Gyeptakarmány-termesztéstől a természetvédelmi gyepgazdálkodásig, gyepértékek, gyepértékelések

Autores

  • Károly Penksza Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Szilárd Szentes Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.
  • Julianna Tasi Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gyepgazdálkodási osztály, 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4085

Palavras-chave:

gyepgazdálkodás, legeltetés, kaszálás, takarmányozás

Resumo

Az áttekintő dolgozattal a gyepgazdálkodás egyes jelentős területeinek eredményeit, kutatási irányait a természetvédelmi célpontokra koncentrálva mutatjuk be, nem teljes monográfikus igénnyel, hanem a megjelölt területekhez fűződő, első sorban hazai irodalmi vonatkozásokkal. Az áttekintés a kezdetekre visszanyúlva napjainkig tart, közel 400 irodalmi felsorolással, ami még inkább hangsúlyozza a téma aktualitását, jelentőségét és szerves kapcsolatát más tudományterületettel is.

Biografia do Autor

  • Károly Penksza, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter Károly utca 1.

    levelező szerző
    penksza@gmail.com

Referências

Adler P. B. Hauenroth W. K. 2000 Livestock exclusion increases the spatial heterogeneity of vegetation in Colorado shortgrass steppe. Applied Vegetation Science 3: 213-222. https://doi.org/10.2307/1479000

Alexy M., Nagy G., Gundel J. 2003a: Grassland in a pig producion system. Optimal Forage System for Animal Production and the Environment. Vol. 8. Grassland Science Science in Europe. 26-28. May 2003. Pleven, Bulgaria, pp. 279-282.

Alexy M., Nagy G., Gundel J. 2003b: Outdoor rearing of gilts. Book of Abstrats of the Annual Meeting of the Eurpoean Assotiation for Animal Production, 31. August- 3. September 2003. Rome, Italy, p. 379.

Alexy M., Nagy G., Gundel J. 2004a: Pig production responses to a grasslandbsed outdoor system. Land Use Systems in Grassland Dominated Regions. Grassland Science in Europe, No 9. proc. Of 11th EGF Symposium 21-24. June 2004. Luzern, Switzerland. pp. 1122-1124.

Alexy M., Nagy G, Gundel J. 2004b: Süldők etológiai megfigyelése szabadtartásban. Agrártudományi Közlemények 13: 9-15. https://doi.org/10.34101/actaagrar/13/3373

Ángyán J., Tardy J., Vajnáné Madarassy A. (szerk.) 2003: Védett és érzékeny természeti területek mezőgazdálkodásnak alapjai, Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Antal Z, Juhász L. 2008: Determining soil reaction values and nature conservation value categories for grass production model based grazing. Cereal Research Communications 36: 975-978.

Antal Zs., Huzsvai L. 2007: Előkészítő vizsgálatok védett gyepterületek produkciójának modellezéséhez. Agrártudományi Közlemények 26: 64-69. https://doi.org/10.34101/actaagrar/26/3058

Aradi E. Margóczi K., Krnács Gy. 2007: Gyepmaradványok védelme és kezelése: a dél-kiskunsági semlyék példáján. Természetvédelmi Közlemények 13: 179–186.

Avasi Z. 1999a: Az alföldi sziki gyepek védett és gyógynövényei. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 55–62.

Avasi Z. 1999b: Gyepek diverzitásának és takarmányozási értékének összefüggései. Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok ’99 DATE, Debrecen.

Bagi I. 1987: Statisical relationships between the ordination of coenological releves and characteristic indicator values. Acta Bot. Sci. Hung. 33: 199–210.

Bagi I. 1989: A Gypsophila muralis L. kiskunsági szikeseken való előfordulásának talajtani okai és természetvédelmi vonatkozásai. Bot. Közlem. 76: 51–63.

Bajnok M., Rostás M., Tasi J. 2000: Néhány legelő és rét növényzetének értékelése a takarmányozás szempontjából. Állattenyésztés és takarmányozás, Herceghalom 49: 247–256.

Balázs F. 1943: A növénycönológia szerepe a gyepek értékelésében. Növterm. Kut. Szolg., Kolozsvár 4: 1–19

Balázs F. 1949: A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. Agrártudomány, Budapest, 1: 26–35.

Balázs F. 1960: A gyepek botanikai és gazdasági értékelése. A Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia Kiadványai, 8:3–23.

Bánszki T. 1990: Gyepek tápelemtartalmának változása. Az állattenyésztés fejlesztéséért. DATE, Debrecen, pp. 97–101.

Bánszki T. 1992a: Az istállótrágyázás hatása öntözött sovány csenkeszes gyepen. Növénytermelés 41: 351–364.

Bánszki T. 1992b: NPK és Ca+Mg trágyázás szikes talajú, öntözött Festuca pseudovina gyeptípuson. Növénytermelés 41: 443–454.

Bánszki T. 1993: NPK és Mg-trágyázás hatása a homoki gyepek termésének mennyiségére és minőségére. Növénytermelés 42: 63–72.

Bánszki T. 1995: NPK műtrágyázás hatása telepített csomós ebír gyepekben. Növénytermelés 44: 519–533.

Bánszki T. 1996: NPK műtrágyázás eredményei telepített gyepen. Növénytermelés 45: 167–180.

Barczi A. 1995: A Tihanyi-félsziget talajtérképezése és a talajokban bekövetkezett változások leírása a talajtérképek alapján. Szakdolgozat, Gödöllő.

Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113–126.

Barczi A. (szerk.) 2006: Agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés az Európai Unióban és Magyarországon (folyamatelemzés, helyzetértékelés, jövőkép és fejlesztési stratégiavázlat). ROP.3.3. Pályázat támogatásával készült Tananyag, Gödöllő.

Barczi A., Füleky Gy., Gentischer P., Néráth M. 1998: Soils and agriculturall and use in Tihany. Acta Agronomica 46: 225–235.

Barczi A., Joó K. 2000: Kurgans: Historical and ecological heritage of the Hungarian Plane. Multifunctional Landscapes pp. 199–200.

Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth M. 1996–97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta. Bot. Sci. Hung. 40: 3–21.

Barcsák Z. 2004: Biogyep-gazdálkodás. Mezőgazdasági Kiadó, Bupapest.

Barcsák Z., Kertész I. 1986: Gazdaságos gyeptermelés és gyephasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barcsák Z., Kertész I. 1990: Gyeptermesztés és gyephasznosítás. Gödöllő.

Barcsák Z., Baskay T. B., Prieger K. 1978: Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Barcsák Z., Kispál T., Mezősi L. 1989: Use of on Esophageal Fistula for Study the Grazing and Selective Ability of Sheeps. Anim. Husbandry and Nutrition, pp. 537–541.

Barcsák Z., Szemán L., Tasi J. 2003: Fűízletességi (preferencia) vizsgálat Limousine és Hereford húsmarhákkal. EU konform mezőgazdaság és álelmiszerbiztonság, SZIE Gödöllő-DE Debrecen. Proceedings, I. pp. 260–267.

Bartha S. 2001: Életre keltett mintázatok. A JNP modellekről. In: Oborny B. (ed.): Teremtő sokféleség. Emlékezések Juhász-Nagy Pálra. Acad. Press, Budapest, pp. 61–95.

Bartha S. 2007: A vegetáció leírásának módszertani alapjai. In: Horváth A., Szitár K. (szerk.): Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetőségei. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 92–113.

Bartha S 2008: Mikrocönológai módszerek a táji vegetáció állapotváltozásának vizsgálatára. Tájökológia Lapok 6: 229–245.

Bartha S., Kertész M. 1998: The importance of neutral-models in detecting interspecific spatial associations from ’trainsect’ data. Tiscia 31: 85–98.

Bartha S., Campatella G., Canullo R., Bódis J., Mucina L. 2004: On the importance of fine-scale spatial complexity in vegetation restoration. Int. J. Ecol. Environ. Sci. 30: 101–116.

Bartha S., Czárán T., Podani J. 1998: Exploring plant community dynamics in abstract coenostate spaces. Abstracta Botanica 22: 49–66.

Bartha S., Horváth A., Virágh K., Molnár E., Illyés E., Türke I. 2006: Mikrocönológiai monitorozás –módszertani vizsgálatok. Bot. Közlem. 93: 126.

Bartha D. 1995: Ökológiai és természetvédelmi jelzőszámok a vegetációs értékelésben. Tilia 1: 170–184.

Bartha D., Bilkó A., Kovács G. 1994: Degradáltságvizsgálatok a Kőszegi Hegységben. In: Bartha D. (szerk.): A Kőszegi-hegység vegetációja. Sopron, pp. 183–197.

Baskay Tóth B. 1966: Legelő- és rétművelés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bedő S. 1994: A legelőfű táplálóértékének alakulása a legeltetési időszakban Gödöllői Gyepgazdálkodási Ankét, Gödöllő, pp. 19–22.

Bedő S., Póti P. 1999: A kecske takarmány és táplálóanyag szükséglete. In: Kukovics S., Jávor A. (szerk): A kecskeágazat jelene és jövője. 6. Debreceni Állattenyénytési Napok, Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége, Herceghalom, pp. 79–88.

Bedő S., Barcsák Z., Barcsákné Tóth G. 1994: A telepített fűfajok táplálóértékének alakulása különböző fejlődési állapotban. Természetes állattartás 4: 59–66.

Bedő S., Nikodémusz E., Póti P., Tőzsér J. 2002: Az anyajuhok tejtermelési jellemzői és a legelő táplálóanyag ellátottsága között megfigyelt összefüggések. XXIX. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 3–4., p. 85.

Belényesi M., Centeri Cs., Grónás V. 2002: A térinformatika alkalmazásának lehetőségei a fenntartható földhasználat tervezésében. Acta Agraria Kaposvariensis 6: 185–194.

Benyovszky B. M., Penksza K. 2002: A N–műtrágyázás optimális szintje a kedveltség szempontjából egy isaszegi lólegelőn. Növénytermelés 51(4): 509–512.

Benyovszky B. M., Penksza K., Romvári Gy., Barcsák Z. 1995: Különböző mértékben legelt területek összehasonlító vizsgálata a bükki Nagymezőn. Előadáskivonatok: A fenntartható fejlődés időszerű kérdései a mezőgazdaságban, Georgikon napok, Keszthely, pp. 333–338.

Benyovszky B. M., Penksza K., Figeczky G., Nagy J. 1996: Lólegelőként hasznosított természetes gyepek cönológiai viszonyai. A “Lippai János” tudományos ülésszak előadásai és poszterei. Budapest, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, tudományos ülésszak közleményei, pp. 147–150.

Benyovszky B. M., Hausenblasz J., Penksza K., Szemán L. 1998: Adatok a lólegelők ízletességének megítéléséhez (növényfajok és a N műtrágya hatásának vizsgálata) Mosonmagyaróvár, pp. 1363–1369.

Benyovszky B. M., Hausenblasz J., Barcsák Z., Szemán L., Penksza K. 1999: Lólegelők táplálóanyag szolgáltató képességének vizsgálata. – Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 15. Többirányú gyephasználat szaktanácsadási alapjai II. Agroökológia – Gyep – Vidékfejlesztés. Debrecen, pp. 177–182.

Benyovszky B. M., Hansenblasz J., Penksza K. 2001: „Lólegeltetés, ahogyan a lovak látják“ – lólegelők és a szénák gyepnövényeinek kedveltségi vizsgálata. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai pp. 230–237.

Benyovszky B. M., Hausenblasz J., Szemán L., Penksza K. 2007: Lovak takarmányainak kedveltségi vizsgálataiból. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára – Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 153–159.

Béri B. 1989: A legeltetés hatása tejhasznosítású tehenek termelési mutatóira. Tormay B. Tud. Ülés, Debrecen, pp. 89–98.

Béri B. 1992: A legeltetés biológiai hatása. Természetes Állattartás. Szolnok, pp. 295–303.

Béri B., Vajna T.-né Czeglédi L. 2004: A védett természeti területek legeltetése. In: Nagy G., Lazányi J. (szerk): Gyepgazdálkodás. Gyepek az agrár és vidékfejlesztési politikában. DE ATC, Debrecen, pp. 50–59.

Bernáth J. 1993: Vadon termő és termesztett gyógynövények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Bíró J. 1928: A legelőgazda könyve. FM-kiadvány.

Bittera A M. 1935: Rét és legelő. Köztelek Gazdasági Könyvtár, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest.

Bodó I. 1997: A legeltetés jelentősége a géntartlékok fenntartásában. DGYN 14: 77–80.

Bodó I. 2005: Legeltetés a táj- és környezetvádelemben. In: Jávor A. (szerk.): Gyep-Állat-Vidék-Kutatás-Tudomány. DE ATC, Debrecen, pp. 106–112.

Borhidi A. 1991: A magyar flóra magatartás típusai II. Magyar Ökológus Kongresszus Abstract, Keszthely, p. 22.

Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartásformái. A KTM Term. Hiv. és a JPTE Kiadványa. Pécs.

Borhidi A. 1995: Social behavior types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian Flora. Acta bot. hung. 39(1-2): 97–181.

Bölöni J., Horváth A., Illyés E., Kun A., Molnár., Szabó., Viszló L. 2008: Természetvédelmi szempontú gyephasznosítás. Budapest.

Bremness L. 1998: Fűszer- és gyógynövények. Egyetemi Nyomda, Budapest.

Buchgraber K. 1997: Grundfutterqualität – die Voraussetzung einer leistungsgerechten Milchviehfütterung. Landkalender 1997. Leopold Stocker Verlag, Graz. pp. 113–118.

Burtis G. Y., Phillips C. J. C. 1987: The effect of herbage surface water and the provision of supplementary forage on intake and feeding behavior of cattle. Grass and Forage Sci. 42: 259-264. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1987.tb02114.x

Bus I., Tasi J. 2008: Természetvédelmi célú gyepkezelés a Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893) kiskunsági élőhelyén. AWETH 4: 822-828

Campetella G., Canullo R., Bartha S. 2004: Coenostate descriptors and spatial dependence in vegetation - derived variables in monitoring forest dynamics and assembly rules. Community Ecology 5: 105-114. https://doi.org/10.1556/ComEc.5.2004.1.10

Centeri Cs., Malatinszky Á., Vona M., Bodnár Á., Penksza K. 2007: State and sustainability of grasslands and their soils established in the atlantic-mountain zone of Hungary. Cereal Research Communications 35: 309-312. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36

Clark J., Kat C., Sanhirasegaram K. 1974: The dry-matter production, botanical copmosition, in vitro digestibility and protein percentage of pasture layers. J. Brit. Grasl. Soc. 29: 179-184. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1974.tb01248.x

Cremene C., Groza G., Rakosy L., Schileyko A. A., Baur A., Erhardt A. Baur B. 2005: Alterations of steppe like grasslands in Eastern Europe: a threat to regional biodiversity hotspots. Conservation Biology 19: 1606-1618. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2005.00084.x

Czeglédi L., Béri B., Rátonyi T., Mihók S. 2002: Szarvasmarha legeltetés hatása a szikes talajra. In: Nagy J. (szerk): Eu konform mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság, DE ATC pp. 170-175.

Csányi S. 1989: Egyszerű módszer a gímszarvas-állomány minimális létszámának becslésére. Vadbiológia 3: 49-55.

Csányi S. 1999: A gímszarvas-állomány terjeszkedése az Alföldön. Vadbiológia 6: 43-48.

Csányi S. 2003. Szarvasállomány és szarvasgazdálkodás a statisztikák alapján. A vadgazdálkodás időszerű kérdései 1. Gímszarvas. A vadgazda 2(6): 10-22.

Csányi S., Tóth P. 2000: Populáció-rekonstrukció alkalmazása a hazai gímszarvas-állomány létszámának meghatározására. Vadbiológia 7: 27-37.

Csizi I. 2003: A hasznosítási módok hatása a növényi összetételre, a termésre és a juh eltartóképességre extenzív kezelésű gyeptársulásban. Agrártudományi Közlemények 10. különszám.

Csízi I., Monori I. 2008: Túlérett juhtrágya hatása ecsetpázsitos szikes rét első növedékének növényállomány összetételére és hozamára. Gyepgazd. Közlem. 6: 29-32.

Dános B. 1992: Gyógynövényismeret I-III. Diákkönyvtár, Semmelweis, Budapest.

Deák B., Tóthmérész B. 2007: A kaszálás hatása a Hortobágy Nyírőlapos csetkákás társulásában. Természetvédelmi Közlemények 13: 179-186.

Dent J. W., Aldrich D. T. A. 1968: Systematic testing of quality in grass varieties. 2. Effect of cutting date, season and environment. J. Brit. Grassl. Soc. 23: 13-19. https://doi.org/10.1111/j.1365-2494.1968.tb00545.x

Dér F. 1995: A legeltetéses állattartás lehetőségei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. pp. 119-121.

Dér F., Marton I. 2001: A gyephasználat kérdései. In: Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. pp. 269-274.

Dér F., Babinszky M., Stefler J. 1991:Az állatok termelése a legelőn. Természetes Állattartás, Hódmezővásárhely, pp. 83-91.

Dér F., Makray S., Stefler J., Gombos S., Vanyur G. 1995: Gyephasznosítás hagyományos és újabb lehetısége. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományi Egyetem kiadványa. pp. 15-18.

Dér F., Marton I., Németh T., Pásztor L., Szabó J. 2003: A szántóföldi növénytermesztés és a gyepgazdálkodás helyzete és kilátásai az EU- csatlakozás után. Nemzeti Fejlesztési Hivatal, Budapest, pp. 83-142.

Dér F., Stefler J. 2008: Prognózisok a gyepterületek hasznosításának várható alakulásáról. Gyepgazd. Közlem. 6: 9-12.

Dohy J. 1994: A természetes állattartás időszerű kérdései. DGYN 12: 26-32.

Dorner B. 1923: Rétek és legelők művelése és termésfokozása. Athenaeum.

Drezner I. 1927: Az újkori zöldmezőgazdálkodás, Kertész Nyomda, Budapest.

Dwayne R. B., Mertens D. R. 1995: Quality related charasteristics of forages. In: BARNES R. F. et al. (eds.): Forages, The Science of Grassland Agriculture. Iowa State University Press, Ames, Iowa, USA, pp. 83-96.

Dyrness C. T., Youngberg C. T. 1966: Soil-vegetation relationships within the ponderosa pine type in the central oregon pumice region. Ecology 47: 122-138. https://doi.org/10.2307/1935750

Ellenberg H. 1950: Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie I. Unkrautgemeinschaften als Zeiger för Klima und Boden. Ulmer, Stuttgart.

Ellenberg H. 1952: Landwirtschaftliche Pflanzensoziologie II. Wiesen und Weiden und ihre standortliche Bewertung. Ulmer, Stuttgart.

Ellenberg H. 1974: Zeiger der Gefäßpflanzen Mitteleuropas. Scripta Geobotanica pp. 1-97.

Ellenberg H., Weber H. E., Düll R., Wirth W., Werner W., Paulissen D. 1991: Zeigerwerte von Pflanzen in Mitteleuropa. Scripta Geobotanica 18., Goltze Vrt. Göttingen.

Enyedi Z. M., Ruprecht E., Deák M. 2008: Long-term effects of the abandonment of grazing on steppe-like grasslands. Applied Vegetation Science 11: 53-60. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2008.tb00204.x

Frame J. 1981: Herbage Mass. In: HOGSON J. et al. (eds.): Swar Measurements, Handbook. BGS, Huerley, Maidenhead, UK. pp. 39-70.

Frame J. 1992: Improved Grassland Management, Farming Press Ipwich, UK.

Tóth G., Németh T., Gaál Z. (szerk.) 2007: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely 2007. november 22-23. Országos konferencia kiadványa. MTA TAKI. Budapest. pp. 39-44.Gibb M. J., Huckle C. A., Nuthall R., Rook A. J. 1997: Effect of sward surface height on intake and grazing behavior by lactating Holstein Friesian cows. Grass and Forage Sci. 52: 309–321.

Gill M., Beever D. E., Osbounr D. F. 1989. The feeding value of grass and grass products. Grass, its production and utilization. In: Holmes W. (ed.): Blackwell Scientific Pubications, Oxford, London, pp. 89–129.

Grant S. A. 1981: Sward components. In: Hodgson J. et al. (eds.): Sward measurements handbook Britisch Grassland Society. pp. 71–92.

Grime J. P. 1988: Comparative Plant Ecology. Unwin Hyman, London, Boston, Sydney, Welligton. https://doi.org/10.1007/978-94-017-1094-7

Grime J. P. 1979: Plant Strategies and vegetation Processes. John Wiley anc Sons. Chichester, New York, Brisbane, Toronto.

Gronás V. 2001: Szántóföldi növénytermesztés által kiváltott talajerózió becslése az EPIC-EROTÓP módszerrel egy védett természeti területen. Növénytermelés 49: 14-35.

Grónas V., Barczi A. 2000: A Tihanyi-félsziget gazdálkodási struktúrájának változása és jelenlegi felépítése. Agrártörténeti Szemle 42: 123-139.

Grónás V., Centeri Cs., Magyari J., Belényesi M. 2006: Agrár-környezetgazdálkodási programok bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére. Tájökológiai Lapok 4: 277-289.

Grónás V., Lőrinczi R. 2001: Die Modellierung der landwirtschaftlichen Flächennutzung auf der Halbinsel Tihany (Nationalpark Plattensee - Oberland) in Ungarn mit geografischen Informationssystemen (GIS). Natur und Landschaft 76. Jahrgang p. 534.

Gruber F. 1962: A korszerű rét- és legelőgazdálkodás gyakorlata. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Gulyás L. 1996: Magyar hidegvérő csikók növekedésének vizsgálata születéstől választásig. Állattenyésztés és tak. 6: 481-493

Gulyás L. 1997: alternatív hasznosítási lehetıségek a lótenyésztés területén. Szaktanácsadási füzetek. Állattenyésztés és tak., Herceghalom, pp. 41-53.

Gulyás L., Varga P., Kiss Cs. 2007: A magyar hidegvérű csikók növekedésnek vizsgálata. AWETH 3: 13-26.

Győry Z., Alapi K. 2003: A Felső-Tisza ártéri legelőinek ásványianyag-tartalma. Gyepgazd. Közlem. 1: 32-34. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10503

Gyüre P., Nagy G., Mihók S. 2003: A gyepek szerepe a ludak takarmányozásában. Agrártudományi Közlemények 10. különszám

Gyüre P., Nagy G., Mihók S. 2004: A gyeptakarmány szerepe a lúdnevelésben. In: Agrártudományi Közlemények 13. különszám.

H. Marrs R., Proctor J. 1979: Vegetation and soil studies of the enclosed heathlands of the Lizard peninsula, cornwall. Vegetacio 41:121-128. https://doi.org/10.1007/BF00121425

Haraszti E. 1973: Az állat és a legelő. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Haumann P. 1998: Biotope conservetion with ruminants in Germany: the example of goats on shrub-infested slopes. In: 2nd LSIRD Conference on Livestock production in the Europen LFAs, Bray, Ireland, pp. 186-196.

Herman O. 1909: A magyarok nagy ősfoglalkozása. Hornyányszky.

Holmes W. 1989: Grazing management. In: Grass: Its Production and Utilisation, Second Edition, Blackwell Scientific Publications, Oxford.

Horn P. 1988: Új hústermelő állattenyésztési ágazat a gím szarvas-tenyésztés. Állattenyésztés és takarmányozás 37: 105-112.

Horn P. 1996: A gyephasznosítás lehetőségei nagyvadtenyésztéssel, különös tekintettel a gímszarvasra. DGYN 13: 107-110.

Horn P., Dér F. 1997: A gyepre alapozott - nem hagyományos - állattartás lehetőségei Magyarországon. DGYN 14: 99-104.

Horn P., Dér F., Nagy J. 2001: A szarvastenyésztés lehetőségei különös tekintettel gyephasznosításra. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. pp. 212-215.

Horn P., Dér F., Nagy J. 2006: Farmon tartott gímszarvasok táplálóanyag-szükségletének kielégítése legelőn. Hazai és nemzetiközi tapasztalatok. Gyepgazd. Közlem. 4: 7-12. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10371

Horn P., Stefler J., 1990. Hagyományos és új állattenyésztési ágazatokban rejlő lehetőségek az eltérő ökológiai, piaci adottságok kihasználására. Állattenyésztés és Takarmányozás 39: 27-43.

Huchens T. 2003: What do goats graze? In: Forages News, University of Kentucky, Princetown, USA.

Iversen J. 1936: Biologische Pflanzentypen las Hilfsmittel in der Vegetationsforschung. - Levin und Munksgaard, Kopenhagen.

Janovszky J. 1998: A gyepgazdálkodás helyzete, fejlesztésének lehetőségei. Mezőgazdasági Kutató-Fejlesztő KHT különkiadványa, Szarvas.

Jávor A. 1993: A tejelő keresztezett juhok legelőn tartása. In: Vinczeffy I. (szerk.): Legelő- és gyepgazdálkodás, Mezőgazdasági Kiadó, pp. 73-74.

Jávor A. 1994: A tejelő keresztezett juhok legeltetése. Természetes Állattartás 4: 13-47.

Jávor A. 1999: Juhok és legeltetés. DGYN 15: 173-176. https://doi.org/10.1023/A:1008359723515

Jávor A., Kukovics S. 1996: A megváltozott juhászat legelőigénye a megváltozott viszonyok között. DGYN 13: 105-106.

Jefferies, R. L., Willis, A. J. 1964: Studies on the calcicole-calcifuge habit. I. Methods of analysis of soil and plant tissues and some results of investigations on four species. J. Ecol. 52: 121-138. https://doi.org/10.2307/2257787

Juhász-Nagy P. 1959: A Beregi-Sík rét-, legelőtársulásai. Acta Univ. Debrecen. 4: 195-228.

Kádár I. 1992: A növénytáplálás alapelvei és módszerei. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete. Budapest.

Kádár I. 2006: Műtrágyahatások vizsgálata a 2. éves telepített gyepen. Termés és elemtartalom. 6. Gyepgazd. Közlem. 4: 95-107. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10383

Kahmen S., Poschlod P. Schreiber K. F. 2002: Conservation management of calcareous grasslands. Changes in plant species composition and response of functional traits during 25 years. Biological Conservation 104: 319-328. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00197-5

Kakuk T., Schmidt J. 1988: Takarmányozástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 429-442.

Károlyi R. 1905: Rét- és legelőmívelés. Franklin Nyomda, Budapest.

Kárpáti B. , Sarudi Cs., Csorbai A., Marton I. 2004: A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis 8: 33-49.Kárpáti L. 2001: A gyepek természetvédelmi jelentősége. In: Nagy G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17: 57–60.

Kárpáti L. 2007: Természetvédelem és állattenyésztés. Magyar Mezőgazdaság 48: 5–6.

Kárpáti I. 1978: Magyarországi vizek és ártéri szintek növényfajainak ökológiai besorolása. Keszthelyi Agrártudományi egyetem Kiadványa 20: 1–62.

Kárpáti I. et. al 1968: Magyarországon elterjedtebb rudeális gyomnövények synökológiai besorolása. A keszthelyi Agrártudományi Főiskola Közleményei 10: 1–40.

Kelemen J. 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezeléséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó.

Klapp E. 1955: Fläheanschätzung oder Ertragsanteilschätzung auf Grünland? Z. Ackt. Pflbau, Berlin, 100: 26–30.

Klapp E. 1956: Wiesen und Wieden. Paul Parly, Berlin.

Klapp E., Boeker P., König F., Stählin A. 1953: Wertzahlen der Grünlandpflanzen. Grünland 2: 38–40.

Kota M., Vinczeffy I. 1974: A gyep beltartalmi értékei. DATE Közleményei 19: 71–124.

Kota M., Benedek Á., Vinczeffy I. 1994: A gyep élettani értéke. Természetes Állattartás 4: 67–76.

Kota M., Kovács B., Vinczeffy I. 1997: Elemtartalom gyógyhatású gyepnövényekben. DGYN 14: 51–56.

Kota M., Vinczeffy I. 1993: Fűkeverékek tápértékének összehasonlítása. Természetes Állattartás 3: 109–118.

Kota M., Vinczeffy I., Kovács B., Győri Z. 1991: A gyep tápértéke. Természetes Állattartás, Hódmezővásárhely, pp. 63–68.

Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. 1993: A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen, pp. 159–169.

Kovács M. 1955: A Gödöllő-Máriabesnyői rétek botanikai felvételezése, ökológiai és gazdasági szempontok figyelembevételével. Agrártud. Egy. Agron. Kar Kiadv. 1: 1–24.

Kovács M. 1964: Der Ökologische Feuchtegrad als Kriterium zur Beurteilung von Grünlandstandorten, ein Verleich bodenkundlicher und vegetationskundlicher Standortmerkmale. – Dissertationes Botanicae, Berlin – Suttgart 32–33: 104–242.

Kovács M. 1966: Die wirkung der geomorphologischen (expositionsbedingten) mikroklimatischen und bodenfaktoren auf die entwicklung des standortes der azidophilen wälder im Mátra-Gebirge. Acta Bot. Sci. Hung. 12: 293–324.

Kovács M. 1969: Pflanzenarten und Pflazengesellschaften als Anzeiger des Bodenstickstoffs. Acta Bot. Sci. Hung. 15: 101–118.

Kovács M. 1970: Transektuntersuchung der Gradienten der ökologisichen Heterogenität in kontakten Gesellschaften innen is hiányzik valamiBodenfaktoren und horizontale Zonation. Acta Bot. Sci. Hung. 16: 117–142.

Krehl A. 1997: Verhaltan von Ziegen und Schafen in der Weidehaltung. Diplomarbeit, FG Int. Nutztierzucht u. –haltung, Univesitat Gesamthochschule Kasel, Witzenhausen.

Kukovics S., Németh T. 2007: A kecsketartásban alkalmazott gyephasználat A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára. Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 153–159.

Kukovics S., Jávor A. 1997a: Juh nélkül nem megy. Legeltetéses Állattartás, Debrecen, pp. 87–90.

Kukovics S., Jávor A. 1997b: Juh nélkül nem megy II. Gyep és juh. In: Magyar juhászat 2: 8.

Kun A., Ruprech E., Bartha S., Szabó A., Virágh K. 2007: Az Erdélyi Mezőség kincse: a gyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia 12: 93–104.

Kunzmann G. 1989: Der Ökologische Feuchtegrad als Kriterium zur Beurteilung von Grünlandstandorten, ein Vergleich bodenkundlicher und vevegetationskundlicher stardortmerkmale. Dissertations Botanicae, Berlin-Stuttgart, pp. 16–31, 127–166, 197–243.

Kunzmann G. 1990: Üderprüfung der Ellenberg`schen Feuchtezahlen az Hand Bodenkundlicher Parameter auf grünlandstandorten in Mittelhessen. Verhandlungen der Gesellshaft für Ökologie 19: 386–397.

Küchbauch W., Voigtländer G. 1979: Veränderungen des Zellinhaltes, der Zellwandzusammensetzung und der Verdaulichkeit von Knaulgras (Dactylis glomerata L.) und Luzerne (Medicago x Martyn) während des Wachstums. Z. Acker- und Pflanzenbau 148: 455–466.

Labuda J. M., Kováč 1966: Adatok a csomós ebír (Dactylis glomerata L.) vegetáció folyamán megnyilvánuló tápértékváltozásainak tanulmányozásához. Agrártudományi Egyetem Közleményei, Gödöllő, pp. 167–175.

Láng I. 1974: A környezetvédelem nemzetközi és hazai vonatkozásai. Gödöllő.

Láng I. 1992: A gyep szerepe a változó mezőgazdaságban. Természetes Állattartás 2: 13–26.

Láng I. 1996: A gyep és a környezet kapcsolata. DGYN 13: 25–26.

Láng I. 1997: A gyep szerepe a biodiverzitás megőrzésében. DGYN 14: 133–135.

Lapis M., Felföldi J., Koch K. 2003: "Gyepterületek különböző állatfajokkal történő hasznosításának gazdaságossága" Gyepgazdálkodási Közlemények 1: 55-60. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10510

Lavorel S., Touzard B., Leberton J. D., Clément, B. 1998: Identifying functional groups for response to disturbance in an abandoned pasture. Acta Oecologia 19: 227-240. https://doi.org/10.1016/S1146-609X(98)80027-1

Lavrenko E. M., Karamysheva Z. V. 1993: Steppes of the former Soviet Union and Mongolia. In: Coupland R. T. (ed.): Ecosystems of the World, 8B. Natural Grasslands. Eastern Hemisphere and Resumé, pp. 3-59.

Luoto M., Pykälä J., Kuussaari M. 2003: Decline of landscape-scale habitat and species diversity after the end of cattle grazing. Journal of Natural Conservation 11: 171-178. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00052

Makedos I. D., Papanastasis V. P. 1996: Effect of NP fertilisation and grazing intensity on species composition and herbage production in a Mediterranean Grassland and land use system. 16th EGF Meeting 1: 103-108.

Makó A., Tóth G., Máté F., Hermann T. 2007: A talajtermékenység becslése a változati tulajdonságok alapján In: Tóth T., Tóth G., Németh T., Gaál Z. (szerk.) 2007: Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ. Keszthely 2007. november 22–23. Országos konferencia kiadványa. MTA TAKI. Budapest. pp. 39–44.

Makray S., Dér F., Hancz Cs., Stefler J. 1996: Gyepen nevelt hidegvérű csikók hústermelésének mennyiségi és minőségi jellemzői. Természetes állattartás 5: 5–8.

Malatinszky Á. 2002: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában. In: Hartman M. (szerk.) 2002: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest. pp. 51–56.

Malatinszky Á. 2003: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában Dél-Gömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium tanulmánykötete pp. 43–47.

Malatinszky Á. 2004: Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2: 65–76.

Malatinszky Á. 2005: Traditional landscape management preserving botanical values in North-East Hungary. International Association of Landscape Ecology, Landscape Research and Management papers, www. landscape-ecology.org

Malatinszky Á. 2008: Relationships between cultivation techniques, vegetation, pedology and erosion on extensively cultivated and abandoned agricultural areas in the Putnok Hills. Acta Agronomica Hungarica 56: 75-82. https://doi.org/10.1556/AAgr.56.2008.1.8

Margóczi K. 2001: Gyepek természetvédelmi értékei. In: Nagy G. et al. (szerk.): Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. DGYN 17: 61–65.

Margóczi K. 2003: A bugaci puszta legeltetett és nem legeltetett részének összehasonlítása a vegetáció természetessége szempontjából. In: Jávor A. (szerk.): Legeltetéses állattartást! DE ATC, pp. 145–150.

Máté F. 2003. Az aranykoronától a D-e-Meter számokig. In: Földminősítés és földhasználati információ. In: Gaál Z., Máté F., Tóth G. (szerk.): 145–152. Keszthely.

Máthé I. 1954: Rétek és legelők, valamint a gyepszakaszok botanikai problémái. MTA. Agrártudományok Osztályának. Közleménye 5: 405–417.

Máthé I. 1956: Vegetációtanulmányok a nógrádi flórajárás területén, különös tekintettel rétjeinek, legelőinek ökológiai viszonyaira. MTA. Agrártudományok Osztályának. Közleménye 7: 1–56.

Mátrai K., Katona K., Szemethy L., Orosz Sz. 2002: A szarvas táplálékának mennyiségi és minőségi jellemzői a vegetációs időszak alatt egy alföldi erdőben. Vadbiológia 9: 1–9.

Mátrai K., Szemethy L. 2000: A gímszarvas szezonális táplálékának jellegzetességei Magyarország különböző élőhelyein. Vadbiológia 7: 1–9.

Mátrai K., Szemethy L., Tóth P., Katona K., Székely J. 2003: Avegetáció jellemzői és a szarvas területhasználata közötti összefüggések egy alföldi erdőségben. Vadbiológia 10: 26–35.

Mátrai G-né. 1984: Az őz (Capreolus capreolus L.) téli táplálékösszetételének meghatározása mikroszövettani határozókulcs alapján. Doktori Értekezés, Gödöllő.

Matus G., Tóthmérész B. 1990: Study of the vegetation on a sandy grassland ater goose breeding: a prelyminary study. Acta Bot. Hung. 39: 51–70.

Matus G., Tóthmérész B. 1995: Pioneer phase of succession in a ruderal weed community. Acta Bot. Hung. 39: 51–70.

Mcnaughton S. J. 1979. Grazing as an optimization process: grass-ungulate relationship in the Serengetti. The American Naturalist 113: 691-703. https://doi.org/10.1086/283426

Meers T. L., Bell T. L., Enright N. J., Kasel S. 2008: Role of plant functional traits in determining vegetation composition of abandoned grazing land in north-eastern Victoria, Australia Journal of Vegetation Science 19: 515-524. https://doi.org/10.3170/2008-8-18401

Mihók S. 1989: Ajánlások a húsludak gyepkímélő legeltetéséhez. Tormay Emlékülés DATE, Debrecen, pp. 99–108

Mihók S. 1993: A ló legeltetése. DGYN 11: 205–221.

Mihók S. 1995: A lólegelők követelményei. Gyepgazdálkodási Szakülés. A Debreceni Agrártudományim Egyetem kiadványa pp. 101–104.

Mihók S. 1996: A lólegelők követelményei. DGYN 13: 101–104.

Mihók S. 1997a: A ludak szakszerű legeltetése. DGYN 14: 105–108.

Mihók S. 1997b: Termesztett gyomnövények használhatósága lúdtakarmányként. Állattenyésztés és Takarmányozás 4: 243-250.

Mihók S. 2005: Az állattenyésztés és a gyepgazdálkodás kapcsolata. In: Jávor A. (szerk): Gyep-állat-vidékkutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 55-62.

Mihók S., Nagy G. 1991: A lúd legeltetése. Természetes Állattartás, Hódmezővásárhely, pp. 99-110.

Milchunas D. G., Lauenroth W., 1993: Quantitative effects of grazing on vegetation and soils over a global range of environments. Ecol. Monogr. 6: 327-366. https://doi.org/10.2307/2937150

Milchunas D. G., Sala O. E., Laurenroth W. K. 1988: A generalized model of grazing by large herbivores on grassland community structure. The American Naturalist 132: 87-106. https://doi.org/10.1086/284839

Mitchley J., Xofis P. 2005: Landscape structure and management regime as indicators of calcareous grassland habitat condition and species diversity. Journal of Natural Conservation 13: 171-183. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2004.12.001

Morand-Fehr P., Owen E., Geiger-Reverdin S. 1991: Feeding behaivour of goats at the trough. In: Goat nutrition, EAAP Publication No. 46., Pudoc, Wageningen, pp. 3-12.

Morand-Fehr P. 2005: Recent developsment in goat nutrition and application: A review. Small Ruminant Research 60: 25-43. https://doi.org/10.1016/j.smallrumres.2005.06.004

Mucsi I. 1993: A legelő és a juh harmonikus együttélése. Természetes Állatartás 3: 177-184.

Mucsi I. 2003: A gyep és az állati termék előállítás kapcsolata. DGYN 18. Természetes Állattartás 6. Gyepgazdálkodás 2001, Debrecen, pp. 29-33.

Nagy G. 1990: A nádképű csenkesz takarmányértéke ősszel. Csukás emlékűlés. DATE Kiadvány, Debrecen, pp. 102-107.

Nagy G. 1991: Eltérő intenzitású gyepek tápértéke. A legelő az emberiség szolgálatában, Debrecen, pp. 166-174.

Nagy G. 1993: Gyepesítési módok alapjai. In: Vinczeffy I. (szerk.): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest 162-174.

Nagy G. 1996: A gyep gyakoribb védett növényei. Természetes Állattartás, Kaposvár, pp. 65-68.

Nagy G. 2003: A gyepterületek mezőgazdasági értékének meghatározása. In: Jávor A. (szerk.): Legeltetéses állattartást! DE ATC, pp. 271-280.

Nagy G. 2004: A gyepgazdálkodásra ható gazdasági-társadalmi környezet. Gyepgazdálkodás 2003, DGYN 19: 7- 21.

Nagy G. 2005a: A gyepek fontossága a vidékfejlesztésben. Gyep-állat-vidék-kutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 77-85.

Nagy G. 2005b: A simple theorical model for calculating agrcultural value of grasslands. In: O'Mara et al. (eds.): XX. International Grassland Congress: offered papers, Wageningen Academic Publischers, p. 893.

Nagy G. 2006: Fűfélék tavaszi felődésének jellemzői. Gyepgazd. Közlem. 4: 89-93. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10382

Nagy G. 2007a: Spring phenological development and nutritive value of brome grass. Grassland Science in Europe No 12. proc. Of 14th EGF Symposium, Gent, Belgium 3-5 September 2007, pp. 78-81.

Nagy G. 2007b: A nádképű csenkesz tavaszi fenológiai fejlődése és beltartalma. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve - tanulságai a mai gyakorlat számára - Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 93-99.

Nagy G. 2008: A gyephasznosítási lehetőségek sokoldalúsága. Gyepgazd. Közlem. 6: 5-8.

Nagy G., Mihók S. 1992: Grazing geese on permanent and seede pastures. Proceredings of the 14th General Meeting of the European Grassland Federation, Lathi, Finnland, pp. 303-306.

Nagy G., Vinczeffy I. 1993: A gyep hasznosítása. In: Vinczeffy I. (szerk.): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest, pp. 223-229.

Nagy G., Dér F., Szemán L. 2001: Nemzetközi irányzatok a gyepgazdálkodásban. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 18., Természetes állattartás 6: 15-28.

Nagy G., Pető K. 2001: A lábon álló gyepek termésének mérése. Állattenyésztés és Takarmányozás, 50: 139-154.

Nagy G., Szász F., Ferencz G. 1996: Ecologycal consraints in continuous setstocking in Eastern Hungary, In: Parente G. et al. (eds.): Grassland and land use systems, 16th EGF Meeting, pp. 123-126.

Nagy Z., Vargyas Cs. 1988: Gyepnövénytermesztés - Gyeptakarmány-hasznosítás. Szombathely, 1-554.

Naveh Z., Whittaker R. H. 1979: Structural and floristic diversity of shrublands and woodlands in Northern Israel and other mediterranean areas. Vegetatio 41: 171-190. https://doi.org/10.1007/BF00052445

Noy-Meir I., Gutman M. Kaplan Y. 1989: Responses of mediterranean grassland plants to grazing and protection. Journal of Ecology 77: 290-310. https://doi.org/10.2307/2260930

Ócsag I. 1992a: A csikónevelés technológiája. DGYN. DATE, pp. 199-204.

Ócsag I. 1992b: A lófélék természetes tartása. Természetes Állatartás 2: 57-62.

Olff H. Ritchie M. E. 1998: Effects of herbivores on grassland plant diversity. Trends in Ecology and Evolution 13: 261-265. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(98)01364-0

Orr D. M. 1980: Effects of sheep grazing Astrebla grassland in central western Queensland, Australia: 1. Effect of grazing pressuer and livestock distribution. Australian Journal of Agricultural Research 31: 797-806. https://doi.org/10.1071/AR9800797

Pais I. 1980: Mikrotápanyagok szerepe a mezőgazdaságban. Mezőgazdasági Kiadó.

Pálinkás I. 1997: Intenzív művelésű gyepek fehérje- és rosttartalmának vizsgálata. Legeltetéses állattartás. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 14. DATE, Debrecen, pp. 47-50.

Pálinkás I., Szűcs I., Liebmann L. 1996: Gyepek hasznos energiatartalma. Természetes állattartás 5: 17-20.

Parson A. J. Williams T. E. 1989: The geass plant. In: Holme W. (eds.): Grass, its production and utilization. Second edition, Blackwell Scientific Publications, Oxford, pp. 7-23.

Pearse A. J. Drew K. R. 1998: Ecologycally sound management. Aspect of modern sustainable deer farming systems. Advances in Deer biology. 4th International Deer Biology Congress Kaposvár, pp. 73-80.

Peco B., Sánchez A. M. Azcárate F. M. 2006. Abandonment in grazing systems: Consequences for vegetation and soil. Agriculture, Ecosystems and Environment 113: 284-294. https://doi.org/10.1016/j.agee.2005.09.017

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Gyimóti G., Centeri Cs. 1994: Changes in the vegetation of Tihanyi-félsziget (Tihany peninsula, near lake Balaton, Hungary) as a result of treading and grazing. Proceedings of International Conference, Antropization and Enverinment of rureal settlements Flora and Vegetation, Sátoraljaújhely, 22-26. August 1994, pp. 99-105.

Penksza K., Benyovszky B. M., Káder F., Dóczi Á., Tóth S. 1998: Changes in the species composition of grassland instudy area near Sóly, (Bakony mountains, Hungary) due to sheep-grazing. Ecological Aspects of Grassland Management, 17th EGF Meeting, pp. 499-502.

Penksza K., Barczi A., Néráth M., Pintér B. 2003: Hasznosítási változások következtében kialakult regenerációs esélyek a Tihanyi-félsziget gyepeiben az 1994 és 2002 közötti időszakban. Növénytermelés 52: 167-184.

Penksza K., Benyovszky B. M., Malatinszky Á. 2005: Legeltetés okozta fajösszetétel változások a bükki nagymező gyepében. Növénytermelés 54: 53-64.

Penksza K., Tasi J., Szentes SZ. 2007a: Eltérő hasznosítású Dunántúli középhegységi gyepek takarmányértékeinek változása. Gyepgazd. Közlem. 5: 1-8. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10356

Pettit N. E., Forend R. H., Ladd P. G. 1995: Grazing in remnant woodland wegetation: Changes in species composition and life form group. Journal of Vegetation Science 6: 121-130. https://doi.org/10.2307/3236263

Póti P., Pajor F., Láczó E. 2007: Különböző legeltetési módok hatása a gyepnövényzetre és az anyajuhok kondíciójára. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve - tanulságai a mai gyakorlat számára - Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 193-196.

Précsényi I. 1975. Szikespusztai rét növényzetének produktivitása. Biológiai Tanulmányok 4. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Purgar D. D., Šindrak Z., Vokurga A., Primorac A., Bolarič S. 2008: Soil assessment based on botanical composition on habitats of autochtronous pupulations of red clover (Trifolium pratense L.) Cereal Research Communications 36: 1727-1730.

Pykälä J., Luoto M., Heikkinen R. K. Kontula T. 2005. Plant species richness and persistence of rare plants in abandoned semi-natural grasslands in northern Europe. Basic and Applied Ecology 6: 25-33. https://doi.org/10.1016/j.baae.2004.10.002

Radics L., Seregi J. 2005: Ökológiai szemléletű termékelőállítás. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest.

Rath M., Peel S. 2005: Grassland in Ireland and the UK. In: Mc Gilloway D. A. (ed.): Grassland: a global resource, Wageningen Academic Publishers, pp. 13-27.

Rázsó I. 1906: A rét és legelőmívelés kézikönyve. Nitsmann Nyomdája, Győr.

Renzhong W., Ripley E. A. 1997: Effect of grazing on a Leymus chinensis grassland on the Sonnen plain of north-eastern China. Journal of Arid Environments 36(2): 307-318. https://doi.org/10.1006/jare.1996.0214

Réti J. 1906: A legjobb takarmányfüvek termesztéséről. Gámán Nyomdája, Kolozsvár.

Robson M. J., Parson A. J., Williams T. E. 1989: Herbage production: grasses and legumes. In: Holmes W. (ed.): Grass production and utilization. BGS, Blackwell Scientific Publications, Oxford-London, pp. 7-88.

Robson M. J., Ryle G. J. A., Woledge J. 1988: The grass plant its form and function. In: Jones M. B., Lazenby A (eds.): The Grass Crop. The physiological basis of production.: Chapmín and Hall. London, pp. 25-84. https://doi.org/10.1007/978-94-009-1187-1_2

Ruprecht E., Kun A., Szabó A. 2003: Száraz gyepek térbeli mintázatainak összehasonlítása az Erdélyi- Mezőségen. Múzeumi Füzetek 12: 91-113.

Sala O. E. 1988: The effect of herbivory on vegetation structure. In: Werger M. J. A., van der Aart P. J. M., During H. J., Verhoeven J. T. A. (eds.): Plant form and vegetation structure, pp. 317-330.

Sala O. E., Lauenroth W. K., Mcnaughton S. J., Rusch G. Xinshi Zhang A. 1996: Biodiversity and ecosystem functioning in grasslands. In: Mooney H. A., Cushman J. H., Medina E., Sala O. E., Schulze E. D. (eds.): Functional roles of biodiversity: A global perspective, pp. 129-149.

Saláta D., Szabó M., Kenéz Á., Malatinszky Á., Demény K., Breuer L. 2007: Adatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok 5: 19-25.

Sás Gy. 1999a: A legeltetés haszna a tyúkfélék tartásában. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 187-190.

Sás Gy. 1999b: A víziszárnyasok és a legelő kapcsolata. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 191-194.

Schmidt J. 1996: Takarmányozástan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Schmidt J. 2003: A takarmányozás alapjai. Mezőgazdaság Kiadó, Budapest.

Seabloom E. W., Reichman O. J. 2001: Simulation models of the interactions between herbivore foraging strategies, social behavior, and plant community dynamics. The American Naturalist 157: 76-95. https://doi.org/10.1086/317009

Simon T. 1988: A hazai edényes flóra természetvédelmi értékének becslése. Abstracta Botanica 12: 1-23.

Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Simon T. 2000: A magyar edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest.

Simon T. 2004: Gyeptársulások indikációi. Gyepgazdálkodási Közlemények 2: 25-27. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10459

Sleper A. D., Bruckner R. C. 1995: The Fescues. In: Barnes R. F. et al. (eds.): Forages volume I. An Introductin to grassland Agriculture, Iowa State Unyversity press, Ames, Iowa, USA, pp. 345-356.

Soó R. 1964: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I. Akadémia Kiadó, Budapest.

Soó R. 1980: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve VI. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Stebler E. G., Schröter C. 1982: Beitrage zur Kenntnis der Matten und Weiden der Schweiz. Landwirtsch. Jahrb. der Schweiz 6. Zürich.

Stefler J., Nagy G., Dér F., Vinczeffy I. 2000: Különböző adottságú gyepek hasznosítási lehetőségei húsmarhatartással. Állattenyésztés és Takarmányozás 6: 194-509.

Stefler J., Vinczeffy I. 2001: Környezet- és természetvédelmi igényeket is szolgáló extenzív állattartási rendszerek létrehozása. In: Kovács F., Kovács J., Banczerowsky J.-né. (szerk.): Lehetőségek az agrártemelés környezetbarát fejlesztésében. MTA Agrártuományok Osztálya, pp. 64-87.

Stein K. 1987: Die Vegetation Als Indikator der Nährstoffversorgung Ein Vergleich intensiv and extenziv gedüngter Grünlandstandorte. Mitteilgn. Dtsch. Bodenkundl. Gesellsch. 53: 299-304.

Steiner J. J., Grabe D. F. 1986: Sheep grazing effects on subterranean clover (Trifolium subterraneum) Development and seed production in western Oregon (USA). Crop Science 26: 367-372. https://doi.org/10.2135/cropsci1986.0011183X002600020032x

Steinshamn H., Gronmyr F., Tweit H. 2001: Seasonal changes in botanical composition a fan organically managed pasture. International Occusional Symposium of the European Grassland Federation. Organie Grassland Farming, Wirzenhausen.

Stockdale C. R. 1986: Factors affecting the productivity of irrigated annulal pastures: 2. Defoliation by dairy cows. Australian Journal of Experimental Agriculture 26: 305-314. https://doi.org/10.1071/EA9860305

Süle Sz., Penksza K., Turcsányi G., Malatinszky Á., Herczeg E., Pottyondy Á., Vona M., Sümegi A. 2006: Antropogén zavarások következtében kialakult változások dolomitgyepekben, különös tekintettel a legeltetésre. Növénytermelés 56: 117-184.

Szabó F. 1981: Lápi legelőn tartott húshasznú szarvasmarhák ásványianyag-ellátottsága. Georgikon Napok kiadványában. Keszthely.

Szabó F. 1984: Lápterületi gyepek táplálóértékének, hozamának és állateltartó képességének vizsgálata, különös tekintettel a húsmarhatartásra. A Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 26/2: 57.

Szabó F. 1986: Lápterületi legelőkön tartott, különböző magyar tarka és hereford génarányú húsmarhaállományok technológiai tűrőképességének összehasonlító vizsgálata. A Keszthelyi Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei 28/1.

Szabó F. 1993: Lápterületi gyepekre alapozott húsmarhatenyésztés néhány eredménye. In: Vinczeffy I. (szerk.): Természetes állattartás 3. Tudományos és termelési tanácskozás. Mosonmagyaróvár, 1993. május 21-én., Debrecen: DATE, pp. 93-96.

Szabó F. 1996: Lápterületei gyepekre alapozott húsmarhatartás néhány eredménye. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok 13. (Gyepgazdálkodási Szakülés a Magyar Tudományos Akadémián 1995. november 23-án.) Debrecen, pp. 93-95.

Szabó F. 1998: Húsmarhatenyésztés. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Szabó F. 2000: Lápterületi gyepek hasznosítása húsmarhatartással. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. MTA Tudományos Tanácskozás Budapest, 2000. április 14. kiadványa pp. 1-6.

Szabó F. 2001: Lápterületi gyepek hasznosítása húsmarhatartással. Gyepgazdálkodásunk helyzete és kilátásai. Debreceni Gyepgazdálkodási Napok kiadványa, Debrecen pp. 201-207.

Szabó F., Tőzsér J. 2002: Legelőre alapozott húsmarhatartás. Legelőgazdálkodásunk helyzete és lehetőségei. MTA Gyepgazdálkodási Bizottsága, MAE Állattenyésztők Társasága, MAE Gyepgazdálkodási Társasága tudományos tanácskozása. MTA Budapest, 2002. november 25.

Szabó I. 1979: Adatok a kérődzők ízválogatásához. ATEK, Mosonmagyaróvári Mg. Tud. Kar Közleményei 21: 25-38.

Szabó I., Kercsmár V., H. Szőnyi É. 2006: A Jaba-menti (Ságvár) száraz legelők értékelése. Gyepgazd. Közlem. 4: 63-72. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10378

Szabó I., Kercsmár V., H., Szőnyi É. 2008: Löszpusztarét összehasonlító értékelése fenyérfű (Botriochloa ischaemum) dominanciával a Jaba-völgyben. Gyepgazd. Közlem. 6: 55-61.

Szabó L. Gy. 2000: Teadrogok fitoteráiában. Pécs-Baksa.

Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Szemán L., Malatinszky Á. 2007: Studies on botany and environmental management relations on a wooded pasture between Pénzesgyőr and Hárskút villages. Cereal Research Communications 35: 1133-1136. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.242

Szabó P. 1992: A sertések legeltetése. Természetes állattartás 2: 309-316.

Szabó P. 1993a: A sertés legeltetése. Legeltetéses Állattartás, Debrecen, pp. 239-246.

Szabó P. 1993b: Előnyök a sertés legeltetésében. Természetes Állattartás 3: 185-190.

Szabó P. 1999: "Régi-új" lehetőségek a sertéstartásban. DGYN 15: 183-186.

Szatai Zs., Dér F. 2007: Műtrágyázott és műtrágyázatlan gyepterületek táplálóanyag tartalmának, valamint termőképességének összehasonlítása. Acta Agraria Kaposváriensis 11: 75-82.

Szemán L. 1985: A domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének vizsgálata. Gödöllő, Gödöllői Tudományos Napok, p. 41.

Szemán L. 1990: Domb- és hegyvidéki gyepek termőképességének javítási lehetőségei. Kandidátusi értekezés. Gödöllő.

Szemán L. 1991: Gyephozamnövelés újratelepítéssel. Tudományos Tanácskozás. In.: "Természetes állattartás". Hódmezővásárhely, pp. 119-122.

Szemán L. 1994: A rét és legelőgazdálkodás. In: Husti I. (szerk.): Szántóföldi növénytermesztés, rét- és legelőgazdálkodás, erdészet. Info. Prod. Bt. és Műszi. Budapest, pp. 130-135.

Szemán L. 1994-95: Grassland yield and seedbed preparation. Bulletin of the University of Agricultural Sciences, Gödöllő, pp. 45-51.

Szemán L. 1997: Possibilities of Renovation on Hungary Grasslands. XVIII. International Grassland Congress Proceeding. Volume 2. Canada, Saskatoon, pp. 83-84.

Szemán L. 1999: Gyomszabályozás a gyepgazdálkodásban. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 151-154.

Szemán L. 2003a: Parlag gyepek javítása. Gyepgazd. Közlem. 1: 42-45. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10506

Szemán L. 2003 b: Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP "B" kötete, Budapest-Gödöllő.

Szemán L. 2005: A rét- és legelőgazdálkodás. In: Glatz F. (szerk.): A rendszerváltás kihatása a természeti környezetre. MTA Társadalomkutató Központ. Budapest, pp. 67-92.

Szemán L. (szerk.) 2006: Települési környezetkultúra. ROP.3.3. Pályázat támogatásával készült Tananyag, Gödöllő.

Szemán L., Barcsák Z., Tasi J. 2004: Gyepalkotó fajok és fajták válogatási sorrendje, anyajuhok legelési viselkedése alapján. Állattenyésztés és takarmányozás 53: 385-393.

Szemán L., Bajnok M., Harcsa M., Kulin B., György A., Kenéz Á., Penksza K. 2008: Gyepfajdiverzitás változása a juhlegeltetés hatására. AWETH 4: 822–828

Szemán, L. 2002: Effect of seed mixture componenets on the diversity of grassland In: Durand,J. L., Emile J. C., Huyaghe C., Lemaire G. (eds.): Multi-Funktion Grasslands. EGF. Grassland Science In Europe, Volume 7. La Rochelle, France, pp. 848-849.

Szemán L. 2001: Ökológiai Gyepgazdálkodás. In: Radics L. (szerk): Ökológiai Gazdálkodás I. Dinasztia Kiadó, Budapest, pp. 153–166.

Szemán L., Tasi J. 1983: Dombvidéki természetes gyepek javítása gyomirtással. Debrecen, Európai Gyepszövetség kongreszusa, Intenzív gyepgazdálkodás-gazdaságos állattartás. p. 41.

Szemethy L., Bleier N., Katona K. 2004a: Tényleg csak létszám kérdése a vadkár? Nimród 92: 21–23.

Szemethy L., Katona K., Székely J., Bleier N., Nyeste M., Kovács V., Olajos T., Terhes A. 2004b: A cserjeszint táplálékkínálatának és rágottságának vizsgálata különböző erdei élőhelyeken. Vadbiológia 11: 11–23.

Szemethy L., Mátrai K., Bíró Zs., Katona K. 2002: A gímszarvas szezonális területváltása egy erdő-mezőgazdaság élőhelyegyüttesben. Vadbiológia 9: 18–26.

Szemethy L., Mátrai K., Bíró Zs., Katona K. 2003a: Seasonal habitat change of red deer in a forest-agriculture complex area, Hungary. Acta Theriol. 48: 547-556. https://doi.org/10.1007/BF03192500

Szemethy L., Mátrai K., Katona K., Orosz S. 2003b: Seasonal home range shift of red deer hinds, Cervus elaphus: are there feeding reasons? Folia Zool. 52: 249-258.

Szendi R., Bodó I., Nagy G. 2003: A tenyészkocák legeltetésének hatása az állatok teljesítményére és a gyep növényzetére. Agrártudományi Közlemények 10. különszám.

Szendrei L. 1999: Az állat és a legelő kapcsolata. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 195-200.

Szentes Sz., Kenéz Á., Saláta D., Szabó M., Penksza K. 2007a: Comparative researches and evaluations on grassland manegament and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range. Cereal Research Communications 35: 1161-1164. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.249

Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. 2007b: Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. AWETH 3: 127–149.

Szentes Sz., Penksza K., Malatinszky Á., Vona V. 2008: Soil-plant studies in wet and dry grazed grasslands of the Tapolcai and Káli Basins. Cereal Research Communications 36: 1059–1062.

Szombati D., Tasi J. 2007: Különböző gyephasznosítási módok hatása a növényállomány összetételére a Hortobágyi vizes él élőhelyrekonstrukciós programban. AWETH 3: 70–10.

Szovátay Gy. 1993: A legeltetés hatása az állatok termelését és szaporodását befolyásoló életfolyamatokra. Legeltetéses Állattartás, Debrecen, pp. 257–264.

Szűcs I. 1986: A műtrágyázás és művelés hatása a természetes gyep termésére, lejtős területen. Doktori értekezés, Gödöllő.

Szűcs I. 1996: Effective Productivity Increase of Mountain Grass. Debrecen, pp. 141–142.

Szűcs I., Liebmann L. 1993: Közepes termőrétegű lejtős gyep állateltartó képessége. Természetes állattartás 3: 119–126.

Szűcs I., Liebmann L.,Vajsz T. 1994: A műtrágyaráfordítás optimumai középmély temőrétegű lejtős gyepen. Gödöllői Gyepgazdálkodási Ankét. Gödöllő, pp. 70–71.

Tasi J. 2002: Gyepek gyomnövényei és a gyomszabályozás lehetőségei. SZIE, Gödöllő.

Tasi J. 2003: Gyepek mérgező és gyomnövényei. SZIE, Gödöllő.

Tasi J. 2005: Néhány juhlegelő biodiverzitása. In: Jávor A. (szerk): Gyep-állat-vidék-kutatás-tudomány. DE Debrecen, pp. 216–222.

Tasi J. 2006: Gyepnövények fenofázisainak hatása a minőségre és legelési sorrendre. Doktori (Ph.D) értekezés. Gödöllő.

Tasi J. 2007: A legelőtakarmány minőségének hatása a szarvasmarhák legelési válogatására. A magyar gyepgazdálkodás 50 éve – tanulságai a mai gyakorlat számára. Gyepgazdálkodási ankét SZIE, Gödöllő, pp. 207–214.

Tasi J., Barcsák Z. 2000: Gyepnövények kedveltségének és néhány minőségi paraméterének összefüggése. Növénytermelés 49: 651–660.

Tasi J., Barcsák Z. 2005: Selektions- und fressverhalten von weisdetieren. AWETH 1: 32–50.

Tasi J., Kipner 2003: Rákos-patak menti gyepek gyógynövényeinek jelentősége a hivatalos és a népi gyógyászatban. DGYN 18. Természetes Állattartás 6: 84–87.

Tasi J., Szél Zs. 1996: Van-e létjogosultsága virágos réteknek és legelőknek a magyar gyepgazdálkodásban? Gödöllői Gyepgazdálkodási Tanácskozás, Gödöllő, pp. 34–39.

Tasi J., Barcsák Z., Kispál T., Szemán L. 2004: Legelő állatok takarmányválogatási viselkedése. Állattenyésztés és takarmányozás 53: 373–383.

Tharmaraj J., Champan D. F., Nie Z. N., Lane A. P. 2005: Milk production potential of different dairy pasture types in southern Australia. In: O’Mara et al. (eds.): XX. International Grassland Congress: offered papers, Wageningen Academic Publischers, p. 135.

Tolvaly Z. G. 1944: A rét- és legelőgazdálkodás alapismeretei. A m. kir. Földművelésügyi miniszter kiadványa, 5. szám.

Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. 2003: Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények 10. különszám DE ATC, pp. 50-55. https://doi.org/10.34101/actaagrar/10/3463

Tölgyesi Gy. 1969: A növények mikroelem-tartalma és ennek mezőgazdasági vonatkozásai, Mezőgazd. Kiadó, Budapest.

Tölgyesi Gy., Fekete G., Précsényi I., Horánszky A. 1979: Ökológia és módszertani megfigyelések homok-puszták talajának és növényzetének elemi összetételével kapcsolatban. Agrokémia és Talajtan 28: 97–110.

Tölgyesi Gy., Haraszti E. 1970: Takarmánynövények ásványi összetételét befolyásoló belső és külső tényezők vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 19: 521–530.

Török. P., Arany A., Prommer M., Valkó O. Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. 2007: Újrakezdett kezelés hatása fokozottan védett kékperjés láprét fitomasszájára, faj- és virággazdagságára. Természet- védelmi Közlemények 13: 187–198.

Várallyay Gy. 1996: Talajaink és a gyepgazdálkodás. Gyepgazdálkodási szakülés a Magyar Tudományos Akadémián. DATE Mezőgazdasági Kar. Debrecen, pp. 39–45.

Várallyay Gy. 1997: Talaj és talajhasználat alföldi gyepterületeinken (korlátok és lehetőségek). Legeltetéses Állattartás. Debrecen, pp. 141-147.

Várallyay Gy. 2002: A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövő fenntartható mezőgazdaságában. "A növénytermelés szerepe a jövő multifunkcionális mezőgazdaságában) Ötven éves az Acta Agronomica Hungarica. Jubileumi tudományos ülés, 2002. XI. 19. Martonvásár, pp. 13-25.

Várallyay Gy. 2003a: A földminőség kifejezésének céljai és lehetőségei. In Gaál et al. (szerk): Földminősítés és földhasználati információ a mezőgazdaság versenyképességének javításáért. Keszthely, p. 81.

Várallyay Gy. 2003b: Az ésszerű és fenntartható földhasználat tudományos alapja. Geodézia és Kartográfia 55: 3-11.

Várallyay Gy. 2003c: A talaj környezeti érzékenységének értékelése. Tájökológiai Lapok 1: 45-62.

Várallyay Gy. 2004: Talaj, az agroökoszisztémák alap-eleme. AGRO-21 Füzetek 37: 33-49.

Várallyay Gy. 2007: A gyepgazdálkodás szerepe az EU Talajvédelmi Stratégiájában. Gyepgazd. Közlem. 5: 3-15. https://doi.org/10.55725/gygk/2007/5/1-2/10354

Várallyay Gy., Németh T. 1996: A fenntartható mezőgazdaság talajtani-agrokémiai alapjai. MTA Agrártud. Osztály Tájékoztatója 1995. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 80-92.

Várhegyi J., Hermán I. 1999: Kecsketakarmányozási lehetőségek és takarmányféleségek. A kecskeágazat jelene és jövője. 6. Debreceni Állattenyénytési Napok, Magyar Kecsketartók és Tenyésztők Országos Szövetsége, Herceghalom, pp. 89-93.

Világosi J., Szabó P. 1999: Mocsaras területek mangalicával történő legeltetése. Agroökológia-Gyep-Vidékfejlesztés, Debrecen, pp. 41-45.

Vinczeffy I. 1963: Veszprém megye gyepgazdálkodása és fejlesztésének lehetőségei. Veszprém megyei Tanács VB Mg.-i Osztálya. pp. 5-9.

Vinczeffy I. 1985a: A gyep állateltartó képessége. MTA doktori dissz.

Vinczeffy I. 1985b: The effect of the rate of precipitation and heat on the crop of grasslands. Proc. Of the XV. International Grassland Congress, Kyoto, pp. 637-639.

Vinczeffy I. 1992: Adatok gyepeink gyógynövényeiről. Természetes állattartás. Szolnok, pp. 161-178.

Vinczeffy I. 1993a: Természetes gyepeink védelme. DNYN 11: 257-281.

Vinczeffy I. 1993b: Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Vinczeffy I. 1996: Gyógynövények az állatgyógyászatban. DNYN 13: 65-66.

Vinczeffy I. 2001: Lehetőségeink a legeltetéses állatartásban. DGYN 17: 7-21.

Vinczeffy I. 2003: Gyepgazdálkodásunk jellemzése. Gyepgazd. Közlem. 1: 4-12. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10496

Vinczeffy I. 2004: Legelőink különleges értékei. Gyepgazd. Közlem. 2: 5-24. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10458

Vinczeffy I. 2005: Legeltessünk? Gyepgazd. Közlem. 3: 36-39. https://doi.org/10.55725/gygk/2005/3/1-2/10441

Vinczeffy I. 2006: A legelő értéke. Gyepgazd. Közlem. 4: 129-137. https://doi.org/10.55725/gygk/2006/4/1-2/10386

Virágh K., Horváth A., Bartha S., Somodi I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázati rendezettség a szálkaperjés erdőssztyepprét természetközeli és zavart állományaiban. In: Molnár E. (szerk): Kutatás, oktatás, értékteremtés., MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 89-110.

Viszló L. 2007: Természetkímélő kaszálás gyakorlata. Pro Vértes Alapítvány.

Voisin A. 1968: A legelő termőképessége. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Vona M., Penksza K., Falusi E. 2006: Examination of the soil-plant relations on the Galgahévíz peaty meadow (Hungary), effects of nature conservation measures on the vegetation. Thaiszia 16: 109-119

Vona M., Pintér B., Falusi E., Penksza K. 2008: A Galgahévízi láprét vegetációjának változása 2000-2005. Bot. Közlem. 95: 65-80.

Wittman M. 2005: Irodalomjegyzék az állattartás, az állatviselkedés és a termelési környezet témakörében megjelent publikációkról, állatfajonként az elmúlt 50 évben. AWETH 1: 66-93.

Young Y., Lambert M. G., Hodson J. 1996: Effect of contrasting sward heights withing forage species on short- term ingestive behaivour of sheep and goats grazing grasses and legumes. New Zealand Journal of Agricultural Research 39: 83-93. https://doi.org/10.1080/00288233.1996.9513165

Zólyomi B. 1964: New method for ecological comparison of vegetational units and of habitats. Acta Biol. 14: 333-338.

Zólyomi B., Précsenyi I. 1964: Methode zur ökologischen Chrakterisierung und Vegetationseinheiten und zum Vergleich der Standorte. Acta Bot. Sci. Hung. 10: 377-419.

Zólyomi B., Baráth Z., Fekete G., Jakucs P., Kárpáti I., Kárpáti V., Kovács M., Máthé, I. 1967: Einreihung von 1400 Arten der ungarische Flora in ökologischen Gruppen nach TWR-zahlen. Fragm. Bot. Mus. Hist. Nat. Hung. 4: 101-142.

Publicado

2009-07-24

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

Gyeptakarmány-termesztéstől a természetvédelmi gyepgazdálkodásig, gyepértékek, gyepértékelések. (2009). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 7(1), 9-38. https://doi.org/10.56617/tl.4085

Artigos Semelhantes

1-10 de 33

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.