Különböző korú kocsánytalan tölgyes állományok diverzitásának összehasonlító vizsgálata a Börzsönyben

Resumo

A cönológiai felvételeken alapuló diverzitás vizsgálatokat a Börzsönyi-peremhegység kistáj területén kiválasztott, eltérő korú kocsánytalan tölgyes dominálta állományokban végeztük. A Börzsöny az antropogén hatásoktól leginkább megkímélt hegységünk, 1997 óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, valamint a Natura 2000 hálózatának is tagja, így a régóta jelenlévő erdőgazdálkodás ellenére is fajgazdag, természetközeli állapotú erdők borítják. Az erdészek körében ma az egyik legpreferáltabb, őshonos fafaj a kocsánytalan tölgy, így ezen faj dominálta állományokat választottuk vizsgálatunk alapjául. Az erdőgazdálkodás, biodiverzitásra gyakorolt hatásainak a feltárására első lépésként a mintaterületek vegetációjának cönológiai felmérését végeztük el 6, főbb paramétereiben megegyező, de eltérő korcsoportú erdőrészletben, azzal a céllal, hogy a korcsoportok struktúra és dominancia viszonyait meg tudjuk állapítani. A vizsgált korcsoportok biodiverzitás értékeinek az összehasonlítását a Shannon- és a Simpson-diverzitás indexek segítségével készítettük el. A kocsánytalan tölgyes állományokban összesen 88 edényes növényfajt azonosítottunk, amiből 15 fafaj, 11 cserjefaj, 62 pedig lágyszárú faj volt. Mindössze két inváziós taxon, a Robinia pseudo-acacia és a Solidago canadensis jelent meg alacsony borítással a felvételekben. A lombkoronaszint diverzitása a 19 éves állománynál volt a legmagasabb és a legidősebb 92 éves állománynál a legalacsonyabb. A cserjeszint diverzitása a 61 éves állománynál volt a legmagasabb, míg a 2 évesnél a legalacsonyabb. A gyepszint esetében a diverzitás értékek növekedése figyelhető, majd a 61 évesnél idősebb állományokban csökkenés tapasztalható.