Nemzeti- és szív-ügyünk: a Besztercei szilva (történeti-pomológiai tanulmány)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4444Palavras-chave:
klónfajta-diverzitás, géntartalékok, szilva tájfajta termesztés, történeti-ökológiaResumo
A szerző tíz éven át vizsgált 17 külföldi és 33 hazai Besztercei szilva klónfajtát néhány vegetatív és reproduktív szerv sajátossága alapján stabilitás, azonosíthatóság és megkülönböztethetőség meghatározása céljából. A Besztercei szilva klónfajtáknál 11 bélyeg látszik alkalmasnak mindhárom cél vizsgálatára. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a klónváltozatok vegyes telepítésben jobb adaptációs lehetőségeket teremtenek a fáknak, mint önmagukban.
A legfőbb megállapítások a következők voltak:
1. A virágkocsány hossza, a porzószám, a relatív porzószám, a levélnyél hossza és az átlagos gyümölcstömeg nagysága alkalmas mindhárom célból.
2. A biodiverzitás növelése – legalább klónfajták szintjén – teljes mértékeben indokolt, hiszen javul a virágok termékenysége, javul a terméshozamuk és betegségek ellenében esetleg könnyebben immunizálódnak, mint tiszta telepítésben.
3. Fajta-szintűen különböznek az átlagos klónoktól a következő klónfajták:
Besztercei Tapsony 22, Besztercei Kruft, Besztercei Bt. 2, Besztercei C. 970, Besztercei KD-10, Besztercei Korábbi, Besztercei Quetsche d’Alsace, Besztercei PoΩega™a, Besztercei T. 49, Hauszwetsche Rinklin, Korai Besztercei Cs. 1 és Korai Besztercei Tv. 39.
4. Korábban kezdődött megfigyelések alapján pedig a sharka vírusnak legjobban ellenálló klónok (Besztercei Bt. 2, Besztercei Elvira 17, Besztercei PoΩega™a, Besztercei Prettini, Besztercei Tapsony 22, Besztercei Tejfalusziget 23, Besztercei Wurzelechte, Hauszwetsche Kudin, Hauszwetsche Wolff, Korai Besztercei Tv. 51 és Korai Besztercei Tv. 61. pedig azt jelzik, hogy szelekcióval is lehetséges ellenállóbb klónokat kiválasztani, illetve a termesztési problémák nagy része abból következik, hogy a szilva ökológiai igényei szerinti körümények nincsenek meg az ültetvényekben.
5. A Besztercei szilva őszi érésű klónfajtáinak a dél-dunántúli területeken, s a korai érésű vagy nem kék színű klónoknak (Korai Besztercei és Besztercei korábbi) pedig a Közép-Tiszavidéken és Dráva mentén, illetőleg a Besztercei szilva mindegyik klóváltozata számára a Felső-Tiszavidéken van fejlesztési területe; egyben a történelmi fajtánk is megmarad.
Referências
Angyal D. 1925a: Néhány adat a Besztercei szilva eredetéhez. in: Mahács M. (szerk.): Gyümölcstermesztés köt. sajtó alá rend. Pátria Ny., Budapest. pp. 115–118.
Angyal D. 1925b: Árnyékos, nedves fekvésben díszlő gyümölcs- és terméketlen Besztercei szilvafák. Gyümölcstermesztés II. köt. sajtó alá rend. Mahács M. Pátria Ny., Budapest. pp. 106–107.
Anonymus 2001: Besztercei szilva. in: Farnadi É. (szerk.): Hagyományok – Ízek – Régiók 2001. I. köt. Kesztler Marketing Kft., Budapest. pp. 307-309.
Balassa I. 1991: Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Tokaj-Hegyaljai ÁG Borkombinát, Tokaj.
Beythe I. 1583: Stirpium nomenclator pannonicus. Manlius János, Németújvár.
Brózik S. 1960: Csonthéjastermésűek – Szilva-Kajszi. Mezőgazadasági Kiadó, Budapest.
Coman T., Cociu V. 1976: Transmission de la Sharka par le pollen et par les graines. Bull. d’Inform. Sharka 2: 15–21.
Deininger I. 1891: Pflanzenreste der prähistorischen Fundsätte von Lengyel. Georgicon, Keszthely. pp. 1–26.
Harsányi J. 1979: Szilva. in: Gyümölcsfajtáink. Gyakorlati pomológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 184–204.
Gyuró F. 1974: A gyümölcstermesztsés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Koch K. 1876: Die deutschen Obstgehölze. Enke Verlag, Stuttgart.
Kölcsey F. 1830: A szatmári adózó nép állapotáról. in: Válogatott művei. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. pp. 579–590.
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest.
KSH 2002: Gyümölcsös ültetvények Magyarországon, 2001. Összefoglaló adatok. KSH, Budapest.
Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.
Melius Juhász P. 1578: Herbarium. Heltai Gáspárné Műhelye, Kolozsvár.
Mohácsy M. 1956: A szilva termesztése és házi feldolgozása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Rapaics R. 1935: A Besztercei szilva. Magyar Szemle 25: 322–330.
Rapaics R. 1940: A magyar gyümölcs. KMTT, Budapest.
Surányi D. 1982: A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Magvető Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1983: Termesztett szilvafajták klónjainak virágmorfológiai sajátságai. Bot. Közlem. 70: 179–188.
Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1991: A fajta, az alany és a környezet jelentősége a szilvatermesztés fejlesztésében. Doktori értekezés, kézirat. MTA, Budapest.
Surányi D. 1996a: Besztercei szilva klónok vizsgálata I. A hazai és külföldi eredetű klónok pollenjének életképessége és szabadtermékenyülése. Kert. Tud. 28: 52–57.
Surányi D. 1996b: Besztercei szilva klónok vizsgálata II. Korai Besztercei (Tv.) klónok leveleinek és virágainak összehasonlító elemzése. Bot. Közlem. 83: 139–147.
Surányi D. 1996c: Possibility for the determination of plum pox susceptibility with morphological traits on cv. Besztercei szilva clones. Proc. Middle European Meet. ’96 on plum pox. pp. 25–28.
Surányi D. 2004: Native plums of Hungary and traditional utilization of the plum and prune fruits. Grønn Kunnkap 8: 86–90.
Surányi D. 2005: A gyümölcsfaiskolák tájformáló szerepe a régi Magyarországon. Tájökológiai Lapok 3: 1–17.
Surányi D. 2006a: Hungary: Where are native plum cultivars. Hung. Agric. Res. 15: (in press)
Surányi D. (szerk.) 2006b: Szilva. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (in press)
Surányi D., Erdős Z. 1998: Szilva. In. Soltész M. (szerk.): Gyümölcsfajta-ismeret és- használat. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 258–287.
Szamota I. 1902-1906: Magyar Oklevél-szótár. MTA, Budapest.
Szikszai Fabriczius B: 1590. Nomenclatura. Czaktornyaj, Debrecen.
Tóth E., Surányi D. 1980: Szilva. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Tóth E., Surányi D., Erdős Z. 1988: A Besztercei szilva változékonysága és klónszelekciója. Kertgazdaság 20: 23–36.
Tóth S. 1991: Első hódító gyümölcsünk: a Besztercei szilva. Természet Világa 122: 508–509.
Viga Gy. 1986: A gyümölcs a népi árucserében. Árucsere és migráció (Herman O. Múz. Kiadv.). 18: 175–195.
Zhang W. S., Liu W. S., Lin P. J., Blanchet P. 1998: Prelimenary report about wild Prunus domestica L. in Xinjiang (Western China). Acta Hort. Hague 478: 347–350. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1998.478.56
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2006 Surányi Dezső
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
