Családok sportolási szokásainak szocioökonómiai hátterére

Judit Herpainé Lakó; István Ágoston Simon; Zsófia Nábrádi; Anetta Müller

doi:10.17165/TP.2017.4.4

Autor/innen

Judit Herpainé Lakó Eszterházy Károly Egyetem, Sporttudományi Intézet
István Ágoston Simon Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Művészeti és Sporttudományi Intézet
Zsófia Nábrádi Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet
Anetta Müller Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2017.4.4

Abstract

Tanulmányunk fókuszában az egyes testi-lelki egészséget védő faktorok szerepe áll, különös tekintettel a család – azon belül is a nagyszülők, szülők, gyerekek – és a testedzés vonatkozásaira. Ebben a tanulmányban bemutatjuk a családi minták és a sport szerepét a három generáció összefüggésében és a szocioökonómiai státusz vonatkozásában.
Vizsgálatunkat Magyarországon, az észak-magyarországi régióban élő 10–14 éves gyermekek, azok szülei és nagyszülei körében végeztük; összesen 2036 kérdőívet és 150 strukturált interjút dolgoztunk fel.

Autor/innen-Biografien

Judit Herpainé Lakó, Eszterházy Károly Egyetem, Sporttudományi Intézet

lako.judit@uni-eszterhazy.hu
István Ágoston Simon, Soproni Egyetem, Benedek Elek Pedagógiai Kar, Művészeti és Sporttudományi Intézet

simon.istvan@nyme.hu
Zsófia Nábrádi, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet

nabradi.zsofia@econ.unideb.hu
Anetta Müller, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék

muller.anetta@econ.unideb.hu

Literaturhinweise

Ács, P. ‒ Paár, D. ‒ Hécz, R. M. ‒ Stocker, M. (2012). A metabolikus betegségek és a fizikai inaktivitás pénzügyi terhei és megtakarítási lehetőségei az Országos Egészségbiztosítási Pénztár költségvetésében. In: Szőts, G. (Ed.). A fittség mértéke, mint a megbetegedések rizikóját befolyásoló tényező. Magyar Sporttudományi Füzetek IV.] (pp. 160‒178). Budapest: Akadémiai Kiadó.

Andorka, R.(1997). Bevezetés a szociológiába. Budapest: Osiris Kiadó.

Bácsné Bába, É. (2014). Kisgyermekes anyák a munkaerőpiacon - pro és contra. Taylor: Gazdálkodás- És Szervezéstudományi Folyóirat A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 6. évf. 1–2. sz. pp. 250‒259.

Bácsné Bába, É. ‒ Szabados Gy. ‒ Madarász T. (2017). Munkavállalók fizikai állapot felmérésének tapasztalatai KKV szektorban. Taylor: Gazdálkodás- És Szervezéstudományi Folyóirat A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei. 9. évf. 2. sz. pp. 179‒187.

Balyi, I. ‒ Géczi, G. ‒ Bognár, J. ‒ Bartha, Cs. (2016). Hosszú távú sportolófejlesztési program. Budapest: Magyar Olimpiai Bizottság.

Bergström, E. ‒ Blomquist, H. K. (2009). Is the prevalence of overweight and obesity declining among 4-year-old Swedish children? Acta Paediatrica Vol. 98. issue, 12., pp. 1956–1958. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1651-2227.2009.01490.x

Bíró, M. ‒ Fügedi, B. ‒ Révész, L. (2007). The Role of Teaching Swimming in the Formation of a Conscious Healthy Lifestyle. International Journal Of Aquatic Research And Education 1. évf.. 3. sz. pp. 269‒284. DOI: https://doi.org/10.25035/ijare.01.03.09

Bíró, M. (2015). A testnevelés aktuális kérdései. In: Révész, L. ‒ Csányi, T. (Ed.). Tudományos alapok a testnevelés tanításához I. kötet: szemelvények a testnevelés, a testmozgás és az iskolai sport tárgyköréből. Társadalom-, természet- és orvostudományi nézőpontok. (pp. 105‒136) Budapest: Magyar Diáksport Szövetség.

Bodzsár, B. É. ‒ Zsákai, A. (2012). Magyar gyermekek és serdülők testfejlettségi állapota. Országos növekedésvizsgálat 2003‒2006. Budapest: Plantin Kiadó.

Czabai, V. ‒ Bíró, M. ‒ Hajdu, P. (2007). Az Eszterházy Károly Főiskola hallgatóinak életmódja, sportolási szokásai. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport. XXXIV:2. sz. pp. 29‒38.

Dienes, B. ‒, Dienes, C. ‒ Csernoch, L. ‒ Balatoni, I.(2016). A testedzés hiányának okai és következményei fiatal korban: Az Abaúj-Hegyközi kistérségben szerzett tapasztalatok. Magyar Sporttudományi Szemle. 17. évf. 67,sz. pp. 13‒20.

Eurobarometer (2009). Sport and physical activity [online] http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_334_fact_hu_en.pdf [2017.04.10]

Halmy, L. (2006). Az egészségpolitika új kihívása az elhízás epidémiája. IME, 5. évf. 2. sz. pp. 14–18.

Herpainé Lakó, J. (2014). The Issues of The Relationship of Grandparents and Grandchildren in the Light of Physical Activity. European Journal Of Mental Health, 9 évf. 2. sz. pp. 178–194. DOI: https://doi.org/10.5708/EJMH.9.2014.2.3

Herpainé Lakó, J. – Olvasztóné Balogh, Zs. (2015). Recreational activites in the different kind of generation in connection with physical activity. In: Bendíková, E. (Ed.): Health and physical activities in lifestyle among children and youth. (pp. 10-21). Banská Bystrica: Matej Bel University.

Iski, G. – Rurik, I. (2014). Becslések a túlsúly és az elhízás hazai gazdasági terheiről. Orvosi Hetilap, 155. évf. 35. sz. pp.1406–1412. DOI: https://doi.org/10.1556/OH.2014.29902

Józwiak-Hagymásy, J. – Kaló, Z. (2010). Az obesitás betegségterhe. In: Császár, A. (Ed): Obezitás. Elmélet és klinikum. (pp. 269–280). Budapest: TEVA Magyarország Zrt.

Kaló, Z. – Jermendy, Gy. – Winkler, G. – Hidvégi, T. – Borsi, A. – Novákné Pékli, M. – Kincses, J. – Kalotai, Z. – Vokó, Z. (2011). A cukorbetegség társadalmi terhe és egészségügyi prioritásának indoka. Diabetologia Hungarica, 19. évf. 3. sz. pp. 245–251.

KSH: Statisztikai tükör (2011): A 15–74 éves népesség napi időfelhasználása, 2010. 2011, V évf. szám. [online] http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/idomerleg10.pdf [2017. 02.14.]

Martos, É. (2010). Folyamatosan nő az elhízott gyerekek száma [online] http://www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/10859/folyamatosan-no-az-elhizott-gyerekek-szama [2017.01.14.]

Muto, T. – Hashimoto, M. – Haruyama, Y. – Fukuda, H. (2006). Evaluation of a workplace health promotion program to improve cardiovascular disease risk factors in sales representatives. International Congress Series. 1294 sz. pp. 131–134. DOI: https://doi.org/10.1016/j.ics.2006.05.003

Patkó, K. – Bíró, M. (2009). Versenyúszók táplálkozási szokásainak vizsgálata. Acta Academiae Paedagogicae Agriensis Nova Series: Sectio Sport XXXVI.sz. pp. 101–112.

Pikó, B. (2002). Egészségtudatosság serdülőkorban. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Poirier, P. – Giles, T. D. – Bray, G. A. – Hong, Y. – Stern, J.S. – Pi-Sunyer, F.X. – Eckel, R.H. (2006). Obesity and cardiovascular disease: pathophysiology, evaluation, and effect of weight loss. Arteriosclerosis, thrombosis, and vascular biology. 26. évf. 5. sz. pp. 968–976. DOI: https://doi.org/10.1161/01.ATV.0000216787.85457.f3

Sarkadi Nagy, E. – Bakacs, M. – Illés, E. – Zentai, A. – Lugasi, A. – Martos, É. (2012). A magyar lakosság energia-és makrotápanyag-bevitele. Orvosi Hetilap, 153. évf. 27. sz. pp. 1057–1067. DOI: https://doi.org/10.1556/OH.2012.29376

Sundblom, E. – Petzold, M. – Rasmussen, F. – Callmer, E., – Lissner, L. (2008). Childhood overweight and obesity prevalences levelling off in Stockholm but socioeconomic differences persist. International Journal of Obesity 32. évf. 10. sz. pp. 1525–1530. DOI: https://doi.org/10.1038/ijo.2008.104

Sundblom, E. – Sjöberg, A. – Blank, J. – Lissner, L.(2010). Childhood obesity–recent trends in Sweden including socioeconomic differences. In: O'Dea A. – Eriksen, M.(Ed.) Childhood Obesity Prevention. (pp. 164–173). New York: Oxford University Press. DOI: https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199572915.001.0001