Kondorosi mezsgyékben előforduló védett növények élőhelyének monitorozása I.
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3719Palavras-chave:
Dél-Tiszántúl, löszgyep, transzszekt, cserjésedésResumo
Kutatásunk során Kondoros külterületéhez tartozó mezsgyék növényzetét vizsgáltuk. Célunk volt fajkészletük összehasonlítása, a védett növényállományok helyzetének feltárása, a veszélyeztető tényezők felmérése. Munkánk egyik legfontosabb eleme volt, hogy olyan mintavételi módszert alakítsunk ki, amely lehetővé teszi a mezsgyék növényzetének monitorozását, a változások precíz nyomon követését. A cönológiai felvételeket 2010 májusában készítettük. A mintanégyzetek egységesen 5×2 m nagyságúak voltak, amelyekből minden mintaterületen 11 db-ot készítettünk egy-egy 55 m hosszú transzszekt mentén. A transzszektek helyét pontosan rögzítettük, így a módszer alkalmas a pontos monitorozás megvalósítására. A védett fajok mellett különös figyelmet fordítottunk az invazív és a cserjésedést előidéző fajokra. A legkisebb fajszámot egy szántófölddel közvetlenül érintkező, cserjésedő, akácsor alatt található mezsgyében jegyeztük fel, amely egy jelentős Amygdalus nana állomány élőhelye. A Salvia nutans évente kaszált és pufferzónával rendelkező termőhelye volt a legfajgazdagabb. A vizsgált mezsgyék természetességéről elmondható, hogy gyakran a degradációra utaló fajok dominálnak. Csak két mezsgyeszakasz esetében volt borításuk közel azonos a természetességre utalókéval. A cserjésedés sok mezsgye esetében gondot okoz. A Prunus spinosa, a Robinia pseudoacacia és a Sambucus nigra térhódítása jelentős.
Referências
Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113–126.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj–növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53(1-2): 3–16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borbás V. 1881: Békés vármegye flórája. A Magyar Tudományos Akadémia könyvkiadó hivatala. Budapest
Borhidi A. 2003: Löszgyepek. In: Borhidi A. (szerk.) Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 264–267.
Csathó A. I. 2008: Mezsgyék kutatása a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területén. Kutatási jelentés, KMNPI, Szarvas
Csathó A. I. 2009: Előzetes javaslatok a mezsgyék mintavételezéséhez. 8. Magyar Ökológus Kongresszus, Előadások és poszterek összefoglalói, Szeged, p. 41.
Csathó A. I. 2010a: A battonyai „Basarági-mezsgye”., In: Molnár Cs., Molnár Zs., Varga A. (szerk.): „Hol az a táj szab az életnek teret, mit az Isten csak jókedvében teremt”. Válogatás az első tizenhárom MÉTA- túrafüzetből 2003–2009. – MTA ŐBKI, Vácrátót. pp. 234–235.
Csathó A. I. 2010b: Elsődleges területeket jelző növényfajok az alföld löszhátain. (előzetes közlemény). – A Puszta 24 (jubileumi különszám): 72–82.
Csathó A. I. 2011a: A battonyai Gránic és Csárda-dűlő növényzetének összehasonlítása – példa az elsődleges és másodlagos mezsgyék közötti különbségre. – VI. Kárpát–medencei Biológiai Szimpózium kiadványkötete. pp. 103–107.
Csathó A. I. 2011b: Az elsődleges és másodlagos mezsgyék növényzetének összehasonlító vizsgálata a battonyai Gránic és Csárda-dűlő példáján. Tájökológia Lapok 9(2): 345–356.
Csontos P., Tamás J. 2007: Fás mezsgyék növényzetének vizsgálata a Balaton-felvidéken. Acta Agronomica Ovariensis, 49(1): 3–13.
Dövényi Z. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest, pp. 281–285.
Herczeg, E., Szerdahelyi T., Gubcsó G.: 2003. Botanikai és talajtani vizsgálatok dél-tiszántúli löszgyepekben. Crisicum 3: 29–49.
Illyés E., Bölöni J., Kállayné Szerényi J., Molnár Zs., Csathó A. I., Garadnai J. 2007: A legfontosabb növényzeti típusok bemutatása. In: Illyés E. és Bölöni J. (szerk.): Lejtősztyepek, löszgyepek és erdőssztyeprétek Magyarországon. Budapest. pp. 48–71.
Joó K. 2003: Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához. Tájökológiai Lapok 1: 87–95.
Kalapos T., Szerényi J. 1997: A Magyarországról kipusztultnak vélt deres szádorgó (Orobanche caesia Rchb.) előfordulása az érdi Sánc-hegyen. Kitaibelia 2(1): 41–43.
Kiss I. 1968: Ősgyep-maradvány az Orosházi Nagytatársáncon. Acta Acad. Paed. Szeged. 2: 39–61.
Koren I. 1874: Szarvas viránya. Szarvasi főiskola évi értesítője. Dobay János könyvnyomdája, Gyula
Koren I. 1883: Szarvas virányának második bővített felszámlálása. Szarvasi Főgymnásium Évi Jelentése 1882/3-ról. Dobay János könyvnyomdája, Gyula
Sallainé Kapocsi J., Tóth T., Harsányi D. 2009: Kondoros nagyközség közigazgatási területén lévő helyi védetté nyilvánításra javasolt területek. KMNPI, Szarvas
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
Szekera L. 1996: Védett növények Kondoros határában. Szakdolgozat. Keszthely
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Wichmann B. 2010: Kondoros környéki mezsgyék botanikai változatossága. – XXVIII. Vándorgyűlés. Előadások összefoglalói. Magyar Biológiai Társaság, Budapest, pp. 25–30.
Szerényi J., Kalapos T. 2000: Természetes löszpusztai vegetáció maradványai az Érd-százhalombattai Sánc- hegyen. Lippay János – Vas Károly Tudományos Ülésszak, Összefoglalók: Botanikai Szekció, Szent István Egyetem, Budapest, pp. 62–63.
Tóth A. 2004: A kunhalom-kérdésről. In: Tóth, A. (szerk.): A kunhalmokról más szemmel. Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen, pp. 7–12.
Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2(2): 341–348.
Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. A Csörsz-árok és az Alföld ősi növényzete. Természet Világa 100: 550–553.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2014 Sutyinszki Zsuzsanna, Szentes Szilárd
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
