Adatok az Öreg-Bakony tájtörténetéhez
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4106Palavras-chave:
Bakony, tájtörténet, erdei állattartás, erdőhasználatResumo
Hajdani határhasználatunk és az egykori táj a mainál jóval színesebb és diverzebb volt. Egy adott terület tájtörténetének kutatása során tárulnak fel előttünk azok a folyamatok, hatások, amelyek eredményeként a mai állapot létrejött. Nincs ez másképpen a Kárpát-medencét egykor borító kiterjedt, zárt erdőségekkel sem. Az élőhely-átalakítás során jelentős mértékben visszaszorultak az erdők, megváltozott használatuk, így habitusuk is. Hazánk egyik legnagyobb zárt erdőtömbje a Bakony, amelynek kiterjedése jelentős mértékben csökkent az elmúlt 500–1000 évben és amelynek mező- és erdőgazdálkodási hagyományai lassan eltűnnek a termelés intenzívvé, illetve belterjessé válásával. Az Öreg- vagy Magas-Bakony hagyományai hűen reprezentálják az egykori Bakony szokásait. A makkoltatás, az erdők legeltetése, a fák lombjának felhasználása takarmányozásra, vagy akár az erdei avar gyűjtése mindennapos volt még a XIX. századi állattartásban is. Az egyes, a fára, mint nyers- és fűtőanyagra épülő iparágakról pedig a vizsgált terület földrajzi helynévi anyaga tanúskodik.
Referências
Bartha D. 2003: Történelmi erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány. 2003. évf./12 szám.: 90–102.
Centeri Cs., Malatinszky Á., Vona M., Bodnár Á., Penksza K. 2007: State and sustainability of grasslands and their soils established in the Atlantic-Montane zone of Hungary. Cereal Research Communications 35: 309–312. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36
Eckhart F. 1922: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest.
Fényes E. 1847: Magyarország leírása. Pesten.
Földes J. 1895: A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon, s annak megoldása erdőgazdasági úton. Budapest.
Galgóczi K. 1884: Mezei gazda népszerű vezérkönyve a mostani viszonyokhoz alkalmazva. 5. kiadás. Budapest.
Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Akadémia Kiadó, Budapest.
Hudi J. 1998: Pénzesgyőr: Egy bakonyi község múltja és jelene. Veszprém.
Kenéz Á. 2008: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a Pénzesgyőr–Hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő.
Kenéz Á., Saláta D., Szabó M. 2006: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási viszonyainak feltárása. TDK dolgozat, Gödöllő.
Kiszel V., Malatinszky Á. 2007: Breuer László (Sumi) (1965–2006) szakmai életútja. Tájökológiai Lapok 5: 1–4.
Malatinszky Á., Barczi A., Penksza K. 2004: Tájértékelési és tájvédelmi terepgyakorlat vizsgálati eredményei a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőn (Magas–Bakony). I. Magyar Tájökológiai Konferencia Tanulmánykötete, Szirák. p. 64.
Malatinszky Á., Penksza K. 2004: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values in the Putnok Hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23: 205–212.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.
Mészáros Gy.: Hamuzsír készítésének története hazánkban különös tekintettel a Bakonyra. Kézirat. Országos Erdészeti Egyesület könyvtára, Kéziratok. 103 p.
Oroszi S. 1995: Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdészettörténeti Közlemények 17: 1–171
Oroszi S. 2005: Az erdélyi Mezőség fásítása és egyéb közérdekű erdőtelepítések kérdése. Erdészettörténeti Közlemények 67: 90–99.
Paládi-Kovács A. 2001: Magyar Néprajz. II. kötet. Budapest.
Pesty F. 1880: Az eltűnt régi vármegyék I-II. Reprint, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Könyvértékesítő Vállalat közös kiadása. Budapest. I.
Petercsák T. 1992: Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század). Studia Folkloristica et ethnographica 30.Debrecen.
Petercsák T. 2003: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Eger.
Rómer F. 1860: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Nyomatott Sauervein Gézánál Győrött.
Szabó M. 2008: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő botanikai feltárása. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő. 55 p.
Tagányi K. 1896: Magyar erdészeti oklevéltár. I–III. Budapest.
Takács L. 1976: Egy irtásfalu földművelése. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Vajkai A. 1959: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Varga A. 2008: Fáslegelők és legelőerdők egykori és mai vegetációdinamikája. Kitaibelia 13: 195.
Viga Gy. 1986: Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi kismonográfiák 23. Miskolc.
Wallner E. 1942: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földrajzi Közlemények 70(1). In Oroszi S. (szerk.) 2006 Bakonyi erdők, bakonyi évszázadok, válogatás kétszáz év írásaiból. Veszprém. pp. 65-69.
VeML (Veszprém Megyei Levéltár): XXI. 103. 306/1. Hudi János és tsai. véderdejének rendszeres gazdasági üzemterve.
Adatközlők:
Liebisch ex verb.: Liebisch Katalin, 80 éves pénzesgyőri lakos
Pacher ex verb.: Pacher Károly, 70 éves pénzesgyőri lakos
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2009 Saláta Dénes
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
