Tájtörténeti kutatások a Pesti-síkság északi részén
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4132Palavras-chave:
Alföld, Pesti-síkság, tájtörténet, tájváltozás, tájökológiaResumo
A Pesti-síkság északi részén (a főváros agglomerációjában) az ember tájalakító hatása fokozottan érvényesül. Tájtörténeti kutatásunk szűkebb vizsgálati területén, a Sződrákosi-patak vízgyűjtőjén az elmúlt két évszázadban a lakónépesség közel tízszeresére, a beépített területek kiterjedése pedig tizenegyszeresére nőtt. A szántók összterülete ezzel a tendenciával párhuzamosan a 18. század végétől a 20. század közepéig fokozatosan nőtt, majd a 20. század végére csökkenést mutat. A különböző természetes és természetközeli élőhelyek közül a legnagyobb veszteséget a száraz gyepek, legelők szenvedték el: az I. Katonai felmérés és 1959 között huszadára csökkent arányuk. Ezt követően azonban ellentétes trend indult: a felhagyott szántókon regeneráció figyelhető meg. A nedves gyepek, kaszálók aránya az I. Katonai felmérés óta hetedére csökkent, elsősorban az állatállomány visszaesése és a patak menti területek megművelése folytán (zöldség- és epertermesztés stb.). A gyümölcsösök és szőlők területe a 20. század közepéig másfélszeresére növekedett, majd ezt követően csökkenés mutatkozott. Az erdők kiterjedése háromszorosára nőtt az I. Katonai felmérés óta, ez azonban elsősorban a tájidegen erdősítéseknek (akác, erdei és fekete fenyő), és nem a természetes regenerációnak köszönhető. A lecsapolások, beszántások következtében a lápok, mocsarak a 19. század második felére érték el legkisebb kiterjedésüket (mindössze 0,4%), a 20. század végére viszont a patak menti földművelés felhagyása miatt arányuk jelentős mértékben nőtt (közel 3%-ra, azonban eredeti állapotukhoz képest fajszegények és gyakran jelennek meg bennük inváziós növények). Az állóvizek összfelülete napjainkban a legnagyobb, mivel az elmúlt évtizedekben számos tavat alakítottak ki a vízgyűjtőn horgászati célra. Táj- és természetvédelmi szempontból az egyik legnagyobb problémát az egykor összefüggő természetes és természetközeli élőhelyek feldarabolódása, elszigetelődése jelenti. Ez kedvezőtlenül hat a táj regenerálódó képességére, gátolva a szükséges tájrehabilitációs intézkedések eredményességét.
Referências
Bél M. 1730: Pest megyéről. Szabó B. (ford.), Pintér E-né (jegyz. és kieg.) 1977. Pest Megyei Múzeumi Füzetek, Szentendre.
Borovszky S. 1910: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I-II. Országos Monográfia Társaság, Budapest.
Fényes E. 1851: Magyarország geographiai szótára mellyben minden város, falu és puszta betürendben körülményesen leiratik. Nyomtatott Kozma Vazulnál, Pesten.
Galgóczy K. 1876: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Történelmi, föld- s természetföldrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és újkori leírás. I. köt. A megye múltja. Weiszmann, Budapest.
Galgóczy K. 1877: Pest, Pilis és Solt törvényesen egyesült megye monographiája. Történelmi, föld-s természetföldrajzi, közhatósági, társadalmi, nemzetgazdasági, régi és újkori leírás. III. köt. A megye részletes leírása. Weiszmann, Budapest, pp. 130–133, 137–141, 154–155.
Horváth L. 1995: Veresegyház története 1945-ig. I. kötet. Veresegyház Nagyközség Polgármesteri Hivatala. pp. 248, 263, 274, 279, 302, 321–322, 337, 354–355.
Horváth M. F. 1999: Veresegyház a 21. század küszöbén. Veresegyház, CEBA Kiadó, Budapest, pp. 14–15, 57, 59.
Jankó A., Oross A. 2004: Az Első Katonai Felmérés (1782–1785). HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára, Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM.
Kiss L. 1988: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 2. bőv., jav. kiad. II. kötet. MTA, Budapest, p. 753.
Kollerffy M, Jekelfalussy J. (szerk.) 1882: A Magyar Korona országainak helységnévtára. Az Orsz. M. Kir. Statisztikai Hivatal felülőrködése mellett. Budapest.
Krenedits S., Tatár S. 2001: A veresegyházi tavak története és élővilága. Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület, Veresegyház, pp. 8–9.
Makkai L. 1958: Pest megye története 1848-ig. In: Dercsényi D. (szerk.): Pest megye műemlékei. I. kötet, Budapest
Malatinszky Á. 2005: Fogyatkozó zöldterületek az agglomerációban. Agglomeráció 2:1.
Márkus F. 2002: Értékvédő gazdálkodás erdeinkkel, természeti értékeinkkel. In: Pálvölgyi T., Nemes Cs., Tamás Zs. (szerk.): Vissza vagy hova – Útkeresés a fenntarthatóság felé Magyarországon. Tertia, Budapest, pp. 243–249.
Pásztor P. 1994: Veresegyház és Szada Pest megyei falvak története, Pszicholingva, Szada.
Penksza K., Ádám Sz., Csontos P., Vona M., Malatinszky Á. 2008: Signs of environmental change as reflected by soil and vegetation on sandy areas in the Carpathian Basin. Cereal Research Communications 36(Suppl.): 1063–1066.
Penksza K., Vona M., Malatinszky Á. Csontos P., Centeri Cs. 2007: Kárpát-medence középső homoki területén kialakult Festuca pseudovaginata gyepek cönológiai és talajtani vizsgálatai. V. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium tanulmánykötete pp. 377–383.
Szaszkóné S. A. 1988 (szerk.): Magyarország történeti helységnévtára. Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság. 1773–1808. KSH, Budapest, pp. 50–51, 64–65, 68–71, 74–77.
Tatár S. 2001: Botanikai és ökológiai vizsgálatok a veresegyházi Malom-tó úszólápjain. –Szakdolgozat, ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék (kézirat).
Tatár S. 2005: Vizes élőhely ökológiai állapotromlásának jelei és társadalmi, gazdasági következményei – a veresegyházi Malom-tó példáján. Magyar Hidrológiai Társaság 22. Országos Vándorgyűlésének CD-kiadványa, Nyíregyháza, 2005. július 6–7.
Tatár S. (szerk.) 2008: Agglomerációs füzetek I. Civil szervezetek a budapesti agglomeráció fenntarthatóságáért. Tavirózsa Egyesület és EMLA Egyesület, Veresegyház.
Tatár S., Sándor Cs., Milutinovits L., Ercsényi M. 2006: Veresegyház és térsége tájtörténete – Ember és természet kapcsolata az elmúlt két évszázadban. Tavirózsa Egyesület, Veresegyház, pp. 23, 26.
Torma I. (szerk.) 1986: Pest megye régészeti topográfiája. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 364, 509, 524, 531.
Vályi A. 1796–1799: Magyar országnak leírása: mellyben minden hazánkbéli vármegyék, városok, faluk, puszták; uradalmak, fábrikák, huták, hámorok, savanyú, és orvosló vizek, fördöházak, nevezetesebb hegyek, barlangok, folyó vizek, tavak, szigetek, erdök, azoknak hollételek, földes urok, fekvések, történettyek, külömbféle termésbéli tulajdonságaik, a betüknek rendgyek szerént feltaláltatnak. I–III. köt., Buda, pp. I.: 259, 571, II.: 249, 625, III.: 181, 425.
Vinnai Zs., Czéh L. 1993: Váchartyán község. Rövid helytörténeti leírás, Váchartyán.
VAHAVA projekt 2003-2006. Összefoglalás. VAHAVA projekt Tudományos Tanácsa, pp. 13–14, 24–29.
Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal (OMKSH) 1897: A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája. I. kötet. Budapest
KSH 1988: Földterület. Községsoros adatok. 1895–1984., Budapest
KSH 2000: Földhasználat Magyarországon a 2000. évben. Településsoros adatok, Budapest
KSH 2003: A Magyar Köztársaság helységnévtára 2003, Budapest
Levéltári iratok
PML V. 1161. C/a 1. 1890–1899: Veresegyház képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1891. szept 10., 1891. szept. 24., 1891. dec. 31., 1892. okt. 6., 1893. okt. 8., 1897. ápr. 6., 1897. május 17., 1897. szept. 23., 1899. május 29.
PML V. 1161. C/a 2. 1900–1906: Veresegyház képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1903. május 24.
PML V. 1161. C/a 3. 1906–1912: Veresegyház képviselőtestületi közgyűlés jegyzőkönyvei. 1907. dec. 2.
Térképek
I. Katonai Felmérés 1782–1785. M: 1:28 800. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára
II. Katonai Felmérés 1810–1866. M: 1:28 800. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára
III. Katonai Felmérés1872–1884. M: 1:25 000. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtára
Pest megyében fekvő s M(éltóságos) Váczi püspök és T(ekintetes) N. Váradi káptalan javaihoz tartozó Veresegyház határának térképe 1857. Pest Megyei Levéltár
Pest megyében fekvő Veresegyház Helység tagosított határának térképe 1864. Pest Megyei Levéltár
Topográfiai térkép 1959. Magyar Néphadsereg Vezérkara. M: 1:25 000
Topográfiai térkép 1989. HM Térképészeti Kht. M: 1:25 000
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2009 Tatár Sándor, Sándor Csaba, Ercsényi Márta, Milutinovits László
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
