Természettudományos módszerek alkalmazása tájtörténeti kutatásokban – kisgombosi esettanulmány
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3735Palavras-chave:
tájtörténet, környezettörténet, talajtan, karpológia, dendroökológia, fitolitelemzésResumo
A biológiai jelenségekkel és tényezőkkel foglalkozó történelemtudományos kutatások során gyakran felmerül a vizsgálati anyag természettudományos értékelésének igénye, illetve a természettudományos vizsgálatok eredményeinek megfelelő értelmezéséhez elengedhetetlen az időbeli változások figyelembe vétele, hiszen adott pillanat csupán egy folyamat köztes állomása, sosem végpontja. Ez a megállapítás határozottan igaz olyan vizsgálati objektumok esetében, amelyek egyed feletti szerveződésűek, esetleg táji szintűek. Esettanulmányunkban a Hatvantól északra található, mintegy 18 hektáros kisgombosi fás legelő történeti feltárásának eredményeit egészítjük ki különböző természettudományos vizsgálatokkal (földhasználati rekonstrukció, talajtani, magbanki- és fitolitvizsgálat, évgyűrűszélességek alapján követett növekedési trend megfigyelése), alátámasztva, illetve további részletekkel látva el azokat. Az írott források alapján a vizsgálati terület első írásos említése csupán a XVII. századból származik, azonban a talajviszonyok, növényi mikro- és makromaradványok arra engednek következtetni, hogy a terület használata jóval messzebbre nyúlik vissza az időben. Birtoklástörténete bonyolult és szerteágazó. A történeti térképek feldolgozása során kiderült, hogy a kisgombosi fás legelő egykori zárt erdő felnyílása révén jöhetett létre, jelenlegi „fás legelő” habitusának pontos kialakulását azonban csak becsülni lehet. A XVIII. században már igen ritka, magas törzsű tölgyfaerdő képről tanúskodnak az archív források. Használatának intenzitását tekintve kiemelendő a XX. század első harmada. Az 1930-as évekből származó fényképanyag bizonyítja, hogy akkor még aktívan legeltetéssel hasznosított terület volt, amelynek intenzitása nyomot hagyhatott a terület fás szárú vegetációjának évgyűrűiben, csakúgy, mint a szomszédos erőmű tevékenysége is a XX. század második felében. A terület használatával fokozatosan hagytak fel, amit a katonai munkatérképek alapján készített felszínborítás-változásokat bemutató ábrák is jól tükröznek, továbbá pontosításokra ad lehetőséget a fás vegetáció fiatalabb egyedeinek kormeghatározása is.
Referências
Barczi A. 2004: The importance of pedological investigations in Holocene palaeoecological reconstructions. Antaeus, 27, 129–134.
Barczi A., Tóth T.M., Csanádi A., Sümegi P., Czinkota, I. 2006: Evaluation of the paleosoils and the paleoenvironment of the Csípő-halom kurgan, Hungary. Quaternary International, 156–157, 49–59. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2006.05.024
B. Gál E. 1999: A hatvani uradalom a Grassalkovichok idején (1746–1851) in Agria XXXV., Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeum, Eger, p. 494.
Brecher Gy. 1960: A magismeret atlasza – The atlas of seed identification. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 223.
Buzás I. 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 242.
Cappers, R.T.J., Bekker, R.M., Jans, J.E.A. 2006: Digital Seed Atlas of the Netherlands – Digitale Zadenatlas van Nederland. Barkhuis, Netherland, p. 502.
Csiffáry G., B. Huszár É. 1999: Heves megye II. József-kori katonai leírása (1783–1785). Heves Megyei Levéltár, Eger, p. 229.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 876.
Faithfull, N.T. 2002: Methods in agricultural chemical analysis: a practical handbook. CABI Publishing, Wallingford, Oxon, UK. p. 206. https://doi.org/10.1079/9780851996080.0000
Finnern H. (ed.) 1994: Pedological mapping manual. 4. Verbesserte und erweiterte Auflage. Hannover.
Fishkis, O., Ingwersen, J., Lamers, M., Denysenko, D., Streck, T. 2010: Phytolith transport in soil: A field study using fluorescent labelling. Geoderma 157: 27–36. https://doi.org/10.1016/j.geoderma.2010.03.012
Füleky Gy. 1973: Néhány hazai talajtípus összes foszfor-tartalmának összehasonlító vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 22(3-4): 311–318.
Füleky Gy. 1983: Fontosabb hazai talajtípusok foszforállapota. Agrokémia és Talajtan 32(1-2): 7–30.
Geiger B. 2010: Botanikai és tájtörténeti vizsgálatok a Kisgombosi Fás Legelőn. TDK dolgozat, SZIE MKK KTI Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, Gödöllő. p. 76.
Geiger B., Saláta D., Malatinszky Á. 2011: Tájtörténeti vizsgálatok a Kisgombosi Fás Legelőn. Tájökológiai Lapok 9(2): 219–233.
Golyeva, A.A. 1997: Content and distrubution of phytoliths in the main types of soils in Eastern Europe. In: Pinilla A., Juan-Tresseras J., Machado M. J. (Eds.) Monografías del centro de ciencias medioambientales, CSCI (4), The state of–the–art of phytholits in soils and plants, Madrid, p. 15–22.
Golyeva, A.A. 2001: Phytoliths and their information role in natural and archeological objects (in Russian and partly in English). Moscow, Syktyvar Elista. p. 200.
Golyeva, A.A. 2007: Various pytolith types as bearers of different kinds of ecological information. In: Madella, M., Zurro, D. (eds.) Plants, people and places. Recent studies is phytolith analysis. Oxford, Oxbow Books, 196–201. https://doi.org/10.2307/j.ctvh1dtr4.21
Gyalog L. (szerk.) 2005: Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100000 – Explanatory book of the 1:100 000 surface geological map series of Hungary. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest.
Gyulai F. 2001: Archaeobotanika – Archaeobotany. Jószöveg Műhely, Budapest. p. 240.
Jacomet, S., Brombacher, Ch., Dick, M., 1989: Archäobotanik am Zürichsee. Ackerbau, Sammelwirtschaft und Umwelt von neolitischen und bronzezeitlichen Seeufersiedlungen im Raum Zürich. Berichte der Zürcher Denkmalpflege 7.
Juggins, S. 2007: C2 Version 1.5 User guide. Software for ecological and palaeoecological data analysis and visualisation. Newcastle University, Newcastle upon Tyne, UK. p. 73.
Madella, M., Alexandre, A., Ball, T. 2005: International Code for Phytolith Nomenclature 1.0. Annals of Botany 96:253–260. https://doi.org/10.1093/aob/mci172
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p. 1500.
MSZ-08-0205-78, 1978: A talaj fizikai és vízgazdálkodási tulajdonságainak vizsgálata. Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest MSZH-Nyomda. p. 39.
MSZ-08-0206/2-78., 1978: A talaj egyes kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Laboratóriumi vizsgálatok (pH érték, szódában kifejezett fenoftalein lúgosság, vízben oldható összes só, hidrolitos (y1 érték) és kicserélődési aciditás (y2 érték). Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest MSZH-Nyomda, 12.
MSZ-21470/51-83., 1983: Környezetvédelmi talajvizsgálatok. A talaj kötöttségének meghatározása. Magyar Szabványügyi Hivatal, Budapest MSZH-Nyomda. p. 3.
Pearsall, D.M. 2000: Paleoethnobotany. A handbook of procedures. London, Academic Press.
Pető Á. 2013: Studying modern soil profiles of different landscape zones in Hungary: an attempt to establish a soil–phytolith identification key. Quaternary International 287: 149–161. https://doi.org/10.1016/j.quaint.2012.02.049
Pető Á., Barczi A. 2010a: A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere I–II. Módszertani megfontolások, illetve a vizsgált váz- és kőzethatású talajok eredményei. Tájökológiai Lapok 8(1): 157–206.
Pető Á., Barczi A. 2010b: A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere III. A vizsgált barna erdőtalajok eredményei. – Phytolith profile cadastre of the most significant and abundant soil types of Hungary III. Results of the examined brown forest soil profiles Tájökológiai Lapok 8(3): 457–495.
Pető Á., Barczi A. 2011: A Magyarországon előforduló meghatározó jelentőségű és gyakori talajtípusok fitolit profiljának katasztere III. A vizsgált csernozjom és szikes talajok eredményei. – Phytolith profile cadastre of the most significant and abundant soil types of Hungary IV. Results of the examined chernozem and alkaline soil profiles. Tájökológiai Lapok 9(1): 147–190.
Piperno, D.R. 1988: Phytolith analysis: An Archaeological and Geological Perspective. Academic Press, Harcourt Brace Jovanovich, Publishers, San Diego.
Radics L. 1998: Gyommaghatározó. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
Retallack, G. J., 2001. Soils of the past. An introduction to paleopedology. Blackwell Science. Oxford, UK. https://doi.org/10.1002/9780470698716
Schermann Sz. 1966: Magismeret I-II. – Seed identification I-II. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Stefanovits P. (szerk.), FILEP GY., FÜLEKY GY. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 469
Szabó B., Centeri Cs., Vona M. 2011: A Turai Legelő Természetvédelmi Terület és környékének tájváltozás vizsgálata katonai térképek alapján. Tájökológiai Lapok, 9(1): 1–11.
Szepes (Schütz) B. 1940: Hatvan község története. Nyomta Rábaközi Nyomda és Lapkiadó Vállalat, Sopron.
Terry R.E., Fernández F.G., Parnell J.J., Inomata T. 2004. The story in the floors: chemical signatures of ancient and modern Maya activities at Aguateca, Guatemala. Journal of Archaeological Science, 31, 1237–1250. https://doi.org/10.1016/j.jas.2004.03.017
TIM Módszertan 1995: Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer 1. kötet: Módszertan. Földművelésügyi Minisztérium, Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztály, Budapest. p. 92.
Várallyay Gy. 2002. A talaj multifunkcionalitásának szerepe a jövő fenntartható mezőgazdaságában. „A növénytermelés szerepe a jövő multifunkcionális mezőgazdaságában. Ötven éves az Acta Agronomica Hungarica. Jubileumi tudományos ülés, 2002. XI. 19. Martonvásár, 13–25.
Wells E.C. 2006. Cultural soilscapes. In: Frossard E., Blum W.E.H., Warkentin B.P. (eds.) Function of Soils for Human Societies and the Environment. Geological Society London, 125–132.
Heves Megyei Levéltár (HML)
HML XV-8/b/54/48/d Hatvan község felvételi előrajza
Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár (SZIE KDKL) SZIE KDKL: R-856-62/11/1952.
SZIE KDKL: R-856-62/32/1952.
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12,29
SZIE KDKL: GATE Egyetemtörténeti Különgyűjtemény 12. I/23.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2013 Saláta Dénes, Pető Ákos, Kenéz Árpád, Geiger Barbara, Horváth Soma, Malatinszky Ákos
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
