Archeofiton és neofiton gyomfajok fitomassza vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3611Palavras-chave:
gyomnövény, produkció, C3, C4, özönnövényResumo
Kutatásunk célja néhány jelentős elterjedésű archeofiton (Chenopodium album, Artemisia vulgaris) és neofiton (Amaranthus retroflexus, Ambrisia artemiifolia, Sorghum halepense) gyomfaj fitomassza produkciójának összehasonlító vizsgálata. A C3-as fehér libatop és a C4-es fotoszintézis típusú gyomok esetén manipulációs kísérleteket is végeztünk, hogy öntözéssel, illetve részleges csapadékkizárással vizsgáljuk az eltérő vízellátottság hatását. Eredményeink szerint a kevesebb csapadék meglepő módon nagyobb mértékű fitomassza csökkenést okozott a C4-es Amaranthus esetén, mint a C3-as Chenopodium állományaiban. A rendelkezésre álló többlet nedvesség hatása ugyancsak jobban megmutatkozott a szőrős disznóparéj állományaiban. A vizsgált gyomfajok biomasszája a fotoszintézis típusától, illetve funkciós csoporttól függetlenül mind jelentős értékeket ért el a vegetációs periódusuk végére, mely sokszorosan meghaladta a hazai gyepterületek produkcióját.
Referências
Bassett I. J., Crompton C. W. 1975: The biology of Canadian weeds. Ambrosia artemisiifolia L and A. psilostchya Dc. Canadian Journal of Plant Sience 55: 463–476. https://doi.org/10.4141/cjps75-072
Béres I., Novák R., Hoffmanné P. Zs., Kazinczi G. 2005: Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, morfológiája, biológiája, jelentősége és a védekezés lehetőségei. Gyomnövények, gyomirtás 1: 1–25.
Borjigidai A., Hikosaka K., Hirose T. 2008: Carbon balance in a monospecific stand of an annual herb
Chenopodium album at an elevated CO2 concentration. Plant Ecology 203: 33–44.
Botta-Dukát Z. 2012 : A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak. In: Csiszár Á. (szerk) Inváziós növényfajok Magyarországon. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron, 10–11.
Canner S. R., Wiles L. J., Erskine R. H., McMaster G. S., Ascough II J. C.: 2009: Modeling With Limited Data: The influence of crop rotation and management on weed communities and crop yield loss. Weed Science 57 (2): 175–186. https://doi.org/10.1614/WS-08-036.1
Coumou D., Rhamstorf S. 2012: A decade of weather extremes. Nature Climate Change 2:491–496. https://doi.org/10.1038/nclimate1452
Czóbel Sz., Balogh J., Fóti Sz., Péli E.R., Szerdahelyi T., Szirmai O., Nagy Z., Tuba Z. 2004: Long-term effects of irrigation and fertilization on stand CO2 fluxes and soil biochemical processes in a Hungarian loess grassland. Proceedings of the III. Alps-Adria Scientific Workshop, Dubrovnik, 130–134.
Greco S. A., Cavagnaro J. B. 2002: Effects of drought in biomass production and allocation in three varieties of Trichloriscrinita P. (Poaceae) a forage grass from the arid Monte region of Argentina. Plant Ecology 64: 125–135.
Lososová Z., Chytrý M., Cimalová S., Otýpková Z., Pyšek P., Tichý L.: 2006. Classification of weed vegetation of arable land in the Czech Republic and Slovakia. Folia Geobotanica 41(3): 259–273. https://doi.org/10.1007/BF02904941
Malatinszky Á., 2016: Stakeholder perceptions of climate extremes’ effects on management of protected grasslands in a central european area. Weather, Climate and Society 8(3): 209–217. https://doi.org/10.1175/WCAS-D-15-0029.1
Németh Z., Czóbel Sz., Németh Cs., Pásztor-Huszár K. 2010: Resiliencein C3 and C4 weed stands, in response to different water regimes. Növénytermelés 59: 461–464.
Percze A. 2002: Gyomnövények. In: Gyuricza Cs. (szerk.) Szántóföldi talajhasználati praktikum. Akaprint Nyomdaipari Kft., 42–137.
Sharkawy M. A. 2009: Pioneering research on C4 leaf anatomical, physiological, and agronomic characteristics of tropical monocot and dicot plant species: Implications for crop water relations and productivity in comparison to C3 cropping systems. Photosynthetica 47 (2): 163–183. https://doi.org/10.1007/s11099-009-0030-7
Shuli Niu S.,Yuan Z., Zhang Y., Liu W., Zhang L., Huang J., Wan S. 2005:Photosynthetic responses of C3 and C4 species to seasonal water variability and competition. Journal of Experimental Botany. 56: 2867– 2876. https://doi.org/10.1093/jxb/eri281
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója: Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, p. 845. Szigetvári Cs., Benkő Zs. R. 2004: Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L). In: Botond M., Botta-
Dukát Z. (szerk.) Özönnövények. Biológiai inváziók Magyarországon. Természetbúvár Alapítvány, p. 408.
Szente K., Tuba Z., Nagy Z., Csintalan Zs. 1993a: Ecophysiological approach of competition between
Amaranthus chlorostachys and Helianthus annuus under drought stress. Weed Research 33: 121–129.
Szente K., Tuba Z., Nagy Z., Csintalan Zs. 1993b: Competition between Chenopodium album and Helianthus annuus as reflected in photosynthesis and transpiration. Photosynthetica 28: 465–472.
Szirmai O., Horel J., Neményi A., Pándi I., Gyuricza Cs., Czóbel Sz. 2014: Overview of the collections of the first agrobotanical garden of Hungary. Hungarian Agricultural Research 23: 19–25.
Vincze M. 2001: Gyomszabályozás a fenntartható növénytermesztési rendszerekben. In: Birkás M. (szerk.) Talajművelés a fenntartható gazdálkodásban, Gödöllő, 161–184.
Ward J. K., Tissue D. T., Thomas R. B., Strain B. D. R. 1999: Comparative responses of model C3 and C4 plants to drought in low and elevated CO2. Global Change Biology 5: 857–867. https://doi.org/10.1046/j.1365-2486.1999.00270.x
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2017 Németh Zoltán, Falvai Dominika, Szirmai Orsolya, Czóbel Szilárd
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
