and practising resources for performance: Exploring attitudes and behaviours of music students and professionals. Musicae Scientiae, 21(4), 499–523. https://doi.org/10.1177/1029864916674048