Adatok a bükki nagymezői lólegelő talajviszonyaihoz és a lólegelés hatására bekövetkezett vegetációváltozásokhoz

Autores

  • Nóra Görcs Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Béla Mihály Benyovszky Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Attila Barczi Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Márton Vona Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Ákos Malatinszky Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet,Természetvédelemi Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Károly Penksza Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4369

Palavras-chave:

talajvizsgálat, legeltetés, agyagbemosódásos barna erdőtalaj, cönológia vizsgálat, zavarás

Resumo

A Bükki Nagymező legelőn talajvizsgálatokat végeztünk, az 1994, 2004 és 2005-ben folytatott cönológia vizsgálatokkal mintaterületein, a nyári szálláshelytől távolodva. A vizsgált mintaterületek talajtani felmérése alapján a terület eredeti, tipikus talaja az agyagbemosódásos barna erdőtalaj volt. A területet eredetileg erdő borította. A termőréteg-vastagságok a vizsgált szelvényekben igen nagy értékek között mozgott (60–90 cm). Helyenként a barna rendzina talaj volt a jellemző, és kolluviumok is kialakultak. A nyári szállás közelében lévő feltalajból vett mintákban a magas volt a foszfor- és kálium-tartalom (P2O5 229–321 ppm, K2O 317–537 ppm), amely az állatok túlzott koncentrált jelenlétét jelzi. Az elemfelhalmozások mellett az intenzív taposás hatásaként, a talajok a fellazított talajfelszín intenzívebb eróziója miatt sekélyekké váltak. A legeltetés során a túlzott legeltetés főleg ha túlzott taposással is társul, már a vizsgát 11 év alatt is a növényzet jelentős degradációjához vezetett. A legnagyobb degradáció a lovak nyári szállása közelében és különösen közvetlenül annak kapujánál lévő területen volt kimutatható. Itt a vegetáció teljesen átalakult ruderális növényzetté. A nyári szállástól távolabb lévő gyepekben fajszegényedés volt tapasztalható, emellett a kevésbé legelt területek fajkészletében jelentős változás nem volt megfigyelhető.

Biografia do Autor

  • Nóra Görcs, Szent István Egyetem, Környezet és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    gorcsnori@vipmail.hu

Referências

Bacsó N., Zólyomi B. 1934: Mikroklíma és növényzet a Bükkfennsíkon. Időjárás 1934. 9–10. szám.

Barczi A., Vona M., Bauer N. 2002: Talaj-növény kapcsolatok az olaszfalui Eperkés-hegyen. Bot. Közlem. 89: 33–48

Bádonyi K. 2006: A hagyományos és a kímélő talajmûvelés hatása a talajerózióra és az élővilágra Tájökológiai Lapok 4: 1–16.

Braun-Blanquet, J. 1964: Pflanzensociologie 3. Wien. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2

Buzás I. (szerk.) 1993: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv I. INDA 4231 Kiadó, Budapest, p. 357.

Centeri Cs. 2002a. Importance of local soil erodibility measurements in soil loss prediction. Acta Agronomica Hungarica, 50: 43–51. https://doi.org/10.1556/AAgr.50.2002.1.6

Centeri, Cs. 2002b. The role of vegetation cover in soil erosion on the Tihany Peninsula. Acta Bot. Hung., 44: 285–295. https://doi.org/10.1556/ABot.44.2002.3-4.7

Centeri Cs., Császár A. 2003. A talajpusztulás hatása a tájalakulásra a Tihanyi-félszigeten. Tájökológiai Lapok, 1: 81–85.

Centeri, Cs. Pataki, R. 2005: Soil erodibility measurements on the slopes of the Tihany Peninsula, Hungary. In: A. Faz, Cano, R. Ortiz, Silla., A. R. Mermut (eds.): Advances in GeoEcology 36: 149–154.

Finnern H. (ed.) 1994: Bodenkundliche Kartieranleitung. 4. verbesserte und erweiterte Auflage. Hannover, p. 392.

Malatinszky Á. 2004: Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák a kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65–76.

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. – Növénytermelés 52: 167–184.

Penksza K., Benyovszky B. M., Malatinszky Á. 2005: Legeltetés okozta fajösszetétel változások a bükki nagymező gyepében. Növénytermelés 54: 53–64.

Podani, J.: 1997. Syn-Tax 5.1: New version for PC and Macintosh computers. Coenoses 12:149–152.

Pottyondy Á., Hortobágyi T. C., Penksza K. 2005: A Pannonhalmi Világörökségi terület természetvédelmi hasznosítása, különös tekintettel a botanikai értékekre. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 329–334.

Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Suba J., Kiszelyné, Bakalárné 1982: A bükki Nagymező fokozottan védett (elkerített) területének térképezése tavaszi aspektusban. Abstracta Botanica VII., Budapest

Vojtkó A. (szerk.) 2001: A Bükk hegység flórája. Sorbus 2001 Kiadó, Eger.

Vojtkó A. 2002: Védett növények állományfelmérésének eredményei a Bükk-hegységben. Acta Acad. Paed. Agr. Nova Ser. 20. 161–166.

Vojtkó A., Marschall Z. 1991: Védett növények állományfelmérésének eredményei a Bükk-hegységben. Acta Acad. Paed. Agr. Nova Ser. 20: 161–166.

Vojtkó A., Rózsa S. 1993: Nagymező különböző hasznosítású területeinek botanikai, természetvédelmi értékelése. Eger

Publicado

2007-07-18

Edição

Seção

Tanulmányok, eredeti közlemények

Como Citar

Adatok a bükki nagymezői lólegelő talajviszonyaihoz és a lólegelés hatására bekövetkezett vegetációváltozásokhoz. (2007). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 5(1), 143-150. https://doi.org/10.56617/tl.4369

Artigos Semelhantes

1-10 de 159

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.