A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése – a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4600Palavras-chave:
Csallóköz, Duna, holtág, vizes élőhelyek, tájtörténet, történelmi térképekResumo
A jelen munkában a holtágak a tájszerkezeti és természetvédelmi jelentőségét mutatjuk be a Csallóköz délkeleti részén fekvő Csicsói-holtág példáján. A vizsgált holtág hidrológiai értelemben igen fiatal. A Habsburg Monarchia első és második katonai felméréseinek adataiból megállapítható, hogy a mai holtág helyén volt mellékág kialakulása 1786 és 1822 között történt. A korabeli mellékág a 19. század végén gyakorlatilag lefűződött, és a korai vízszabályozási munkák során a Duna hullámterén maradt. Ebben a fázisban rendszeresen, évente többször kapott vízutánpótlást. A második világháborút követő további gátépítések során a holtág nagy része a mentett oldalra került, a folyó felől történő rendszeres vízutánpótlása megszűnt. A holtágat mint nemzetközileg kiemelt jelentőségű vizes élőhelyet, védett területet 1993-ban „Ramsari területté” nyilvánították. Vizsgálataink során felmértük a holtág és környéke állat- és növényfajait, melyek túlnyomó többsége védett, veszélyeztetett, illetve európai jelentőségű. Kiemelendő a lápi póc (Umbra kramer) előfordulása. A vizes élőhelyeken végzett vizsgálataink és irodalmi adatok alapján megbecsültük az egyes élőhely-típusok degradációs és regenerációs idejét az élőhely szárazodása és nedvesebbé/vizesebbé válása esetén. Ennek legfontosabb üzenete az, hogy a degradáció időben mindig gyorsabb folyamat, mint a regeneráció. Megbecsültük az élőhelyek és társulásaik fennmaradását tartósan biztosító ökológiai vízigényt: a vízborítottság és a talajvízszint megkívánt mértékét. Emellett elkészítettük a vizsgált terület vegetációval jellemzett élőhely-térképét.
Referências
Aradi Cs., Dévai Gy., Gőri Sz., Csabai Z., Nagy S. 1999: Különböző típusú vízterek és vizes élőhelyek természetvédelmi kezelésének gyakorlati követelményei. Összefoglaló tanulmány a „Magyarország Vízgazdálkodási Stratégiája az Ezredforduló után“ c. MTA projekthez. Kézirat, Budapest.
Binder P., Cyprich D.,Dúha J., Gyalókay M, Kajtár J, Klokner L., Stollmann A. 1981: Spravodaj Oblastného Podunajského Múzea V Komárne č.3. - Štátna prírodná rezervácia Čičovské mŕtvé rameno I. čast, 1. kiad. – Západoslovenské tlačiarne, Komárno
Binder P., Cyprich D., Csütörtöky J., Dúha J., Kajtár J, Klokner L., Stollmann A. 1984: Spravodaj Oblastného Podunajského Múzea V Komárne č.4. - Štátna prírodná rezervácia Čičovské mŕtvé rameno II. čast, 1. kiad. – Západoslovenské tlačiarne, Komárno.
Bogdánfy Ö. 1906: A természetes vízfolyások hidraulikája, II. kötet. Franklin Társulat, Budapest.
Csicsay Z. 2003: Charakteristika flóry a fauny Čičovského mŕtvého ramena dorazom na chránené druhy (A Csicsói-holtág növény és állatvilágának jellemzése a védett fajok.
Deák A. A. 1987: A Hungaria Nova megrajzolója, Mikoviny Sámuel. Vízügyi Dokumentációs Szolgáltató Leányvállalat, Budapest.
Dévai Gy., Nagy S., Wittner I., Aradi Cs., Csabai Z., Tóth A. 2001: A vízi és vizes élőhelyek sajátosságai és tipológiája. In Bőhm A., Szabó M.(szerk.): Vizes élőhelyek: a természeti és társadalmi környezet kapcsolata. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről 4. Sorozatszerkesztő: Szabó, M. ELTE-TTK, SZIE-KGI, KöM-TvH, Budapest. pp. 11–74.
Horánszky A., Jakucs P., Láng E., Simon T. 1979: A Gabcsikovo-Nagymaros és a Tisza II. Vízlépcsőrendszerek ökológiai problémái. MTA Biol. Osztály Közl. 22: 407–414.
Jankó A. 2001. A második katonai felmérés. Hadtörténeti Közlemények 114: 103–129.
Kárpáti I. 1985: Az ártéri szintek geomorfológiai- és vegetáció-szukcessziójának kapcsolata. In: Fekete G. (szerk.): A cönológiai szukcesszió kérdései. Biológiai Tanulmányik 12. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 73–81.
Kevey B. 1998: A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. Kitaibelia 3: 47–63.
Kevey B. 2001: A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz tölgy-kőris-szil ligeterdeire. Kanitzia 9: 227–249.
Kuska F. 1960. Matematická kartografia. Slovenské Vydate¬stvo Technickey Literatúry, Bratislava.
Leopold L. B., Wolman M. G. 1957: River channel patterns; braided, meandering and straight. USGS Professional Paper 282B: 1–73. https://doi.org/10.3133/pp282B
Miall A. D. 1977: A review of the braided river depositional environment. Earth Science Review 13: 1–62. https://doi.org/10.1016/0012-8252(77)90055-1
Mitsch W. J., Gosselink J. G. 1993: Wetlands. 2nd ed. Van Nostrand Reinhold, New York, XIII. p. 722.
Pišút, P. 2002: Channel evolution of the pre-channelized Danube River in Bratislava, Slovakia (1712–1886). Earth Surface Processes and Landforms 27: 369–390. https://doi.org/10.1002/esp.333
Szabó M., Molnár E. 2000: Landscape changes in the Szigetköz region NW Hungary (Preliminary results). In: Gallé L. & Körmöczi L. (eds.): Ecology of River Valleys. Szeged. pp. 37–42.
Szabó M. 2000: Az ártéri táj változásai a Szigetköz példáján. In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. Gödöllő. pp. 164–169.
Szabó M. 2003: A Duna környezetformáló szerepe a Szigetközben. In: Frisnyák S., Tóth J. (szerk.): A Dunántúl és a Kisalföld történeti földrajza. Nyíregyháza-Pécs. pp. 119–125.
Szabó M. 2004: Természet-közeli élőhelyek változása a Szigetközben a Duna elterelését követően: állapotfelmérés és előrejelzés. In: Dövényi Z., Schweitzer F. (szerk.): Táj és környezet. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 45–65.
Strenk T. 1985. The stucture of maps covering Hungary from the first military topographic survey. Ann. Univ. Sci. Bud. de Roland Eötvös Nom. Sect. Geophys. et Meteor. 1–2: 360–372.
Timár G. 2003: Geológiai folyamatok hatása a Tisza alföldi szakaszának medermorfológiájára. Doktori (Ph.D.) értekezés, ELTE Geofizikai Tanszék, Budapest.
Timár G., Danišík M. 2003: Aproximácia Křovákovho zobrazenia Lambertovým konformným kužeľovým zobrazením na území Slovenska pre potreby GIS a GPS. Kartograficke listy 11: 100-102.
Timár G., Molnár G. 2003: A második katonai felmérés térképeinek közelítő vetületi és adapfelületi leírása a térinformatikai alkalmazások számára. Geodézia és Kartográfia 55: 27–31.
Timár G., Molnár G., Márta G. 2003: A budapesti sztereografikus, illetve a régi magyarországi hengervetületek és geodéziai dátumaik paraméterezése a térinformatikai gyakorlat számára. Geodézia és Kartográfia 55: 16–21.
Yon D., G.Tendron (1981): Alluvial forests in Europe. Council of Europe. Nature and Environmental Series No. 22, Strasbourg.
Zólyomi B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásának eredménye. Bot. Közlem. 34: pp.169–192.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2004 Szabó Mária, Timár Gábor, Győri Hilda
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
