Két özönnövény elterjedtségét befolyásoló földrajzi tényezők vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Dél-Alföldi Régió példáján

Autores

  • Dorottya Kitka Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem utca 2-6.
  • Péter Szilassi Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem utca 2-6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3647

Palavras-chave:

LUCAS adatbázis, felszínborítás, talajtulajdonság, keskenylevelű ezüstfa, selyemkóró, tájökológia, geoinformatika

Resumo

Kutatásunk célja a hazai védett természeti területeket erősen veszélyeztető inváziós fajok közül a selyemkóró (Asclepias syriaca), és a keskenylevelű ezüstfa (Ealeagnus angustifolia) jelenlétét és terjedését befolyásoló földrajzi tényezők vizsgálata a Dél-Alföldi Régió területén. Vizsgáltuk e fajok megjelenésének talajtani jellemzőkkel, vízhálózattal, felszínborítással, felszínborítás változással való kapcsolatát. Eredményeink alapján elkészült e két faj által veszélyeztetett területek térképe a kutatási területen belül. A veszélytérképek a gyakorlati természetvédelem számára, illetve a területi tervezésben – ezen belül az ökológiai hálózattervezésben is – segítséget nyújthatnak.
Eredményeink alapján az ezüstfa által kiemelten veszélyeztetett területek közé tartozik a Duna–Tisza közének K- i és Ny-i szegélye. Talajtulajdonságok szempontjából a szoloncsák-szolonyec, valamint a sztyeppesedőr éti szolonyec talajtípusokon fordul elő kiemelten ez a faj. Az ezüstfa a természetes gyepeken, és a nagy kiterjedésű, nem öntözött szántókon van jelen a leginkább. Terjedésében a vízhálózat közelsége is fontos befolyásoló tényező. A selyemkóró a futóhomokot, és – meglepő módon – a lápos réti talaj típusokat részesíti előnyben. Kiemelten veszélyezteti a szőlőket, gyümölcsösöket, az alföldi ültetett erdők területét, a szántókat valamint az ártereket. Kutatásaink során kimutattuk, hogy bizonyos felszínborítás változási típusok jelentősen elősegítik a selyemkóró terjedését.

Biografia do Autor

  • Dorottya Kitka, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, 6722 Szeged, Egyetem utca 2-6.

    levelező szerző
    kitkaomatic@gmail.com

Referências

Babos I. 1949: Az alföldi homokfásítás kérdései. Erdészeti Lapok 89(1): 2–5.

Bagi I. 2004: Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.). In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológai inváziók Magyarországon – Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 9. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 319–337.

Bagi I., Bakacsy L. 2012: Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca L.). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron. pp. 183–189.

Bartha D., Botta-Dukát Z., Csiszár Á., Dancza I. 2004: Az ökológiai és zöld folyosók szerepe az özönnövények terjedésében. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények I. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 111–122.

Bartha D., Csiszár Á. 2006: Keskenylevelű ezüstfa. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon – Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 69–90.

Bartha D., Csiszár Á. 2012: Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia). In: Csiszár Á. (szerk.): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Sopron. pp. 115–120.

Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 357–374.

Botta-Dukát Z. 2012: A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak. In: Csiszár Á. (szerk): Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron. pp. 10–11.

Chen, J., Yang, S., Li, H., Zhang, B., Lv, J. 2013: Research on geographical enviroment unit division based on the method of natural breaks (jenks). The International Archives of Photogrammetry, Remote Sensing and Spatial Information science. XLe-W3: 47–50. https://doi.org/10.5194/isprsarchives-XL-4-W3-47-2013

COM552 2007: A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az agrárstatisztikákhoz a légi felmérés és távérzékelés technikáinak alkalmazásáról szóló 1445/2000EK határozat végrehajtásáról. Brüsszel.

Csontos P., Bózsing E., Cseresnyés I., Penksza K. 2009: Reproductive potential of the alien species Asclepias syriaca (Asclepiadaceae) in the rural landscape. Polish Journal of Ecology 57(2): 383–388.

Csorba P. 2011: Az Alföld tájváltozásainak tendenciái. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba. pp. 149–158.

Duray B. 2011: Várható tájhasználati változások a Dél-Alföldön. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba pp. 181–188.

Henn T. 2009: A szántóföldi gyomnövényzet változása az utóbbi öt évtized során az V. Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés tükrében. Szakdolgozat, Pécsi Tudományegyetem, Pécs. p. 50.

Illyés A. 2003: A növényi inváziók hatása a társulások nitrogén-körforgalmára. Szakdolgozat, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest. p. 74.

Jarnevich, C.S., Reynolds, L.V. 2010: Challenges of predicting the potential distribution of a slow-spreading invader: a habitat suitability map for an invasive riparian tree. Biological Invasions 13: 153–163. https://doi.org/10.1007/s10530-010-9798-4

Kálmán N. 2014: Inváziós növényfajok elterjedése a Duna-Tisza közi homokháton, felhagyott kisparcellás mozaikok területén. Tudományos diákköri dolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllő. p. 44.

Központi Statisztikai Hivatal adatai, 2015.

Kröel-Dulay Gy., Kovács-Láng E. 2008: General characteristics of the Kiskunság. In: Kovács-Láng E., Molnár E., Kröel-Dulay Gy., Barabás S. (eds.): The KISKUN LTER: Long-term ecological research in the Kiskunság, Hungary, Institute of Ecology and Botany, Vácrátót. pp. 7–10.

Lundgren, R.M., Small, J. C., Dreyer, D. G. 2004: Influence of Land Use and Site Characteristics on Invasive Plant Abundance in the Quinebaug Highlands of Southern New England. Northeastern Naturalist 11: 313–332. https://doi.org/10.1656/1092-6194(2004)011[0313:IOLUAS]2.0.CO;2

Magyar Szabvány, 20370. 2003

Paukmová, Ž., Káderová, V., Bakay, L. 2013: Structure and population dynamics of Asclepias syriaca L. in the agricultural land. Agriculture (Poľnohospodárstvo) 59(4): 161–166. https://doi.org/10.2478/agri-2013-0014

Pearce, C. M., Smith, G. D. 2009: Rivers as Conduits for Long-Distance Dispersal of Introduced Weeds: Example of Russian Olive (Elaeagnus angustifolia) in the Northern Great Plains of North America. In: Van Devender, T.R., Espinosa-García, F.J., Harper-Lore B.R., Hubbard, T. (eds): Invasive plants on the move: controlling them in North America. Arizona-Sonora Desert Museum and the Federal Highway Adminstration, Hermosillo. pp. 231–240.

Shaw, J.R., Cooper D.J. 2008: Linkages among watersheds, stream reaches, and riparian vegetation in dryland ephemeral stream networks. Journl of Hydrology 350: 68–82. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2007.11.030

Publicado

2016-12-16

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

Két özönnövény elterjedtségét befolyásoló földrajzi tényezők vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Dél-Alföldi Régió példáján. (2016). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 14(2), 155-169. https://doi.org/10.56617/tl.3647

Artigos Semelhantes

1-10 de 68

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.