Vésztő-Mágorpuszta élőhelytérképezése és környezetgazdálkodási-természetvédelmi értékelése
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4366Palavras-chave:
élőhelytérkép, természetességi értékResumo
A Kőrös-Maros Nemzeti Park területi egysége, Mágorpuszta élőhelytérképezését végeztük el Á-NÉR besorolások alapján. Az élőhely-foltokban megadtuk az előforduló élőhelyek kódjait, jellemzését, részletes fajlistáját (a dominancia viszonyokkal kiegészítve). Ezek alapján elkészítettük a terület élőhelytérképét és élőhelytérkép-alapú tematikus térképeit. Az élőhelytérkép, valamint a foltok fajlistái alapján – több mutatószám és természetességi értékelési módszer felhasználásával – természetességi értékelést is elvégeztünk.
Mágorpuszta jelentős részén, a szikes élőhelyek előfordulása jellemző, melyek között elszórtan alföldi mocsárrétek kisebb kiterjedésû alföldi sztyepprétek is kialakultak. A természetességi állapot jónak ítélhető, számos botanikai szempontból értékes folt került elkülönítésre, a gyomokkal erősen terhelt területek aránya kicsi.
Referências
Artné Lőrinc R. 2004: A természetvédelmi szempontú mezőgazdálkodás földhasználati rendszerének fejlesztése Bonyhád külterületének példáján. Tájökológiai Lapok 2: 109–139.
Bagi I. 1994: Összefüggések a területhasználati módok és a potenciális vegetáció között a Tiszaalpári medencében. Bot. Közlem. 81: 112.
Balogh, Á., Nagy, A., Vona, M., Pottyondy, Á., Herczeg, E., Malatinszky, Á., Penksza, K. 2006: Data to the weed composition of the Southern Trans-Tisza area. Tájökológiai Lapok 4: 139–148.
Biró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4: 357–384.
Bíró M., Tóth T. 1998: A 18–19. század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának a tükrében a Hármas-Körösmentén. Crisicum 1: 18–34.
Borhidi A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Bot. Sci. Hung. 39: 97–181.
Deák J. Á. 2004: Aktuális és tájtörténeti élőhelytérképezés Csongrád környékén. Természetvédelmi Közlemények 11: 93–105.
Deák J. Á., Keveyné Bárány I. 2006: A talaj és növényzet kapcsolata, tájváltozás, antropogén veszélyeztetettség a Dorozsma-Majsai homokhát keleti területén. Tájökológia Lapok 4: 195–210.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) 1997: A magyarországi élőhelyek leírása, határozója és a Nemzeti élőhely-osztályozási Rendszer. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer II. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.
Herczeg E. 2005: Botanikai vizsgálatok kunhalmok dél-tiszántúli löszgyepein. Kanitzia 13: 45–54.
Herczeg E., Pottyondy Á., Penksza K. 2005: Cönológiai vizsgálatok eltérő gazdálkodású dél-tiszántúli löszgyepekben. Tájökológiai Lapok 3: 259–265.
Herczeg E., Barczi A., Penksza K. 2006a: Examinations on the correlation between soil and plants in grasslands of the South-east Hungary (floristacasl summary and the vegetation of Sáp kurgan). Tájökológiai Lapok 4: 95–102.
Herczeg, E., Malatinszky, Á., Kiss, T., Balogh, Á., Penksza, K. 2006b: Biomonitoring studies on salty pastures and meadows in south-east Hungary. Tájökológiai Lapok 4: 211–220.
Hotváth F., Dobolyi Z. K., Morschhauser T., Lőkös L., Karas L., Szedahelyi T. 1995: A magyar flóra datbázis 1.2
Kapocsi J. 1997: Vésztői Holt-Sebes-Körös, Cifra-ági-holtág növényzete. Szarvas.
Kapocsi J., Domán E., Bíró I., Forgács B., Tóth T. 1998: Florisztikai adatok a Körös-Maros Nemzeti Park illetékességi területéről. Crisicum 1: 75–83.
Kiss T., Malatinszky Á., Penksza K. 2006: Comparative coenological axaminations on pastures of the Great Hungarian Plain I. (horse and cattle pasture near Hódmezővásárhely). Tájökológiai Lapok 4: 339–346.
Kovácsné Láng E., Török K. (szerk.) 1997: Növénytársulások, társuláskomplexek és élőhelymozaikok. Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III. MTM, Budapest.
Molnár Zs. 1997: The land-use historical approach to study vegetation history at the century scale. In Tóth E., Horváth R. (eds.): International conference on Research, Conservation, Management. Aggtelek, Conference Proceedings Vol. I./VII. pp. 345–354.
Molnár Zs., Biró M. 1996: A Pitvarosi-puszták és környékük vegetáció- és tájtörténete a Középkortól napjainkig. Natura Bekesiensis 2: 65–97.
Molnár Zs., Biró M. 1997: Vegetation history of the Kardoskút area (SE-Hungary) I.: History of the steppes from the Middle Ages to the present. Tiscia 30: 15–25.
Müller G. 1977: A Vésztő környéki erdők régen és ma. Békés megyei Term. véd. Évk. Békéscsaba. 2: 119–139.
Nagy A., Balogh Á., Penksza K. 2005: Összehasonlító élőhely vizsgálatok dél-tiszántúli és veresegyházi területeken a természetességi állapotok alapján. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 307–311.
Nagy A., Penksza K. 2006: élőhely-értékelési lehetőségek dél-tiszántúli és veresegyházi területeken természetességi mutatók alapján. Tájökológiai Lapok 4: 115–125.
Penksza K. 1999: A KMNP Mágor-puszta és környékének, továbbá békés megye szórvány löszgyepfoltjainak és egyéb értékes területeinek botanikai feltárása. Szarvas.
Rakonczay J. 1988: Az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálati lehetőségei alföldi példákon. Alföldi Tanulmányok, pp. 59–77.
Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi értékének becslése. Abstr. Bot. 12: 1–23.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.
Szabó M., Tímár G., Győri H. 2004: A Csicsói-holtág (Alsó-Csallóköz) kialakulása és fejlődése - a tájhasználat és a vizes élőhelyek változásai. Tájökológiai Lapok 2: 267–286.
Vona M., Penksza K., Kristóf D., Helfrich T., Centeri Cs. 2006: A galgahévízi láprét felszínborítási viszonyainak változása légifotók elemzése alapján. Tájökológiai Lapok 4: 407–416.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2007 Nagy Anita, Penksza Károly
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
