The ’Besztercei plum’ as patriotic and love labour (A historic pomological study)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4444Keywords:
clone subspecies diversity, genetic reserves, plum landscape production, historical ecologyAbstract
The author has examined 17 foreign and 33 Hungarian Besztercei plum clones on the basis of vegetative (leaves) and reproductive (flowers) organs for ten years. 11 characteristics were found adequate to determine stability, identification and differentiation of ’Besztercei plum’ clones. Experiments proved that the clone variants, planted in mixture with other species establish better adaptation possibilities for themselves, than with planting them alone.
Our main conclusions were as follows:
1. The flower peduncle length, the stamen number, the relative stamen number, the petiole length and the average weight of the fruits are appropriate for all three aims.
2. It is advisable to increase diversity – at the level of clones –, since the productivity of the flowers, their yield and their resistance against diseases improves with diversity and does not improve with clear plantation
3. The following clones are different from average clones at this level: Besztercei Tapsony 22, Besztercei Kruft, Besztercei Bt. 2, Besztercei C. 970, Besztercei KD-10, Besztercei Korábbi, Besztercei Quetsche d’Alsace, Besztercei PoΩega™a, Besztercei T. 49, Hauszwetsche Rinklin, Korai Besztercei Cs. 1 and Korai Besztercei Tv. 39.
4. Based on earlier studies, the clones with best resistance against “sharka” virus are the following ones: Besztercei Bt. 2, Besztercei Elvira 17, Besztercei PoΩega™a, Besztercei Prettini, Besztercei Tapsony 22, Besztercei Tejfalusziget 23, Besztercei Wurzelechte, Hauszwetsche Kudin, Hauszwetsche Wolff, Korai Besztercei Tv. 51 and Korai Besztercei Tv. 61. This proves that it is possible to choose more resistant clones with selections.
5. There is a chance for improvement for the autumn ripening clones of Besztercei plum in the South Transdanubian territories, for the early ripening or non-blue color fruit clones (Besztercei and Besztercei former) in the Middle Tisza Valley and along Dráva River, respectively all clone variant of the Besztercei plum in the Upper Tisza Valley In the last case even the historical clone of the species remain.
References
Angyal D. 1925a: Néhány adat a Besztercei szilva eredetéhez. in: Mahács M. (szerk.): Gyümölcstermesztés köt. sajtó alá rend. Pátria Ny., Budapest. pp. 115–118.
Angyal D. 1925b: Árnyékos, nedves fekvésben díszlő gyümölcs- és terméketlen Besztercei szilvafák. Gyümölcstermesztés II. köt. sajtó alá rend. Mahács M. Pátria Ny., Budapest. pp. 106–107.
Anonymus 2001: Besztercei szilva. in: Farnadi É. (szerk.): Hagyományok – Ízek – Régiók 2001. I. köt. Kesztler Marketing Kft., Budapest. pp. 307-309.
Balassa I. 1991: Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Tokaj-Hegyaljai ÁG Borkombinát, Tokaj.
Beythe I. 1583: Stirpium nomenclator pannonicus. Manlius János, Németújvár.
Brózik S. 1960: Csonthéjastermésűek – Szilva-Kajszi. Mezőgazadasági Kiadó, Budapest.
Coman T., Cociu V. 1976: Transmission de la Sharka par le pollen et par les graines. Bull. d’Inform. Sharka 2: 15–21.
Deininger I. 1891: Pflanzenreste der prähistorischen Fundsätte von Lengyel. Georgicon, Keszthely. pp. 1–26.
Harsányi J. 1979: Szilva. in: Gyümölcsfajtáink. Gyakorlati pomológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 184–204.
Gyuró F. 1974: A gyümölcstermesztsés alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Koch K. 1876: Die deutschen Obstgehölze. Enke Verlag, Stuttgart.
Kölcsey F. 1830: A szatmári adózó nép állapotáról. in: Válogatott művei. Szépirodalmi Kiadó, Budapest. pp. 579–590.
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest.
KSH 2002: Gyümölcsös ültetvények Magyarországon, 2001. Összefoglaló adatok. KSH, Budapest.
Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.
Melius Juhász P. 1578: Herbarium. Heltai Gáspárné Műhelye, Kolozsvár.
Mohácsy M. 1956: A szilva termesztése és házi feldolgozása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Rapaics R. 1935: A Besztercei szilva. Magyar Szemle 25: 322–330.
Rapaics R. 1940: A magyar gyümölcs. KMTT, Budapest.
Surányi D. 1982: A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Magvető Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1983: Termesztett szilvafajták klónjainak virágmorfológiai sajátságai. Bot. Közlem. 70: 179–188.
Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1991: A fajta, az alany és a környezet jelentősége a szilvatermesztés fejlesztésében. Doktori értekezés, kézirat. MTA, Budapest.
Surányi D. 1996a: Besztercei szilva klónok vizsgálata I. A hazai és külföldi eredetű klónok pollenjének életképessége és szabadtermékenyülése. Kert. Tud. 28: 52–57.
Surányi D. 1996b: Besztercei szilva klónok vizsgálata II. Korai Besztercei (Tv.) klónok leveleinek és virágainak összehasonlító elemzése. Bot. Közlem. 83: 139–147.
Surányi D. 1996c: Possibility for the determination of plum pox susceptibility with morphological traits on cv. Besztercei szilva clones. Proc. Middle European Meet. ’96 on plum pox. pp. 25–28.
Surányi D. 2004: Native plums of Hungary and traditional utilization of the plum and prune fruits. Grønn Kunnkap 8: 86–90.
Surányi D. 2005: A gyümölcsfaiskolák tájformáló szerepe a régi Magyarországon. Tájökológiai Lapok 3: 1–17.
Surányi D. 2006a: Hungary: Where are native plum cultivars. Hung. Agric. Res. 15: (in press)
Surányi D. (szerk.) 2006b: Szilva. Mezőgazda Kiadó, Budapest. (in press)
Surányi D., Erdős Z. 1998: Szilva. In. Soltész M. (szerk.): Gyümölcsfajta-ismeret és- használat. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 258–287.
Szamota I. 1902-1906: Magyar Oklevél-szótár. MTA, Budapest.
Szikszai Fabriczius B: 1590. Nomenclatura. Czaktornyaj, Debrecen.
Tóth E., Surányi D. 1980: Szilva. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Tóth E., Surányi D., Erdős Z. 1988: A Besztercei szilva változékonysága és klónszelekciója. Kertgazdaság 20: 23–36.
Tóth S. 1991: Első hódító gyümölcsünk: a Besztercei szilva. Természet Világa 122: 508–509.
Viga Gy. 1986: A gyümölcs a népi árucserében. Árucsere és migráció (Herman O. Múz. Kiadv.). 18: 175–195.
Zhang W. S., Liu W. S., Lin P. J., Blanchet P. 1998: Prelimenary report about wild Prunus domestica L. in Xinjiang (Western China). Acta Hort. Hague 478: 347–350. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1998.478.56
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2006 Surányi Dezső
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
